Mentelmi joga vagy diplomáciai védettsége volt Leia hercegnőnek?

Akt.:
Leia számon kéri túszul ejtését; a sötét nagyúr mellett egy katonai vezető
Leia számon kéri túszul ejtését; a sötét nagyúr mellett egy katonai vezető
Debrecen – A népszerű sci-fi-ben szereplő állam működése közéleti tanulságokkal is szolgálhat.

A Star Wars új trilógiájában kapott tényleges szerepet egy állam, a Galaktikus Köztársaság működése. Felépítéséből, nevéből adódóan egy föderatív-parlamentáris köztársasági állam, egyszersmind az ENSZ-szel is mutat rokon vonásokat – vázolta fel dr. Bagossy Mária, a Debreceni Törvényszék bírósági fogalmazója abban az előadásában, melyben három népszerű mű (könyvek, filmek) államszervezési kérdéseit ténylegesen is létező vagy létezett nemzetközi, nemzeti jogintézményekkel összehasonlítva vizsgálta. Erről nemrégiben, a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a „Sci-fi és jog? A jövő jogalkalmazási kérdései” címmel rendezett konferencián beszélt.

A köztársaság fővárosa a teljes egészében lakott bolygó, Coruscant, ott működik a központi intézményrendszer, ahol – a klasszikus hatalommegosztási elmélet alapján – a törvényhozó hatalmat a galaktikus szenátus képviseli, a főkancellár kezében van a végrehajtás, az igazságszolgáltatást – rendkívül földhözragadt módon – ott is bíróságok látják el. A galaktikus szenátusban 24 ezer rendszer képviselői foglalnak helyet, őket, a szenátorokat a több rendszert magukban foglaló szektorok (világok) küldik. Lakósságszámra való tekintet nélkül mindegyiküknek egy szavazata van: ebben az ENSZ közgyűlésére hasonlít – mutatott rá Bagossy Mária.

Védelem

– A szenátorok személyét védelem illeti meg, hogy ez milyen jellegű, annak megítélése attól függ, minek tekintjük a Galaktikus Köztársaságot: ha föderatív államnak (ami a filmekből inkább következik), akkor a szenátoroknak a magyar országgyűlés képviselőihez hasonlóan mentelmi joguk van, amit a galaktikus alkotmány garantál, hogy megvédje őket a végrehajtó hatalom befolyásától. A szenátorokat azonban diplomáciai képviselőknek is láthatjuk, ez esetben viszont a Galaktikus Köztársaság nem egy állam, hanem konföderáció, azaz államok laza szerveződése, melyben a küldő államok diplomáciai képviselőit sérthetetlenség illeti meg a fogadó állam területén. Ezt a mi kis Föld nevű bolygónkon a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. évi bécsi egyezmény szavatolja – magyarázta a jogász.

Persze, nem várhatjuk el egy filmtől, hogy ténylegesen kidolgozott jogrendszert tárjon elénk. De a kérdés az: mi lehet az a bolygóközi egyezmény, mely erről a diplomáciai védelemről rendelkezik?”

Mint Bagossy Mária kifejtette, fentieket tovább bonyolítja, hogy Leia hercegnő, amikor Darth Vader elfogja őt a negyedik részben (Csillagok háborúja), diplomáciai sérthetetlenségére hivatkozik. Ám azzal, hogy felhívja a sötét úr figyelmét: az ő túszul ejtését majd a galaktikus szenátus nem fogja szó nélkül hagyni, a törvényhozó hatalomra utal, ami inkább a mentelmi jog irányába mutat. Hiszen – ezek szerint – a törvényhozó hatalom jár el a szenátorokat ért sérelem esetén, ahogyan például Magyarországon az országgyűlés mentelmi bizottsága teszi azt.

Hadsereg nélkül

– A galaktikus szenátus összetételét vizsgálva, különleges szereplőket is találunk a szenátorok mellett. Ilyenek a junior képviselők, akik (hazai példával élve) a nemzetiségi szószólóhoz hasonlítanak, mert egy rendszer kisebbségi populációját képviselik, mint mondjuk Jar Jar Binks a gunganeket. Csak pénzügyi érdekeket jelenítenek meg a cégek és vállalkozások képviselői, akik szintén helyet kapnak a szenátusban. Köztük a Kereskedelmi Szövetség, mely jelentős mértékben hozzájárult az első részben sokat emlegetett korrupció megnövekedéséhez – részletezte az előadó.

