Milliárdokat buknak el évente a civil szervezetek

Akt.:
Milliárdokat buknak el évente a civil szervezetek
Milliárdokat buknak el évente a civil szervezetek
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – Ön rendelkezett már az adója felajánlható egy százalékáról? Kétmillió magyar ugyanis rendszeresen elfelejti felajánlani a pénzét, így évente közel 12 milliárd forintot buknak el a magyar civil szervezetek és egyházak, pedig égető szükségük lenne a pénzre. A magyarok imádják a katolikus egyháznak és a gyerekeket segítő alapítványoknak adni a pénzüket, a kormány pénzosztó szerve és Fekete György azonban mindössze három embert érdekelt. Összeszedtünk mindent, amit tudni érdemes az egyszázalékos adófelajánlásokról. Albert Ákos cikke az Abcúgon.

Ha itt a tavasz, akkor az egyre kellemesebb időjáráson kívül ez azt is jelenti, hogy ideje leadni az adóhivatalnak a személyijövedelemadó-bevallást. Ennek a határideje idén május 20-a. Ez a legtöbb embernek nyűg, de megspórolni nem igazán lehet, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tavaly közel 4,7 millió magyar adóbevallását dolgozta fel.

Az adóbevallás során azonban nem csak az államnak leadózott jövedelmeinket kell bevallanunk, hanem ki kell tölteni egy rendelkező nyilatkozatot arról is, hogy kinek adjuk adónk egy százalékát. Ez az a pénz, amit az adózók közel fele egyszerűen elfelejt felajánlani, pedig az erre jogosult civil és egyházi szervezeteknek több milliós, egyes esetekben akár több milliárdos támogatást jelentene, és égető szükségük is lenne rá. Mi történik az adónk egy százalékával?

Milliárdok vándorolnak az államhoz

Az adófizetők 1998 óta ajánlhatják fel az adójuk egy százalékát civil szervezeteknek, alapítványoknak, a lehető legkülönbözőbb tevékenységet végző egyesületeknek, vagy akár egyházaknak. Ez az egyes adózók számára nem jelent nagy összeget,

Egy átlagos adózó adójának egy százaléka közel négyezer forintot tesz ki évente.

Ráadásul ez a pénz semmiképpen sem maradhat zsebben: ha valaki nem ajánlja fel, akkor az automatikusan megy tovább a költségvetésbe, és végsősoron az államé lesz. Tavaly 4,1 millió magyar adózó rendelkezhetett az adója felajánlásáról, és összesen 25,5 milliárd forintot ajánlhattak volna fel. Ezt azonban 1,9 millióan egyszerűen nem tették meg, így a 25 és fél milliárd forintból

mindössze 13,46 milliárd forint került a civil és egyházi szervezetekhez,

így a pénz közel fele maradt az államnál. A NAV adati szerint ráadásul 608 millió forint úgy úszott el, hogy az adófizetők kitöltötték ugyan a rendelkező nyilatkozatot, éppcsak rosszul, ezért a nyilatkozatuk érvénytelen lett. Ez az összeg tavalyelőtt 12,12 milliárd forint volt, 2013-ban pedig 13 milliárd forint, azaz a civil szervezetek és a magyar egyházak évente körülbelül 12 milliárd forintot buknak el azon, hogy a magyar adófizetők fele nem tölti ki a rendelkező nyilatkozatát.

A tavalyi 13,46 milliárd forint 25 ezer civil szervezet, 31 egyház és egy kormányzati program között oszlott meg. Így néznek ki egy grafikonon:

És így oszlik meg közöttük a felajánlott 13,46 milliárd forint:

Az látható, hogy hiába kaptak 3,5 milliárd forinttal többet a civil szervezetek, mivel egyházból jóval kevesebb van, így ők sokkal jobban jártak. A listát toronymagasan vezeti a Magyar Katolikus Egyház, amely 2,2 milliárd forintot kitevő felajánlást kapott az adózóktól. Íme a tíz legtöbb pénzt kapó egyház:

és a tíz legtöbb pénzt kapó civil szervezet:

A teljes listából látszik, hogy még a legkevesebb pénzt kapó egyháznak is felajánlottak legalább egymillió forintot, míg rengeteg civil szervezet szinte csak jelképes, pár tízezer forintos felajánlást kapott.

Ez az összehasonlítás viszont sántít, hiszen kedvezményezett civil lényegében bármilyen egyesületből lehet, ha regisztrál, nincs köztartozása és nincs csődben. Ezért a civil kedvezményezettek között hemzsegnek a baráti körök, vannak horgászegyesületek, illetve rengeteg iskolának vagy óvodának van saját alapítványa. Utóbbiak főleg az osztálykirándulásokat finanszírozzák meg a felajánlásokból, a nagyobb alapítványoknak viszont a puszta létük miatt fontosak az egyszázalékos adófelajánlások.

