Mezőkövesd Zsóry FC: A kövesdiek eltaktikázták a meccset

Akt.:
Tóth B. próbálta helyzetbe hozni Kosztát, de a védők szerelték
Tóth B. próbálta helyzetbe hozni Kosztát, de a védők szerelték - © Fotó: Bódi Krisztián
Mezőkövesd – Pont nélkül maradt szombaton este a fürdővárosiak NB I-es labdarúgócsapata.

Az élvonalbeli bajnokság 28. fordulójának találkozója mindkét társaság számára fontos volt. A dobogós helyezésre „hajtó” vendégek 3 pontért érkeztek, a hazaiaknak pedig ugyanennyire volt égetően szükségük azért, hogy a bennmaradásért folytatott harcuk során növekedjenek az esélyeik.

Meglepetések

A találkozó előtt, az összeállítások kiadásakor a kövesdi oldalon nem győzték kapkodni a fejüket a hozzáértők és a laikusok. A szakvezetés ugyanis csak a kispadra jelölte a fazonszabász Bognár I.-t, aki nélkül manapság nem képzelhető el a kezdőcsapat, elvégre labdát adni, indítani, frontba dobni kis túlzással csak a középpályás tud. Ezt tetézte Koszta újabb száműzetése, hiába a 9 gól és az általa szerzett 13 pont, a gólerős csatárt szintén a cserepadra ültették (és a meccs végére kiderült, hogy mindkét dobás nagyon rosszul sült el). Az is kiderült, hogy a gőzerővel való locsoláshoz, a hőségben a vizes-csúszós pályához nincsenek hozzászokva a játékosok, akik ennek is megitták a levét.

Az egymás utáni négyes nyeretlenség az elején nem zavarta a borsodiakat, akik feltűnően sok védőt és védekező középpályást vonultattak fel. Ez arra utalt, hogy megint kiadták a „gólt semmilyen áron nem szabad kapni” jelszót. A labdatartás jegyében sok labdát adtak el a pályán lévők, tíz percig nem volt izgalom, bár Farkas D. egyszer akár a kapuig gyalogolhatott volna, de a 16-oson belül megcsúszott. Aztán villant a Honvéd gól­erős kettőse, Lanzafame és Eppel, a vendégvezetés pedig meghatározta a későbbieket. Tóth B. remek szabadrúgása még visszahozta a reményt, de Katanec vizes talajon bemutatott ügyetlenkedését olasz találat követte, Lanzafame meg sem állt a kapuig. Az 1-2 megfogta a sárga-kékeket, akik ekkor nem találták a helyüket, az aktív kispestiek meg bátran lövöldöztek és közel álltak az újabb gólhoz. A pihenő előtt még a rendkívül energikus Szalai A. mentett bravúrosan Lanzafame elől.

A szünet után

Az otthoni tréner (nyilván Kuttor Attila, hiszen a kispad mellett is ő dirigál) a 46. percben korrigált: a teljesen haszontalan Misák helyére beküldte Bognár I.-t és ettől kezdve – lehet a jelenléte miatt, lehet másért – egyszeriben megváltozott a küzdelem képe. A játékmester mindig magához kérte a labdát, hogy osztogasson, a budapestiek pedig biztonsági futballt adtak elő. Amikor lehetőségük volt rá, bátran tüzeltek, egyébként pedig védekezésre rendezkedtek be. Az 59. percben jött a második beismerés: Koszta nélkül nincs hazai támadófoci, a gólfelelősök közül csak a csatár ért a befejezéshez. Így már Bognár I., Drazic és Koszta rohamozhatott, erre Supka Attila sokkal több labdarúgóját tartotta hátul és ez a fővárosiak akcióinak rovására ment. Gróf kapus sokat volt játékban, hol a beadásokat húzta le, hol útját állta a lövéseknek. A hajrára már minden mindegy alapon beszállt a góllövéshez „mellékesen” nem értő Novák is, a 2-2 azonban nem született meg. A honvédosok húzták az időt, közben röpködtek a sárga lapok, majd jött a hatperces hosszabbítás. A hármas sípszó előtt Bognár I. cseles szabadrúgása sem ment be, így tovább romlott a mezőkövesdiek amúgy is rossz hazai mérlege. A fürdővárosiaknál újra nem akadt kiemelkedő egyéni teljesítmény, vereségükhöz azonban a bármilyen okból vagy megfontolásból elhibázott össze­állítás is hozzájárult. Még öt forduló maradt arra, hogy Hudákék bravúrokat szállítsanak és győzelmekkel idézzék elő az általuk annyira várt fordulatot.

