Gúnyt űznek az adófizetőkből

Az Onisifor Ghibu iskola mellett már régóta létezik egy bekerített park az iskola névadójának mellszobrával, ahol hintákat is felszereltek. Ott nem találtuk fáradt olajnak vagy pakurának a nyomát sem, de a rombolásnak jócskán. Láttunk és lefilmeztünk összetört, ledöntött, hajdan betonlábon álló asztalt, hintát leszakítva, padokat letépett ülőkével és háttámlával. Aztán a helybeliek útbaigazítása alapján rátaláltunk az Apelor calde utca végében egy ezelőtt vagy két héttel létesített gyermekjátszótérre is, ahol még ennél is szomorúbb látvány fogadott. Megdöbbentő, hogy az adófizetők pénzén készült létesítményben ilyen rövid idő alatt mi kárt tudnak okozni merő rosszindulatból olyanok, akik megfelelő nevelés híján építeni nem, csak rombolni tanultak, vagy olyanok, aki elfelejtették már, hogy ők is voltak gyerekek hajdanán, játszottak, zsivajoztak, néha még csintalankodtak is, s most azt szeretnék minden jóérzés híján, hogy ha nekik nem jutott ilyen játszótér, a jövő generációjának se legyen. Önzők a végtelenségig, akik azt szeretnék, hogy a jövő velük együtt múljon el.

Ottjártunkkor a parkban éppen egy kismama tartózkodott 3-4 éves gyermekével. A gyerek szeretett volna felülni egy hintára, de annak mindkét ülőkéje le volt öntve fekete, tapadós fáradt olajjal, sőt még a láncokat is bekenték, hogy ha megfogja a gyerek, koszolja össze kezét és ruháját. Az anyuka nem engedte, hogy felüljön. A gyerek egy csúszkánál próbálkozott, de az ketté volt törve középtájon, azt sem használhatta, mert széttépte volna ruháját, sőt megsebesíti a gyereket. A körhintán már szinte egyetlen ép szék sem volt, mindegyikről leszedte valaki az ülődeszkát. Annyi biztos, hogy nem azok a kisgyerekek lehettek, akik azt használták. Önként adódik a kérdés: mi hasznuk van ebből a rombolóknak? Semmi. Csak a rosszindulat vezérli őket, az adófizetők pénzét fecsérelik.

Albert Ferenc