Miért hagyják ott idő előtt az iskolát?

Akt.:
Mi lesz velük szakképzettség nélkül? (illusztráció)
Mi lesz velük szakképzettség nélkül? (illusztráció) - © Fotó: dreamstime
Borsod-Abaúj-Zemplén – Megyénkben is rendkívül magas a lemorzsolódó diákok száma. Az okokat kutattuk.


Megdöbbentően sok gyerek morzsolódik le az iskolákból, különösen a szakközépiskolákból, azaz a korábbi szakiskolákból. Ez derült ki az Oktatási Hivatal felméréséből. Talán nem véletlen, hogy épp a legszegényebb megyékben a legmagasabb azon diákok száma, akik nem tudnak eljutni a középiskola végéig sem. Borsod-Abaúj-Zemplén megye is ezek közé tartozik, itt 17-19 százalékos az iskolát elhagyó tanulók aránya. Csak összehasonlításképpen: Budapesten ez az arány mindössze 7 százalék.

Maradékelven

Az okok után érdeklődve hívtuk fel az egyik megyénkbeli szakgimnázium és szakközépiskolát, melynek igazgatója neve elhallgatását kérte, mert hivatalosan nem nyilatkozhat csak engedéllyel, annak megszerzése azonban több napot venne igénybe. Mint fogalmazott, ők a „diákmegtartó” iskolák közé tartoznak, de így is 10 százalék náluk a lemorzsolódás aránya. És ha még azokat a tanulókat is hozzávesszük, akiknek a tanulmányi átlaguk 2,5 alatt van, hiszen az iskola­elhagyás szempontjából ők vannak a legnagyobb veszélyben, akkor 25-28 százalék az arány. Az igazgató vázolta: közismert, hogy Magyarországon a szakközépiskolák a maradékelv alapján működnek. Tehát ide a ­leggyengébb tanulmányi átlaggal rendelkező diákok kerülnek, 2,1-2,2-es eredménnyel. Sőt, sokan azért kapják meg nyolcadik félévében a 2-est, hogy tovább tudjanak tanulni. Ezeknél a diákoknál, a középiskola akárhogy is igyekszik, rendkívül nehéz elérni, hogy jobban teljesítsenek 2,5-nél.

Az igazgató rámutatott: az iskolaelhagyás másik oka, hogy az iskolakötelezettség határa 16 év. A gyenge tanulók, ha betöltik ezt a életkort, otthagyják az iskolát. A szülők gyakran hivatkoznak a szegénységre, pedig az a gyerek, aki hiányszakmát tanul és jó az átlaga, akár 55-60 ezer forint ösztöndíjban is részesülhet. A gyenge tanulók azonban távlati célokért nem képesek küzdeni. Az is megdöbbentő, hogy azok a diákok, akik mindenképpen meg akarják szerezni a szakmát, alig várják, hogy külföldre mehessenek dolgozni – sorolta az igazgató.

Nem érdekeltek

Radó Péter oktatáskutatótól is azt kérdeztük, mi lehet annak az oka, hogy megyénkben a diákok közel egyötöde nem képes teljesíteni az iskolai követelményeket. Elöljáróban leszögezte: nem egy valamivel, hanem különböző beavatkozások és iskolapolitikai döntések sokaságával lehetne csökkenteni a korai iskolaelhagyást.

Mint mondta, fontos lenne, hogy az iskolák saját szakemberei képesek legyenek azonosítani azokat a gyerekeket, akiknél a lemorzsolódás veszélye fennáll, és képesek legyenek maguk olyan fejlesztéseket, támogatásokat működtetni, amelyek elejét vehetnék az iskolaelhagyásnak. Ez azonban jelenleg nem működik. Egyebek között azért, mert nincsenek autonóm iskolák, és az intézmények nem érdekeltek abban, hogy a diákjaikat megtartsák. Ez utóbbira ösztönözni kellene őket – hangsúlyozta az oktatáskutató, jelezve: „A jelenlegi finanszírozási rendszerben azonban nincs ilyen ösztönző, mivel bérfinanszírozás van. Az is probléma, hogy az iskolaelhagyás okainak sokaságát a központosított rendszer nem tudja kezelni, így a valódi megelőzés sem működik, mivel a lehetséges okok nagy része kívül marad a rendszer látókörén” – sorolta a bajokat Radó Péter.

Siker helyett kudarcokat halmoznak

Az oktatáskutató megemlítette, az iskolaelhagyás okaként gyakran említik a család anyagi helyzetét. Nem véletlen, hogy épp a legszegényebb megyékben áll fönn leginkább a lemorzsolódás veszélye, hangsúlyozta. Véleménye szerint az utazási költségeket minden közoktatásban tanuló diáktól át kellene vállalnia valakinek.

Azonban az is megfigyelhető, hogy a szegény tanulók már az iskolai évek elején tanulási kudarcokat kezdenek el halmozni. És ha valakinek az összes iskolai éve kudarcok halmozásából áll, akkor az egy idő múlva egyszerűen elveszti a motiváltságát, és az első adandó alkalommal, amikor teheti, otthagyja az iskolarendszert. Tehát, ha az iskola nem képes a hátrányos helyzetű tanulók számára is tanulási sikert biztosítani, akkor továbbra is magas lesz a lemorzsolódás aránya – ­mutatott rá a szakember.

– Hegyi Erika –