Milyenek a magyar gazdagok?

Aki ma Magyarországon vagyonosnak számít, zömmel „hétköznapi” életet élő üzletember.

Nem volt szükség „trükkökre”, hogy a vagyonokról információkat szerezzenek – a látókörükbe került emberekről gyűjtöttek hozzáférhető adatokat, amit szakszerű becslésekkel egészítettek ki. Így dolgoztak a 150 leggazdagabb Magyarországon 2005 című kiadvány összeállítói.

Törvényes eszközöket igénybe véve, semmiképp sem a célszemélyek magánéletében „kurkászva” – fogalmaz Kertész György, a Népszabadság Rt. gondozásában most megjelent füzet szerkesztője -, hanem az üzleti-piaci élet színterein körülnézve. Ez, mondhatni, cáfolja is a közvéleményben talán máig élő romantikus elképzelést a gazdagságról: akinek ma millirádos vagyon van, az szinte minden esetben felderíthető módon szerezte, s gyarapítja ma is transzparens eszközökkel, rendszeres és ellenőrizhető pénzmozgásokkal kísérten.

Maguk sem látják

Olyan nincs, hogy valaki évtizedeket ül az Alföldön libát fosztva, aztán a végén egyszercsak milliomos lesz. Piac van, pénzügyi tranzakciók. És az itt felsorolt gazdagokra sem úgy kell gondolni, hogy valamiféle hedonista életvitelt követő alakok: nem „úsznak a pénzben”, mint Dagobert bácsi a rajzfilmben. Legtöbbször földhözragadt, realista, hétköznapi emberek.

Sokszor maguk sem látják át saját gazdagságuk volumenét. Másfél-két évtizeddel ezelőtti gmk-ból lett rt-k, privatizált üzemegységek képezik a vagyonuk alapjait. Nincsenek drága hobbijaik, azt mondhatnám, többüknek a személyes vagyona tulajdonképpen semmi, nem sokkal több, mint bármelyikünké – osztja meg velünk tapasztalatait Kertész György.

Nincs bújócska

Más kérdés, hogy ennek ellenére a gazdagok nem szívesen beszélnek gazdagságukról. Talán mert itthon máig nem egyértelmű a pénz – a sok pénz – társadalmi megítélése. Akinek van belőle, fél, hogy a nyilvánosságból kára származik. Ilymódon a 150 „gazdag” szerkesztői sem tagadják, csak azokat vehették fel listájukra, akik a látókörükbe kerültek; Kertész György mindazonáltal nem hiszi, hogy számottevő számban akadnának olyanok, akik „megbújva”, teljesen a háttérbe húzódva tudnák gyarapítani vagyonukat.

Egy-két ezer ember van, aki felférhetne egy ilyen listára. Mi háromszázat vizsgáltunk meg. Vannak, akikről tudjuk-sejtjük, hogy idevaló, de nem találtunk mérvadó adatokat róla. Bárki találhat, említhet olyat, aki szerinte lemaradt. Miskolcról is kaptunk jelzést: hogy-hogy ezt-és-ezt a helyi fuvarozót kihagytuk?!

Megyei kereseti legek

Az adóhatósági adatokból készült, bevallott megyei jövedelmek szerinti legekből
tallóztunk. Kereken 248 millió 46 ezer forint a legnagyobb jövedelmű magánszemély
keresete megyénkben, legalábbis a 2004-es évi jövedelmet bevallók körében –
derült ki az APEH megyei igazgatóságának összesítéséből. Ugyanez az egyéni vállalkozói
leg esetében 152 millió 160 ezer forint, azaz ennyi volt a legnagyobb jövedelmű,
ingatlan-bérbeadás címen besorolt vállalkozó bevallott összes jövedelme a tavalyi
évben.

Érdekesség, hogy a vállalkozók toplistáján az adóalanyi besorolása szerint
a tízes listán hét ilyen vállalkozó szerepel, de jól meg lehet élni gépjármű-javításból
és villanyszerelésből is. Ez utóbbi két szakma 77, illetve 74 millió forint
éves bevallott jövedelmet hozott a vállalkozónak. A tíz legnagyobb jövedelmet
bevallók együttesen közel 1 milliárdot kerestek egy év alatt, míg a tíz legnagyobb
bevallott jövedelmű magánszemély együttesen 1 milliárd forint feletti összeget
képvisel. 

Milliárdos-keltetők

Van-e magyar sajátosság a gazdaságban? Nos, talán az, hogy az indulásnál sok-sok szál találkozik. A vagyonok eredetét kutatva minduntalan bizonyos jellegzetes „csomópontokig” jutottak vissza az újságírók. Van néhány „milliárdos-keltető”, ahonnan sokak sikere eredeztethető. Ilyen a Budapesti Értéktőzsde világa, néhány ismert vállalkozás menedzsmentje, élelmiszeripari privatizátorok csoportjai.

Kapcsolódó cikk:

  • Mit venne, ha gazdag lenne?
  • Csak itthon gazdag a gazdag
  • BAL








    hirdet�s