Merényi József küldetése: Szeghalmy Bálint síremléke

Akt.:
Merényi József
Merényi József
Miskolc – A kamara országos pályázatán Magyar Kézműves Remek címet nyert.

„Szeghalmy Bálint az egyik legnagyobb magyar református templom építész volt. Az építészet Bartók Bélája. Több mint ötven templomot tervezett, ebből kettő Miskolcon ma is áll ” – ismerteti Merényi József fafaragó. 1929-ben sikeres, megbecsült főmérnöke – főépítésze – volt Nagykanizsának, mikor – talán a több, nagyobb feladat és jövedelem reményében – elvállalta Miskolc város főépítészi feladatát. Tizenöt évig élt és alkotott városunkban, majd 1944-ben tisztázatlan, de sejthető okok miatt feleségével Németországba emigrált. Haláláig Deggendorfban élt, s mivel nem volt hajlandó a Wermachtba belépni, építészeti feladatot nem kapott. Az éhhalált akvarellek festegetéséből szerzett csekélyke pénzzel és néhány jóakarója segítségével kerülte el – tudjuk meg.

Több mint ötven templomot tervezett, ebből kettő Miskolcon ma is áll.” Merényi József

Élete fő műve

A Deszkatemplom élete fő műve volt. Ennek leégése, majd újjáépítése után 2000-ben Pfliegler Péter, Pintér Zoltán és egy temetkezési vállalkozó hazahozták a főmérnök úr és felesége hamvait és a Deszkatemplom déli oldalán helyezték örök nyugalomra.

„A hantot egy áldott kezű névtelen mester egyszerű deszkakerettel vette körül, az elhunytak nevei a sírra helyezett, az egyszerű deggendorfi gránit síremlékből származó kőtáblán olvashatók. A templom újjáépítésében fafaragóként résztvevő miskolci polgárként évről évre figyeltem, vajon lesz-e végre méltó sír­emléke a főépítésznek. Nem lett. Ma sincs. Romló deszkakeret, egy kő és egy kőtábla, rajta a házaspár neve – németül” – meséli szomorúan.

merenyi-jozsef-3

Tíz évvel az újratemetés után nekifogott és elkészítette a főmérnök úr által nagyra becsült kalotaszegi stílusban, tölgyfából egy páros sírjelzőt. Kíváncsi volt az eredmény értékére, ezért zsűriztette. „A” kategóriájú minősítést kapott – a legmagasabbat. 2015-ben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos pályázatán Magyar Kézműves Remek címet nyert. Szerepelt Budapesten a Néprajzi Múzeum Élő Népművészet kiállításán, melyet ötévente rendeznek meg. További kiállításokon láthatta a közönség a miskolci városházán, a győri kapui református templomban.

Csoda történt

2015-ben ajánlotta fel a sír­emléket polgármesteri hivatalnak, de tájékoztatták, hogy nincs rá keret, és nagyon bonyolult az eljárás, mely a védett síron történő műveletet engedélyezi.

„Aztán csoda történt. Egy turistacsoport fölkért idegenvezetőjeként a Deszkatemplomban jártunk 2017-ben. Szóba került a síremlék, és egy vadidegen ateista budapesti nyugdíjas fölajánlotta az 500 ezer forintot. Fölajánlotta szombaton, és hétfőn a számlámon volt a pénz” – idézi fel Merényi József.

merenyi-jozsef-2

Ismét a polgármesteri hivatalhoz fordult. Felajánlása ezúttal arról szólt, hogy minden térítés nélkül felállítja a sírnál a páros sírjelzőt a hozzá illő és a templom falazatához hasonló szerkezetű keményfa sírkeretet. Ismét „hivatalos ügy” lett Szeghalmy Bálint síremléke. Egyszer már volt, de a Szeghalmy Bálint Építészeti Alapítványhoz köthető, mintegy hétmillió forintra kalkulált emlékműtervet az akkori polgármester elutasította. Pedig ebben a sír és a templom között egy hatalmas napkorong, kétszer hat kerámiatáblán az építész tizenkét legfontosabb munkájának ábrázolása és a két oldalon egy-egy szárny jelent volna meg.

Nem ellenzik

A páros sírjelzőt a Tetemvári Református Gyülekezet ajándékként nem fogadta el, de felállítását nem ellenzi – azzal a feltétellel, ha az „ideiglenes jellegű”. Ha a város az engedélyt megadja, akkor Miskolcon Szeghalmy Bálintnak (aki tizenöt évig volt a város főépítésze) a nevét a Szeghalmy Bálint Építészeti Alapítvány nevén kívül egy kéttenyérnyi tábla a Martin-kertvárosi templom falán és egy kopjafa vésete őrzi majd. Utószó: Szeghalmy Bálint özvegyének kérését teljesítve a (tapolcai) gyülekezet kimondja: „Minden évben a templom felszenteléséhez legközelebb eső vasárnapon, Tapolcán (…) imádság és hirdetés keretében, valamint a harang megszólaltatása által megemlékezés történik.” (Forrás: Egy újra felfedezett építőművész, Szeghalmy Bálint élete és életműve. Hévízi Könyvtár 9.).

ÉM