Mennyi lesz a minimálbér?

Kemény viták várhatók az OÉT-ben a minimálbérről, a munka világában eltérően vélekednek.

A kormány jövő évre vonatkozó országos bérajánlásra és minimálbérre vonatkozó javaslata szerint a versenyszférában 3,5-4 százalék közötti lehet az átlagos bruttó keresetnövelés, illetve a kormányzati oldal a munka törvénykönyvébe két differenciált, garantált bérminimum bevezetését is indítványozza.

A jövő évi minimálbér a 2004-es létminimum alapján történt meghatározás szerint nem lehet kevesebb 61 700 forintnál, ami a jelenlegi minimálbér mintegy 8,2 százalékos növekedését jelenti. A kormány a középfokú, illetve felsőfokú végzettséghez, képzettséghez kötött munkakörökben a bérminimumot 67 900, illetve 74 100 forintban határozná meg.

Nem gyakorlati

A munkaadói oldal nem ért egyet a három lépcsős minimálbér-tervezettel, mivel az a gyakorlatban nehezen alkalmazható, bonyolult adminisztrációval jár. Ugyanakkor a kormány által előterjesztett minimálbérnél magasabb nem indokolt. A munkavállalói oldal ugyanakkor 6 százalékos bruttó keresetnövekedést tart reálisnak, elfogadva, hogy az alap-minimálbér a létminimum közelében alakuljon.

Az MSZOSZ a legkisebb garantált bértől szakmunkások esetében 25, a diplomásoknál 50 százalékkal magasabb bért tart elfogadhatónak. A Munkástanácsok szerint a minimálbérnek 78 200 forintnak kellene lennie.

Át kell gondolni

Erőltetettnek tartja a kormány által meghirdetett minimálbér-emelési programot a KISOSZ. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének adatai szerint 2005 első fél évében hatszáz boltot zártak be a kereskedők, és a minimálbérek további emelése még több üzlet bezárásához vezethet.

A szövetség azt szeretné elérni, hogy a kormány gondolja át a többszintű minimálbér-emelési programját, aminek szerintük először a képzett, főleg a diplomás alkalmazottak esnének áldozatul. A kereskedők és a vendéglátósok ugyanis legkevésbé az ő bérüket tudnák kigazdálkodni.

OlKa








hirdet�s