Kolodzey Tamás


Labdarúgás: jegyzőkönyv

Mezőkövesd Zsóry FC – Budapest Honvéd 1-2 (1-2)

Mezőkövesd, 1756 néző. V.: Bognár T. (Albert I., Medovarszki).

Mezőkövesd Zsóry FC: Dombó (5) – Farkas D. (6), Hudák (5), Katanec (4), Szalai A. (5) – Cseri (5), Iszlai (5), Tóth B. (6), Vadnai (5) – Drazic (4), Misák (4). Vezetőedző: Tóth László.

Budapest Honvéd: Gróf (6) – Ikenne-King (5), Bobál D. (6), Kamber (6), Baráth (6) – Heffler (5) – Gazdag (5), Májer (5), Lanzafame (7), Holender (6) – Eppel (6). Vezetőedző: Supka Attila.

Csere: Misák helyett Bognár I. (6), a 46., Cseri helyett Koszta (5) az 59., Májer helyett Tömösvári (5) a 62., Holender helyett Kukoc (-) a 70., Tóth B. helyett Novák (-) a 79., Eppel helyett Danilo (-) a 86. percben.

Sárga lap: Hudák a 11., Heffler a 47., Baráth a 76., Lanzafame a 78., Gróf a 87., Bognár I. a 95., Kukoc a 96. percben.

Gólszerző: Eppel (0-1) a 12., Tóth B. (1-1) a 22., Lanzafame (1-2) a 25. percben.

Tóth László: – Ez egy olyan meccs volt, amely megütött minket. A Budapest Honvéd nagyon jól felkészült belőlünk, folyamatosan tördelte a játékot, ráadásul mi óriási hibákat követtünk el, ezekkel pedig megajándékoztuk az ellenfelet. A kispestiek nagyon okosan visszazártak, közben felőrölték a mi kulcsjátékosainkat. A vendégeknek elől klasszisjátékosaik vannak, olyanok, akik eldöntötték a meccset. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, úgy, mint a szezon elején, nekünk már bravúrokra van szükségünk. Ezekre képesnek tartom a csapatot.

Supka Attila: – Az első félidőben mi irányítottuk a játékot, helyzeteink is voltak és ezeket kétszer jól ki is használtuk. Alaposan elemeztük a Mezőkövesd játékát, mivel szervezett csapathoz jöttünk. A szünet után visszaestünk, már nem az történt, amit mi akartunk, túlságosan a védekezésre koncentráltunk, emiatt talán jobb lett volna korábban cserélnem. Ettől függetlenül elismerés illeti játékosaimat, akik nagyot küzdöttek és rendkívül értékes 3 pontot szereztünk.


A gólok története

12. perc: szabadrúgáshoz jutott a Budapest Honvéd. Lamzafame balról élesen ívelt az ötös környékére, a rövid sarokra. Eppel nyilván tudta, hová passzol a társa, mert gyorsan eszmélt és a védőket megelőzve, 5 méterről, jobbal a kapu jobb oldalába helyezett, 0-1.

22. perc: Baráth lerántotta Drazicot 20 méterre a kaputól. A leállított labdának Tóth B. futott neki és tanári módon végrehajtott ívelése a bal felső sarokba vágódott, 1-1.

25. perc: Katanec kicsit megbotlott, kicsit megcsúszott, Lanzafame követte, gyorsan „ellopta” a labdát, és megindult vele előre. A belsők leszakadva követték, a fürge lábú olasz pedig mintegy 15 méteres vágta után felnézett, majd 14 méterről, jobbal a bal alsó sarokba gurított, 1-2.