Milliószám tömjük magunkba a nyugtatókat

Akt.:
Egy olyan gyógyszer majdnem üres csomagolása, melyet szorongások kezelésére és antihisztaminként is alkalmaznak
Egy olyan gyógyszer majdnem üres csomagolása, melyet szorongások kezelésére és antihisztaminként is alkalmaznak - © Fotó: flickr.com/liiitza CC-BY-NC-ND
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A nagymama házipatikájából és az internetes feketepiacról is beszerezhetik a függők a nyugtatókat, de ennél egyszerűbb elmenni a háziorvoshoz, aki sokszor az első szorongásos panaszra felírja a Xanaxot. Milliószám fogynak a százdarabos kiszerelések, pedig komoly függőséget és elvonási tüneteket okozhatnak. Mégis könnyebb receptet írni, mint pszichológust keresni, ami drága, és sokszor nincs is a közelben. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

2003 óta szedek Frontint, 0,5 mg, napi 3×1 tabletta.”

Szerintem nekem már nem is hat, simán el tudnám hagyni, ha az orvos mondaná. De szerinte ez “életmentő” gyógyszer, szedjem csak!”

Sajnos a legtöbb orvos cukorkaként adja, tapasztalat, nekem is adták azonnal tavaly tavasszal, amikor egy éjjel kórházba kerültem.”

Abbahagytam én is, többek között azért, mert a háziorvos automatice elkezdte felirogatni vérnyomás- és pulzusproblémákra. Volt, hogy felírta, aztán nem váltottam ki.”

Az idézetek egy internetes fórumról származnak, ahol a kommentelők a Frontin nyugtatóval kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg egymással. Ez egy viszonylag népszerű gyógyszer, amiből tavaly több mint 1,2 millió dobozzal adtak el országszerte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint. Ezek csak a legális forgalomról adnak képet, a recept nélkül kiadott és piacon vásárolt nyugtatók mértékét szinte megbecsülni is lehetetlen.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) júniusban azért zárta be a vizsolyi Attila patikát, mert egy év alatt több mint 23 ezer doboz vényköteles nyugtatót adtak el recept nélkül, köztük 2205 doboz Frontint is. Kelemen Attila, a patikus azt állította, 20-30 környékbeli vevőt látott el gyógyszerrel, akiket csak látásból ismert. Ha valóban ennyi emberről van szó, az azt jelenti, hogy naponta legalább közel másfél doboz nyugtatót vettek meg. Ez azért is súlyos probléma, mert a készítmények közt voltak olyanok is, amelyeknél kiszámíthatatlan hatások léphetnek fel, gyógyszerfüggőség alakulhat ki, és veszélyes kölcsönhatásban állnak az alkohollal. Kelemen az Abcúg tudósítójának azt mondta, csak a jószándék vezérelte, de már látja, hogy nagy hibát követett el, és megbánta, amit tett.

Nem kell hozzá szélhámos patikus

“Volt olyan betegem, aki fejből fel tudta sorolni azt az öt budapesti gyógyszertárat, ahol némi felárral, recept nélkül adnak ki nyugtatót” – mondta az Abcúgnak Tóth Miklós, a szigetvári kórház addiktológiai rehabilitációs osztályának vezetője. Vannak, akik a nagymama szekrényéből lopják ki a nyugtatót, mások azt hazudják az orvosnak, hogy mozgásképtelen hozzátartozójuknak kell, és sokan illegálisan az internetről rendelik.”Vannak dílerek akik pontosan úgy, ahogyan a különböző drogokat, a nyugtatókat is felárral forgalmazzák” – mondta.

De a szerek beszerzéséhez sokszor még csak egy szélhámos patikusra sincs szükség, és a feketepiacra sem kell kimerészkedni. Tóth szerint “aki gyógyszerfüggő, annak megvannak a technikái. Először felíratja a háziorvosával, aztán a pszichiátriai ambulancián, majd az ügyeleten is. Elég, ha arra panaszkodik, hogy feszült, szorong, és elfogyott a gyógyszere, a háziorvosa pedig éppen nem rendel. Mivel nincs egységes nyilvántartás a beteg előzményeiről, nem lehet ellenőrizni, mikor kapott utoljára nyugtatót”.

