Merényletek Párizsban – Londoni elemzői vélemény: “szerkezeti váltás” az Iszlám Állam működésében

London – Londoni elemzői vélemény szerint “szerkezeti léptékű váltást” jelez az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet működésében a párizsi merényletsorozat.

Charles Lichfield, az Eurasia Group nevű globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni részlegének európai kutatási programvezetője szombati kommentárjában kiemelte azt a véleményét is, hogy a párizsi terrortámadás csak a “bevezetője” volt a nyugati országokban várható további merényleteknek.

Hozzátette: az Eurasia várakozása szerint a párizsi merényleteknek messze ható politikai következményei lesznek Európában: Angela Merkel német kancellár “liberális menekültpolitikája” még nagyobb nyomás alá kerülhet, a közép- és kelet-európai országok még erőteljesebben fogják követelni az EU külső határainak védelmét, ugyanakkor megnőtt a valószínűsége annak, hogy Nagy-Britannia – amely jelenleg csak az iraki légitámadásokban vesz részt – bekapcsolódik az Iszlám Állam szíriai állásai elleni hadműveletekbe is.

A szakértő szerint emellett azonban várhatóan még nehezebbé válik a konszenzus megteremtése az EU-szintű menekültpolitika kialakításában.

Az Eurasia vezető elemzője szerint az Iszlám Állam működési módszerének alapvető változását jelzi, hogy a párizsi támadásból megítélhetően a terrorszervezet vezetése olyan stratégiára tért át, amelynek célja a megtorló akciók végrehajtása a csoport szíriai és iraki erői elleni légitámadásokban részes országokban.

Ez igen lényeges változás, hiszen 2013-2014-ben az Iszlám Állam egyértelmű és elsődleges célja volt a Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje és az iraki síita lakosság elleni támadások végrehajtása. Jóllehet az Iszlám Állam mindig is nyugatellenes eszméket vallott, eddig azonban nem tekintette elsődleges fontosságúnak a Közel-Keleten kívüli célpontok támadását. Azzal viszont, hogy most már közvetlenül célkeresztjébe vette a Nyugatot, a terrorszervezet azt próbálja elérni, hogy a külföldi hatalmaknak “elmenjen a kedvük” az Iszlám Állam iraki és szíriai állásai elleni katonai fellépés további fokozásától.

Mivel a csoportnak még mindig igen jelentős a kapacitása arra, hogy kvázi katonai erőként és terrorszervezetként egyaránt működni tudjon, a Nyugat elleni támadások várhatóan nem fogják gyengíteni működési képességét Irakban és Szíriában – hangsúlyozta szombati elemzésében az Eurasia Group vezető londoni szakértője.

Charles Lichfield szerint a párizsi merényletsorozat “jelképes szinten” ugyan ösztönözni fogja az európai kormányok közötti együttműködést a menekültválság ügyében, a gyakorlatban azonban még nehezebb lesz a megállapodás elérése, mivel a merénylet még jobban elmélyíti az európai polgárok kételyeit kormányaik politikájával kapcsolatban.

Az Eurasia londoni szakértője hozzátette: a szíriai konfliktus ráébresztette az európaiakat arra, hogy “megszakítás nélküli szárazföld” köti össze “jómódú, békés kontinensüket” a közel-keleti felfordulással. Az elemző szerint ez még tovább fogja erősíteni a “kerítésépítési mentalitást”.

Az Eurasia szakértője szerint ebben az összefüggésben vizsgálva valószínűsíthető az is, hogy a közép- és kelet-európai országok a párizsi merényletek nyomán még hangosabban fogják követelni az Európai Unió külső határainak azonnali megerősítését, és általánosságban is a nyitott EU-határok politikájának újragondolását.

Az Eurasia elemzője úgy vélekedett: Orbán Viktor miniszterelnök valószínűleg még erőteljesebben képviseli majd a menekültekkel szembeni eddigi politikáját, és várhatóan még több elismerésben részesül majd Magyarországon, valamint a közép- és dél-európai térségében, amiért idejekorán felismerte a migránsproblémát.

Angela Merkel német kancellárnak viszont “egyre veszélyesebb kötéltáncot” kell járnia a határok nyitva tartása és a párizsihoz hasonló németországi merényletek kockázatának csökkentése között. A határok nyitva tartása azért különösen fontos Merkel számára, mivel ha erről lemond, az olyan dominóeffektust indíthat el főleg Közép- és Kelet-Európában, amely gyakorlatilag a belső EU-határellenőrzést lebontó schengeni rendszer és így az unión belüli szabad mozgás végét jelentené, ez pedig súlyos következményekkel járna Merkel “politikai túlélőképességére” – vélekedett az Eurasia Group londoni elemzője.

A szakértő hozzátette: Merkelnek van politikai mozgástere ahhoz, hogy haladást érjen el az európai menekültválság ügyében, tekintettel arra, hogy nincs hiteles utódjelöltje, és a kormányzó CDU-nak “még mindig ő hozza a (támogatottsági) mutatókat”.

– MTI –