A szenátus ülése nyilvános, és ott feltehetően bárki felszólalhat: az első részben Amidala királynő, aki ekkor még nem tagja a testületnek, kéri a szenátus segítségét, mert a Naboo bolygót lerohanta a gonosz Kereskedelmi Szövetség. Válaszul egy vizsgálóbizottság felállítását javasolják, amit nem fogad el. – Kérdés, hogy mégis milyen intézkedésre számított, ugyanis a Galaktikus Köztársaság (ekkor még) saját hadsereggel nem rendelkezik, ebben is hasonlít az ENSZ-hez; így a jedik bevetésén kívül nem tud fellépni a bolygóközi támadások esetén – vetette fel Bagossy Mária.

l3

A jeditanács nem az átláthatóságáról ismert

Úgy véli, ez az eszköztelenség jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a gyorsabb és hatékonyabb fellépést propagló Palpatine szenátort előbb főkancellárrá választják meg, majd fokozatosan teljhatalommal ruházzák fel. – Szomorú párhuzam annak egyre gyakoribb megtapasztalása, hogy az ENSZ nem képes fellépni a nemzetközi béke és biztonság érdekében, például Mianmarban vagy Szíriában…

Út a császársághoz

Amikor létrejön a Galaktikus Birodalom, a Szenátus már csak formális szerepben jár el, míg Palpatine véglegesen feloszlatja azt, megszüntetve a régi köztársaság utolsó maradványát is. – A Szenátus főkancellárt választ 4 évre, az ő feladata a döntések végrehajtása, azonban a gyenge kezű Valorum (az első részben) ezt a korrupt bürokraták akaratának megfelelően teszi. Majd Palpatine szenátor, főkancellárrá választását követően megkezdi saját jogköreinek kiszélesítését, és az általa titokban támogatott szakadár mozgalmak fenyegetésére hivatkozva rendkívüli jogrendet vezet be, hivatali idejét pedig 12 évre meghosszabbítja. A jedi rend elpusztítását követően a szenátusban kikiáltja a Galaktikus Birodalmat, önmagát pedig uralkodónak titulálja.

A köztársasági intézmények egyre jelentéktelenebbé válása mellett az egyeduralmi rendszer kiépítése nem ismeretlen előttünk: az ókori római Augustus császár hasonlóan járt el”

– mutatott rá a történelmi párhuzamra a jogász.

A „szekta”

– A Galaktikus Köztársaság a tudományos-fantasztikus művek világában egy meglehetősen demokratikus állam, melyen belül azonban találunk egy olyan szervet, ami egyáltalán nem felel meg a demokratikus intézményekkel szemben támasztott követelményeknek; ez a jedi tanács. Ez egy zárt kör, csak a tanács döntheti el, ki lehet a tagja, de tag csak az lehet, akit körülvesz a jedik által érzékelt erő. A tanács tagjai egyáltalán nem tartoznak felelősséggel egyetlen hatalmi ágnak sem; amikor a harmadik részben Anakin Skywalker és Obi-Wan Kenobi jedilovagok súlyos kárt okoznak egy légi kikötőben, csupán a tanácsnak tesznek egy jelentést akciójukról – idézte fel Bagossy Mária, megjegyezve, hogy nyilván mi sem tanúsítanánk túlzott bizalmat egy ilyen „szektaszerű” intézmény felé, így nem csoda, hogy a Galaktikus Szenátusban kitörő örömmel fogadják Palpatine bejelentését a rend elpusztításáról.

Hűséget kértek

A Galaktikus Birodalom létrejöttét követően az – immár – uralkodó meghagyja a rendszerek korábbi kiterjedt autonómiáját, csak lojalitást vár tőlük a Birodalom felé, valamint elhatárolódást a lázadó csoportosulásoktól. A hatékonyabb igazgatás érdekében ugyanakkor a korábbi szektorok számát lecsökkentik, élükre kormányzókat neveznek ki, akik katonai vezetőknek minősülnek. A több szektorból álló egységek vezetői egy tanácsot alkotnak és döntenek a Birodalom legfontosabb kérdéseiben, mint például a Halálcsillag bevetése.

ds

A Birodalom tömegpusztító fegyvere

– A Birodalom kb. 20 évig állt fenn, és ezen idő alatt a katonai igazgatás nem különösebben tudott megszilárdulni, már csak a vezetői kinevezések meglehetősen ad hoc módja miatt sem: amikor Darth Vader megfojtott egy-egy vezetőt, nem éppen pályáztatás útján töltötte be a megüresedő álláshelyeket, így aztán az egyre alkalmatlanabb kormányzók legfeljebb a galaxisok lakóinak megfélelmlítésében élték ki magukat, ez pedig egyre többeket állított át a lázadók oldalára – vezette le az előadó.

Járt utat…

Az Endor bolygón aratott győzelem (VI. rész) után a lázadók visszaállítják a köztársasági államformát, lényegében a régiével azonos intézményrendszerrel. Azonban mintha nem tanultak volna az elődök hibáiból: ismét feláll a galaktikus szenátus, amely megválasztja első főkancellárját, aki le is mond a rendkívüli jogosítványokról, amiket még Palpatine főkancellár szerzett meg a tisztség betöltése során. A Birodalommal való békekötés után elfogadják a hadsereg leszereléséről szóló törvényt – csak 10 százalék marad, békefenntartásra. Ezzel vissza is tértünk a válságkezelésre képtelen korábbi rendszerhez, azonban míg a régi köztársaság több évezredig fennállt, az új egy eleve vészterhes időszakban jött létre; így nem csoda, hogy amikor a birodalom romjain feltámad az Első Rend nevű, hatalomra törő szerv, Leia szervezheti ismét az ellenállást, hogy megvédje az új köztársaságot…

Panem: Róma és provincia

Az Éhezők viadala (könyv és film) a szerelmi szál mellett egy lázadás történetét is bemutatja a posztapokaliptikus Észak-Amerikában.