A civileknek nagy szüksége van rá

Egy civil szervezetnek lényegében csupán négy helyről származhat pénze:

  • a saját vagyonából (ezek főleg ingatlanok és ingóságok)
  • az egyszázalékos felajánlásokból
  • magánszemélyek és cégek támogatásából
  • és pályázati pénzekből.

A vagyonukhoz ugyanakkor nem szívesen nyúlnak, a pályázati források túl kötöttek, a támogatóktól kapott pénzt pedig sokan nem szívesen költik magukra.

“Egy civil szervezetről az is egy beszédes adat, hogy mennyi pénzt költ önmaga fenntartására, és mennyit a társadalmi célja elérésére” – mondta az Abcúgnak L. Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője. Nem szerencsés, ha a fenntartási költségek túlhaladják azt az összeget, amit a céljuk elérésére költenek. Azok a magánszemélyek vagy cégek, akik pénzzel támogatják az alapítványt, amúgy is azt szeretnék látni, hogy a támogatásuk a célok megvalósítására megy – például szegények gyerekek támogatására – és nem az iroda meg az autó fenntartására. Pedig az utóbbit is meg kell oldaniuk valahogy.

“Az oktatásra igen, de a civil szervezet alapműködésére nem kapunk állami támogatást, azt elő kell teremteni” – mondta L. Ritók Nóra. Nekik is van telefon- és rezsiszámlájuk, a törvény által előírt kötelezettségek elkészítéséhez pedig könyvelőre is szükségük van. Ez mind pénzbe kerül.

Itt jön be a képbe az egyszázalékos adófelajánlás, L. Ritók Nóra szerint ugyanis ennek egy bizonyos százalékát jogszerűen lehet alapműködésre fordítani. “Ez egy kevésbé kötött lehetőség, szabadabban fel lehet használni” – tette hozzá.

Tavaly bőkezűek voltak a magyarok

Ha több éves tendenciákat nézünk, azt lehet mondani, hogy a magyaroknak tavaly több kedvük volt felajánlani az egyszázalékukat, 2013-hoz képest harmincezerrel, 2014-hez képest pedig nyolcvanezerrel többen adtak le érvényes felajánlást:

Ez az egyházakra lebontva így néz ki:

A civil szervezetkre pedig így:

Ezen felül tavaly 1,29 milliárd forint jutott a Nemzeti Tehetség Programnak. Ez az egyetlen kormányzati program, amelynek lehetséges egyszázalékot felajánalni, az EMMI gondozza, és tehetségetámogatással foglalkozik.

A kormány alapját egyetlen ember támogatta

A civil szervezetek közül a legtöbb pénzt az alapítványok kapták. A tíz legjobban szereplő szervezeten végignézve az látszik, hogy a magyarok a gyerekeket segítő alapítványoknak szeretnek a legjobban adakozni, és még az sem feltétlen veszi a kedvüket, ha az adott alapítványt korrupciós vádak érik. A Gyermekrák Alapítvány ellen például jelenleg is zajlik egy nyomozás hűtlen kezelés gyanúja miatt, amiért a szervezet vezetője önmagát fuvaroztatta az alapítványi mentőautóval. Tavaly mégis 23 ezer ember adta nekik az adója egy százalékát, amivel 80 millió forinttal lettek gazdagabbak.

Érdekes összahasonlítani azt is, hogy hány ember támogatásából jöttek össze az adományok. A Gyermekrák Alapítvány 23 ezer támogatátótól 80 millió forintot szedett össze, míg a Bátor Tábor 24 ezer támogatótól már 112 milliót. Azaz a Gyermekrák Alapítvány támogatói valószínűleg szerényebb jövedelemmel rendelkeznek, míg a Bátor Tábort inkább a gazdagabbak támogatják.

Beszédes az is, mennyire rosszul szerepeltek tavaly az állami fenntartású szervezetek. A civilek számára tett felajánlások 93 százaléka egyesületekhez és alapítványokhoz ment, a maradékon osztoztak a közalapítványok, múzeumok, egyetemek és három nevesített állami intézmény, a Magyar Tudomány Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), illetve a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA).