Vagyis sok függő legálisan, recepttel a kezében jut hozzá nagy mennyiségű nyugtatóhoz. Ezen az egységes elektronikus rendszer mellett az is segíthetne, ha az orvosok nem írnák fel őket ilyen könnyen. “A belgyógyászati ügyeleten azt mondta egy nő, hogy nyolc éve szed nyugtatót, amit először azért írt fel neki a háziorvosa, mert meghalt a férje. Szépen lassan hozzászokott a kellemes érzéshez, a nyugalomhoz, és hogy semmi sem számít, minden rendben van. Továbbra is szedni akarta, az orvosa pedig újra és újra felírta neki, így aztán rászokott, és egyre nagyobb adagokra volt szüksége. Naponta találkozom ilyen esetekkel” – mondta Tóth.

toth-miklos

Tóth Miklós, a szigetvári kórház addiktológiai rehabilitációs osztályának vezetője | Fotó: Magócsi Márton

Márpedig ha nem nő a dózis, elvonási tünetek lépnek fel: szívpanaszok, fulladás, zsibbadás. Egy idő után már nem lehet emelni az adagot, ilyenkor vagy másik gyógyszerre állnak át, vagy átmennek egy másik orvoshoz, aki nem ismeri az előzményeket. Tóth azt mondta, épp a napokban találkozott egy beteggel, aki irreálisan sokféle nyugtatót szedett, teljesen szokatlan párosításokban, de legálisan, hiszen receptre kapta őket.

“Nem egy olyan beteggel találkoztam, akinek a háziorvosa, szakorvosa 5-10 éve írja a nyugtatót, ő pedig szedi. Van, aki akár három azonos hatásút is, pedig annak semmi értelme” – mondta Szemelyácz János pszichiáter-addiktológus, a drogterápiával foglalkozó INDIT Közalapítvány szakmai vezetője. Szerinte másfél hónapig lehetne büntetlenül felírni az ilyen gyógyszereket, utána pszichoterápiára lenne szükség, de ez csak kevés helyen elérhető, ezért inkább tovább adják a nyugtatókat.

Szemelyácz szerint “a háziorvosoknak jobban igénybe kellene venniük a szociális rendszert, a családsegítőket, nevelési tanácsadókat, de ez kevésbé jut eszükbe, mert

könnyebb a recepttömbhöz nyúlni.”

“Amikor előadást tartok háziorvosoknak, és erről beszélek, mindig bólogatnak, de azt mondják, ha ott ül száz ember a váróban, nincs idő mindenkivel egyesével beszélgetni”.

Szemelyácz szerint ettől még ezek a gyógyszerek nem feleslegesek, de körültekintően kell bánni velük, és nem feltétlenül kell minden hétköznapi problémára felírni őket. “Ha valaki válófélben van, és egy Xanax nélkül eret vágna magán, akkor inkább szedje három hétig, és nyugodjon meg, különben még a munkahelyét is elveszíti. De ez csak átmeneti időszak lehet, utána jobb megoldást kell találni. Én is szoktam felírni Xanaxot és Rivotrilt, de akkor elmondom, hogy milyen mellékhatásai lehetnek, és hogy függőséget okozhat” – mondta.

Tóth Miklós viszont ennél is ritkábban használná ezeket a szereket. “Szerintem váláskor és más hasonló traumák esetén sem szabadna felírni. A legbosszantóbb számomra, amikor azért adják, mert a betegnek meghalt valakije. Természetes, hogy ilyenkor szorongunk, de a gyógyszer nem oldja meg a problémát, csak mesterségesen javítja a kedélyállapotot. Ettől senki sem fogja tudni kezelni a lelki gondjait” – mondta. Tóth szerint csak pszichés betegségek esetén szabadna nyugtatókat felírni, és akkor sem háziorvosoknak, csak pszichiátereknek. (Az Abcúg Tóth Miklóssal készült korábbi interjúját itt olvashatja. Ebben arról is beszélt, hogy sokan éppen az elhibázott alkohol-rehabilitáción válnak nyugtatófüggővé).

