Merjünk cselekedni vészhelyzet esetén!

Akt.:
Néhány perc is fontos lehet, ne féljünk segíteni!
Néhány perc is fontos lehet, ne féljünk segíteni!
Miskolc – Ön mit tenne, ha egy másik embernek életmentő segítségre lenne szüksége?

Sokan kétségbeesnek, megtorpannak, úgy gondolják, hogy ha közbeavatkoznak, azzal esetleg árthatnak a sérült vagy eszméletlen embernek. Pedig az esetek többségében eszközök nélkül, a legalapvetőbb ismeretek birtokában is képesek lehetünk új esélyt adni valakinek az életre.

Néhány perc is döntő fontosságú lehet! A súlyosabb esetekben – ilyen például a hirtelen szívmegállás, a légutak elzáródásával járó állapotok, illetve az erős vérzés – a helyszínen lévő laikus elsősegélynyújtók szerepe hatalmas, hiszen a beteg túlélésének, későbbi sikeres felépülésének esélye az első 3–4 percben dől el. Fontos tudatában lenni annak, hogy ilyen helyzetben a mentők kiérkezéséig – amely átlagosan 10–15 percet vesz igénybe – a segítségnyújtás elengedhetetlen.

Oszlassuk el a tévhiteket!

A felszínes, bizonytalan tudás mellett a téves gyakorlatok is gondot okozhatnak. A mai napig léteznek olyan tévhitek az elsősegélynyújtással kapcsolatban, amelyek bizonyos esetekben a későbbi, szakszerű ellátást is megnehezíthetik.

ÉM


A leggyakoribb tévedések

1. Hajtsuk hátra a fejet orrvérzés esetén: Téves!

A fej hátrahajtásának nincs vérzéscsillapító hatása, ellenben a vér könnyen a légutakba kerülhet. A sérült nyugalomba helyezése után a fejet enyhén előrehajtva tartva, az orrcimpákat befogva elősegíthetjük a vér alvadását.


2. Mérgezés esetén hánytassuk a beteget: Semmiképp se tegyük!

Egyrészt a mérgezés típusában sem lehetünk biztosak, de még ha ismerjük is a szervezetbe jutott mérgező anyagot, a hánytatással az esetek túlnyomó részében már nem tudjuk elősegíteni a káros anyag távozását, hiszen a felszívódás már folyamatban van. Mindemellett sok esetben a hánytatás sikertelen, így a betegnek adott sós víz tovább gyorsíthatja a mérgek véráramba jutását. Mérgezés gyanúja esetén (figyelmeztető tünet lehet az eszméletvesztés, tudatzavar, tág pupilla, görcsös fájdalmak, hólyagok a bőrön vagy jellegzetes szagú lehelet) mindenképp értesítsük a mentőket! A beteget nyugalomba kell helyezni, eszméletlenség esetén alkalmazzunk stabil oldalfekvést.


3. Görcsroham esetén fogjuk le a beteg fejét: Tévedés!

A görccsel járó rohamok sajátossága, hogy az idegrendszerben bekövetkező zavar miatt az izmok megfeszülnek és a beteg rángatózni kezd, amelyet gyakran eszméletvesztés is kísér. A roham alatt tilos a beteget lefogni, mert ez bizonyos esetekben akár csonttörést is eredményezhet. Fontos, hogy a roham ideje alatt óvjuk a beteget, különösképpen a fejét a sérülésektől, távolítsuk el a közeléből a veszélyes, sérülést okozó tárgyakat (például vegyük le a szemüvegét), eszméletlen állapot esetén pedig biztosítsuk a szabad légutakat.