Milyen könyvet válasszunk?

Akt.:
A technika világában a könyveknek is ugyanúgy megvan a helyük
A technika világában a könyveknek is ugyanúgy megvan a helyük - © Fotó: Magánarchívum
Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A technika világában a könyveknek és a digitális eszközöknek egyaránt helye van.

Úgy képzelem, ahol gyerekek vannak, ott a karácsonyfa alól nem hiányozhatnak a szépen becsomagolt könyvek. Legalábbis, így lehetett ez az elmúlt évtizedekben. Azonban a világ nagyot fordult. Vajon van-e még értéke a könyveknek? Egyáltalán miért vegyünk könyvet a gyereknek? Érdekes-e az olvasás az okoseszközök és technikai csodák világában? – erről kérdezte Gesztelyi Herminát, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Irodalom, Kommunikáció és Kulturális Antropológia Tanszék tanársegédjét a Napló.

– A technika világában a könyveknek és a digitális eszközöknek egyaránt helye van, ideális esetben kiegészítik egymást, hiszen mindegyik más területekhez, más képességekhez járul hozzá. Igaz, hogy az okostelefont vagy a tabletet egyaránt lehet olvasásra, mesehallgatásra és játékra is használni, tehát az olvasás nem kizárólag a könyvhöz köthető. Azonban a hagyományos mesélést csak kiegészíteni lehet, kiváltani nem – mondta Gesztelyi Hermina, majd hozzátette, a mesemondás több energiát igényel a felnőttől, ahogyan később az olvasás is az önálló befogadás során a gyerektől. Ez viszont rendkívül fontos hatással van a fantáziára, a kreativitásra, a nyelvi kompetenciára, a szociális készségekre és a teljes lelki fejlődésre.

– Olvasáskor a kisgyermekek esetében az információ- és az élményszerzés nem válik el egymástól, hiszen ideális esetben az információszerzés is élményalapú. Ennél a korosztálynál jut leginkább szerephez az ismeretszerzés funkciója, hiszen a könyv nagyban segíti őket, hogy fogalmat alkossanak a tárgyakról, élőlényekről, formákról, színekről. Ezen kívül minden életkorban alapvetően hozzájárul az érzelmi és az értelmi intelligenciához, amelynek alapja az irodalommal való élményszerű találkozás – hangsúlyozta a szakember.

Olvasáskor belső mozit nézünk

A könyv régi konkurense, a film mellé manapság felsorakoztak az e-játékok.

– Ezek esetében elsődlegesen a vizuális és az akusztikus ingerek érvényesülnek, amelyeket készen kapunk. A könyv alapvetően a nyelven keresztül hat, tehát verbális külső ingerként érkezik, viszont beindít olyan belső folyamatokat, mint a képalkotás. Ez a belső mozi nagyon fontos a személyiség alakulása, az egészséges lelki-mentális állapot szempontjából. A külső képek, például az illusztrációk a tévhitekkel ellentétben ösztönzik ezt a folyamatot, tehát a készen kapott képeknek is van szerepe – mutatott rá Gesztelyi Hermina. Gyermekkorban a már említett ismeretszerzésre kerül a hangsúly, az alapformák és -színek elsajátítását, a fogalmak kialakítását segítik az illusztrációk. Az óvodás korosztálynál már inkább értelmezik, árnyalják a történetet.

Hétköznapok és tündérmese

A gyermek korát egyébként is érdemes figyelembe venni, mikor könyvet vásárolunk, a témák között pedig mindennek helye van a gyerekirodalomban, ami érintheti, érdekelheti a gyereket. Ezen belül az egyéni érdeklődés befolyásolja a választást.

– Az összefüggő, rövidebb történetek nagyjából 2 éves kor körül jelennek meg a gyerek életében, amikor a koncentrációs képessége és a gondolkodása lehetővé teszi, hogy végig tudja hallgatni és követni az eseményeket. Ekkoriban főként azok a történetek érdekesek, amelyek vele is megtörténhetnek, például egy látogatás a fodrásznál vagy az orvosnál. Később a hosszabb, összetettebb szövegek is helyet kapnak, amelyek jobban elszakadnak a gyerek hétköznapi valóságától, majd a szimultán kettőstudat (amelynek segítségével el tudja különíteni a valóságot és a fantáziát) kialakulásától kezdve (4-5 éves korban) a tündérmesék is megjelenhetnek a repertoárban – magyarázta Gesztelyi Hermina.