– Itt jön létre – egy nukleáris háborút követően – a Panem nevezetű ország, mely központjából, a Kapitóliumból és 12 körzetből áll. A művet átszövik az ókori Rómára tett utalások: így maga a Panem szó kenyeret jelent, az Éhezők viadala nevű játék pedig a gladiátorküzdelmekre emlékeztet – mutatott rá a párhuzamra az előadó. – A körzetekben szegénység uralkodik, éheznek, mivel az általuk termelt javak a Kapitólium lakosainak jólétét szolgálják.

Így az, hogy az egész országot Panemnek nevezik, azt szimbolizálja, hogyan emészt fel egy teljes országot a pazarló főváros, melynek lakosai kizárólag a divatnak, a fényűzésnek és a szórakozásnak élnek.”

A cselekmény kezdetekor már a 74. alkalommal rendezik meg az Éhezők viadalát, mely arra emlékezteti a körzeteket, hogy 74 éve sikertelenül lázadtak fel a Kapitóliummal szemben. Erre a viadalra a 12 körzet 2-2 kiskorú versenyzőt küld, akik élet-halál harcot vívnak. Van, aki egyenesen a római jogi kiátkozással hozza összefüggésbe, miért is hagyja az állam, hogy a saját polgárai mészárolják egymást az arénában: lényegében a versenyző a kisorsolással kiátkozott személlyé válik, akit bárki büntetlenül megölhetett a római jog szerint, és ez egy engesztelő áldozatbemutatásnak minősül – a történetben is a körzetek bűnhődését szolgálja. A Kapitólium lakóinak még csak dolgozniuk sem kell – szintén római párhuzam, hogy ők a teljes jogú római polgároknak felelnek meg, míg a körzetek lakosai a korlátozott, ún. latin jogú provinciai lakosoknak. Ezt a különbségtételt Kr. u. 212-ben Caracalla császár szüntette meg és kiterjesztette a teljes római polgárjogot a császárság valamennyi szabad alattvalójára.

A rózsák (és westerosiak) háborúja

A Trónok harca könyv- és filmsorozat bevallottan a középkori Anglia dinasztikus harcából, a 15. századi rózsák háborújából merített ihletet. Így a Lancastereknek a történetben a Lannisterek felelnek meg, a velük szemben álló Yorkoknak pedig a Stark-ház – mutatott rá előadásában Bagossy Mária. A hűbéri viszonyok is megjelennek a könyvbeli Westerosban, mely hét királyságból áll, ahogyan a rómaiak kivonulása után is ennyi volt a létrejött királyságok száma a Brit szigeteken, melyekből majd a 10. századra alakult meg az egységes Anglia.

l2

A történetet helyenként valódi középkori csaták ihlették

A Trónok harcában az I. Aegon Targaryen által végzett egyesítés után a korábbi önálló királyságok régiókként élnek tovább. A hűbéri viszonyok keretében a vazallusok javadalmazásban részesülnek a földesurak részéről, előbbieket itt zászlóhordozónak nevezik, utóbbiak pedig a házak fejei, mint például Eddard Stark. A köztük lévő hűség nagyon fontos a történetben, mely hitelesen ábrázolja azt a valóságban is látott folyamatot, ahogyan a hűbérurak hatalmának a növekedésével párhuzamosan a központi királyi hatalom meggyengül és ez hűbéri anarchiához vezet. Robert Baratheon, a törvényes uralkodó halála után pedig véres háború kezdődik a vastrón megszerzéséért.

A Trónok harca hét királysága egy abszolút monarchia, élén a vastrónt birtokló uralkodóval. Létezik a „király segítője” tisztség, aki a döntések végrehajtását segíti, gyengekezű uralkodó esetén a politikai stabilitást biztosítja. Ő a magyar nádorhoz hasonlóan a „királyhelyettesítő”. A filmbéli kistanács megfelel a királyok mellett működő tanácsadó szervnek, mely számos országban, különböző formában és néven valóban létezett. Ugyanakkor jól látható, hogy a Trónok harcában a társadalom széles rétegei egyáltalán nem vesznek részt a döntéshozatalban. Westeros jogrendszere pedig elsősorban szokásjogból táplálkozik, így létezik például a pallosjog, vagy az, hogy csak a törvényes házasságból született gyermekek örökölhetnek.

HBN–SzT








hirdetés




hirdet�s