Vajer Péter, az Oktató Családorvosok Magyarországi Kollégiumának elnökhelyettese szerint inkább az a kérdés, hogy az adott probléma mennyire nehezíti meg a beteg életét. “Ha nem tudja végezni a munkáját, odafigyelni a gyerekeire, vagy alvászavarai vannak, szükséges a gyógyszer. De mindig elmondom a betegeimnek, hogy a gyógyszer önmagában nem fogja megoldani a problémáit, mert azt neki kell megoldania. Ha tudja, önállóan, ha pedig nem, akkor pszichológus, egy hozzátartozó vagy egy barát segítségével” – mondta. Vajer nem gondolja, hogy általánosítani lehetne a háziorvosok gyógyszerfelírási szokásaival kapcsolatban, és azt sem hiszi, hogy keveset tudnának a témáról, hiszen része az egyetemi tananyagnak és a továbbképzéseknek is.

A gyógyszerfüggők sokkal később látják be, hogy függők, mint az alkoholisták vagy a kábítószeresek. Szemelyácz szerint egyszerűen azért, mert “a gyógyszerekkel szemben az egész társadalom sokkal elfogadóbb, talán túlságosan is. Évtizedes gyógyszerszedés után kerülnek be hozzánk emberek, akiknek addigra rétegződnek a problémáik, sokan depressziósok és alkoholfüggők is”.

Idejött ez a szegény öregember, miért küldjem el?

“Ahogy kimondtam az orvosnak, hogy alvásproblémáim vannak, azonnal gyógyszert akart írni. Mondtam, hogy nem akarok gyógyszert szedni, inkább adjon tanácsot, hogy hová forduljak” – mondta az Abcúgnak a Békés megyei Andrea, akinek a nevét kérésére megváltoztattuk. Andrea nővérként dolgozik, és ügyeletben ő is találkozott trükközésekkel. “Mindenféle kifogásokkal jöttek, hogy adjunk nekik nyugtatót, de egy idő után feltűnt, hogy kik járnak vissza rendszeresen, és nem adtunk nekik. Volt, akiről kiderült, hogy árulta a gyógyszereket, fájdalomcsillapítót és antibiotikumot is”. Szerinte sokszor nem is kell nyugtató, még egy hányingercsillapítóban is van olyan kabító anyag, ami miatt képesek megvenni az emberek.

Egy kisvárosi patika dolgozója is találkozik olykor gyanús esetekkel. “A múltkor bejött egy 21 év körüli fiú a receptjével, megkapta a nyugtatót, aztán jött az anyja is egy recepttel. Elmondta, hogy a fia nem dolgozik, iszik, és nemrég börtönben volt. Mégis ki kellett adnom az anyának a gyógyszert, mert szabályos volt a papírja. Annyit tehettem, hogy felhívtam a háziorvosokat, hogy figyeljenek oda. Persze én is tudom, melyik orvos írja fel könnyen a nyugtatót” – mondta. Szerinte az is beszédes, hogy a pszichiátrián nyolckor kezdődik a rendelés, de 11-kor már nincs senki a váróban. “A legegyszerűbb, ha fogják magukat, és felírják egyből a gyógyszert. De vajon tényleg jól van ez így?”

Andrea szerint sokszor nem is a háziorvosok, hanem a rezidens orvosok azok, akik túl könnyen írják fel a gyógyszert. “Nehezen mondanak nemet egy idős néninek vagy bácsinak, aki bemegy, és az unokájának kér nyugtatót. Úgy vannak vele, idejött ez a szegény öregember, miért küldjem el?” – mondta.

Ráadásul a nyugtatók többsége teljes áron sem drága, de ha van rá tb-támogatás, különösen olcsón beszerezhető. Az OEP gyógyszerkeresője alapján egy 30 darabos, 0,25 miligrammos Xanax bruttó 511, a 100 darabos Frontin 831, az 50 darabos Rivotril pedig 432 forint.

A lenti infografikán összegyűjöttük, hány dobozzal adtak el legálisan az elmúlt években három népszerű nyugtatóból, a Xanaxból, a Frontinból és a Rivotrilból (az OEP adatai alapján). A Rivotrilból 2012 óta minden évben közel kétmillió doboz fogyott, de a Frontinból és a Xanaxból is másfélmillió körül. Szemelyácz János szerint “a Rivotril az egyik legveszélyesebb nyugtató, akár 90 százalékos kedvezménnyel is fel lehet írni, és elvonás esetén izzadást, álmatlanságot, epilepsziás görcsöket is okozhat. Nagyon hamar függőséghez vezet, nem véletelen, hogy a 90-es években a Noxyron betiltása után az alkoholisták és a kábítószeresek két hét alatt álltak át a Rivotrilra”.