Folyton ugyanazt!

Kisgyermekes szülőknek, nagyszülőknek bizonyára ismerős helyzet, hogy a gyermek századszor is a kedvenc meséjét akarja hallani. Az ismétléseknek a biztonságérzet és a nyelvi fordulatok, ismeretek rögzítése szempontjából nagyon nagy szerepe van.

– Az ismétlés biztosítja az ismerősség és a ráismerés örömét, hiszen amikor a gyerek harmadjára követi végig a legkisebb királyfi útját, akkor az előzmények alapján számít a fordulatokra, ezek bekövetkezte pedig visszaigazolást jelent számára. Bruno Bettelheim, a pszichoanalitikus meseértelmezés meghatározó alakja szerint, ha a gyerek újra és újra kér egy mesét, akkor abban a történetben talált meg valamit, ami rezonál a pillanatnyi érzéseire, élethelyzetére, éppen ezért addig kell neki olvasni, amíg kéri. Ha új mesét szeretne hallani, akkor minden bizonnyal sikeresen feldolgozta az adott konfliktust, nehézséget, így képes továbblépni – mutatott rá a tanársegéd.

A gonosz mindig meglakol

Sok szülőben merülnek fel aggályok a sokszor kegyetlennek, már-már horrorisztikusnak tűnő mesékkel, a népmesékkel, azon belül is a Grimm-mesékkel kapcsolatban. Ezért rövidített, átdolgozott változatokkal, illetve átiratokkal is lehet találkozni, amelyek megpróbálják „megkímélni” a gyermekeket.

– Ezzel a megoldással azonban sérül a mesei világkép és szimbolika, így kérdéses, hogy mennyi marad meg a mese feszültségoldó, személyiségformáló erejéből – figyelmeztetett a szakember. Mint mondta, a népmesék szimbolikus nyelvezetük miatt alkalmasak a lelki problémák, nehézségek feldolgozására. Vagyis a mostoha vagy a farkas alakja nem egy konkrét élőlényt jelöl, hanem a gonosz megjelenítőjeként lehetőséget ad arra, hogy a gyerek belelássa a negatív érzéseit, s ezek feloldódjanak, amikor a gonosz elpusztul.

– A pozitív szemlélet és a biztonságérzet kialakítása szempontjából is fontos a gonosz jelenléte, hiszen általában ő bontja meg a fennálló világrendet, amely a bűnhődésével áll helyre, így adhatja a mese a megnyugvás érzését – foglalta össze Gesztelyi Hermina.

Színvonalas gyermekirodalom

– A kortárs magyar gyerekirodalom esetében jellemző tendencia, hogy a felnőtteknek szóló irodalom ismert és elismert szerzői (például Varró Dániel, Tóth Krisztina, Kollár Árpád) kezdtek gyerekkönyveket (is) írni. Ennek oka általában a saját gyerekük születése volt. Korábbi irodalmi sikerük és megjelent köteteik egyértelművé tették, hogy a kezük alól gondosan megalkotott, minőségi szövegek kerülnek ki, melyek hozzájárulnak a színvonalas irodalmi neveléshez és a gyerekirodalom presztízsének növeléséhez – mondta a szakember.

Együtt éljük át!

– Nem szükségszerű, hogy az önálló olvasás megjelenésével megszűnjön a közös olvasás, illetve az esti mese gyakorlata, hiszen a két formának egészen más a szerepe. Mindenekelőtt a szülő-gyerek kapcsolat szempontjából kiemelt jelentőségű a közös olvasás, mesélés. Olvassunk közösen minél tovább, illetve amíg a gyerek kéri, igényli! – hangsúlyozta Gesztelyi Hermina.

– Potyók Izabella –