Az MMA-t és NEA-t a második Orbán-kormány hozta létre, hogy a magyar kultúrát támogassák rajtuk keresztül. A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásait azonban főleg kormányközeli szervezetek kapják (erről itt írtunk bővebben). Az MMA-hoz pedig folyamatosan ömlik a közpénz, a Fekete György által vezetett szervezet idén már 6,6 milliárd forintból gazdálkodik, miközben több értékes pesti ingatlanban is berendezkedhettek. Fekete korábban azt nyilatkozta, hogy mostanra – két év után – jutottak el a “jelképes működésig”.

A 6,6 milliárdos költségvetés biztosan nem az adófelajánlásokból jött össze, az MMA részére ugyanis 2015-ben mindössze két darab felajánlás érkezett. Ez azonban két tehetősebb embertől érkezhetett, ugyanis összesen 19 ezer forintot tettek ki, ami felszorozva annyit tesz (ha azzal számolunk, hogy mindketten ugyanannyit keresnek), hogy éves szinten közel hatmillió forintos jövedelmük lehet.

A Nemzeti Együttműködési Alapnak be kellett érnie tavaly egy szerényebb összeggel, számukra mindössze egyvalaki ajánlotta fel az egy százalékát, és az is csupán 1510 forintot tett ki, így egy kifejezetten szerény jövedelmű emberről lehet szó.

A láthatóság nagyon fontos

A jelentősebb civil szervezetek azonban nem bízzák a véletlenre az egyszázalékos adófelajánlást, hanem évről évre kampányolnak értük. Ilyenkor lesznek tele a közterek az egyszázalékos adót kérő plakátokkal, de manapság már a Facebookon is egyre több szervezet kampányol.

“A láthatóság nagyon fontos” – mondta L. Ritók Nóra. A 17 évvel ezelőtti induláskor csupán 150 ezer forint gyűlt össze az Igazgyöngy Alapítvány számára, főleg a munkatársak és ismerősök felajánlásaiból. Később ez akkor tudott jelentősen nőni, amikor elkezdtek tudatosan megjelenni a médiában.

L. Ritók azt mondta, ők nem fordítanak plusz pénzt a reklámokra, a kapcsolatrendszerükben van olyan cég, aki ezzel, mint pro bono szolgáltatással támogatja őket. Azt is hozzátette, fontos, hogy az adományozók ne csak az adóbevallás kitöltése előtt találkozzanak velük, hanem folyamatosan kommunikáljanak a tevékenységükről, emlékezzenek például a karácsonyi gyűjtésükre, vagy az eredményeikre, ugyanis ez által válnak hitelessé. Azt szintén világossá kell tenni, hogy mire megy el a pénz, nem elég évente egyszer közzé tenni a pénzügyi jelentést. Ők például beszámolnak arról is, mennyi pénzt költöttek a programjaikra

A lakhatási szegénységgel foglalkozó Habitat for Humanity Facebook oldalán már hetek óta látni posztokat arról, miért érdemes a szervezet számára felajánlani az adó egy százalékát. “Fontos, hogy megmutassuk az embereknek, kik vagyunk” – mondta az egyszázalékos felajánlásokért folyó kampányról Szekér András, a Habitat for Humanity Magyarország igazgatója. Ezt filmekkel, képekkel és egy, a szervezet tevékenységét bemutató bloggal teszik meg, de Szekér szerint az ő esetükben fontos a probléma, azaz a lakhatási válság megismertetése is.

Szekér András szerint megéri kampányolni, mert évről évre több felajánlás érkezik hozzájuk, bár az erre szánt keretük szűkös: a reklámra szánt pénzt az anyaszervezetüktől kapják, az adományokat nem fordítják ilyesmire. “Ezt fontos tudniuk a felajánlóknak, hogy az adományokat is, és az egyszázalékos felajánlásokat is a célok megvalósítására költjük” – mondta.

Hozzátette, hogy a Habitat összköltségvetéséhez képest az eddig kapott egyszázalékos adófelajánlások elenyésző mértékűek. A szervezet többek között szociális bérlakásokat újít fel hajléktalan emberek és átmeneti szállón élő családok számára, a tavalyi felajánlásokból befolyt pénzösszeg pedig mindössze egy ilyen lakás harmadának az anyagköltségére volt elegendő, miközben ők tízet is felújítottak. Szekér szerint mégis fontosak ezek a felajánlások. A kampány során ugyanis kapcsolatba kerülnek velük az emberek, például lájkolják a Facebook oldalukat, így egyre több embernek tudják elmondani a lakhatási szegénység okait és megoldási javaslataikat. Idéntől pedig arra is van lehetőség, hogy a felajánlók az adataikat is megadják, így kapcsolatban maradhatnak a szervezettel és nyomon követhetik, hogy mire fordítják adójuk egy százalékát.

Albert Ákos | abcug.hu