Miért ne írnám fel? A kávéhoz is hozzá lehet szokni

Egy hatezer fős kisvárosban dolgozó háziorvos is elismerte az Abcúgnak, hogy bátran nyúl a nyugtatókhoz, szerinte a legtöbb kollégája így csinálja. “A Xanaxot és a Frontint gondolkodás nélkül elindítom, ha szorongásra panaszkodnak” – mondta.

“Ha a beteg visszajön, és kevésnek érzi, akkor a pszichiátriai gondozóba irányítom, ami mindig 2-3 hét várakozást jelent. Addig is fel szoktam írni valamilyen modernebb antidepresszánst kiegészítőként. Régen ezeket csak szakorvosok írhatták fel, de én bátran elkezdem, mert nagyon jó árban vannak. Mire eljut a pszichiáterhez, már napi három Frontint és az egy antidepresszánst”. Szerinte ezzel nincs gond, hiszen a pszichiáterek általában jóváhagyják az adagot, amit előír a betegeinek.

Szerinte nem kell félni a nyugtatóktól, hiszen “azért vannak, hogy használjuk őket”, de fontos a kontroll, és 25-30 év alatt ő sem szokta felírni, mert akkor félő, hogy ráisznak, vagy túladagolják magukat. “Ettől függetlenül, ha kontroll alatt tudom tartani, szerintem semmi baj nincs a nyugtatókkal”.

1700 betegem van, ebből 3-400 biztosan hozzászokott a Xanaxhoz”

– mondta, “Éppen ez a cél, hogy hozzászokjanak”, igaz, szerinte a hozzászokás és a függőség nem ugyanaz. “Hozzászokni a kávéhoz is hozzá lehet, arról is nehéz lejönni, és az is okoz elvonási tüneteket. Mindenki stresszben él, félnek a sárga csekktől, aggódnak a gyerek és a házasság miatt, miért ne lehetne felírni a Xanaxot? Semmivel se veszélyesebb, mint a kávé. A függés már egy drámai dolog, akkor egyre nagyobb és nagyobb adagot akar a beteg”.

“Két-három függő betegem lehet, ők inkább idősebbek. De miért akarnám leválasztani róla a 80 éves Zsuzsa nénit? Milyen pszichoterápia fogja őt helyrehozni ennyi idősen? Belehalni nem fog”.

Azt viszont ez a háziorvos is elismerte, hogy ha lenne elérhető pszichoterápia, az jó megoldás lehetne, de az egyrészt drága, másrészt sokszor nem is elérhető: a hozzá legközelebbi harmincezres városban sem jutott eszébe senki, aki terápiát vállalna. Vajer Péter szerint is az a probléma, hogy ha észreveszik, hogy valaki függő, nem mindig tudják hová irányatani. “Sokszor az lenne jó, ha párhuzamosan futhatna a gyógyszerszedés és a pszichoterápia, de erre ritkán van lehetőség” – mondta.

Szurovecz Illés | abcug.hu


Csak jót akart a nyugtatókat osztogató vizsolyi patikus

Jó szándékból adott ki vény nélkül vényköteles gyógyszereket a vizsolyi patikus, akit ötmillió forintra büntetett emiatt a gyógyszerhatóság. A patikáját is bezáratták, így Vizsolyon, ahol hat éve nincs rendes háziorvos, már patika sem lesz.

Alkoholistákkal vannak tele a kórházak

A kórházakban fekvő betegek körülbelül 60 százaléka alkoholista, az orvosok nagy része mégis csak az alkoholizmus szövődményeit kezeli. Tóth Miklós, a szigetvári kórház addiktológiai rehabilitációs osztályának vezetője szerint sokan észre se veszik, hogy a betegek valójában alkoholisták, de sokan tapintatból nem feszegetik, hogy mi állhat állhat egy gyomorvérzés vagy egy hasnyálmirigy-gyulladás mögött.