„Menekítik” a gyerekeiket a kistelepülésekről

Van, ahol elviszik a gyerekeket a helyi iskolából – ez befolyásolja az oktatási intézmények helyzetét is (felvételünk illusztráció)
Van, ahol elviszik a gyerekeket a helyi iskolából – ez befolyásolja az oktatási intézmények helyzetét is (felvételünk illusztráció) - © Fotó: ÉM
Miskolc – A kistelepüléseken élő, jobb módú szülők igyekeznek gyermekeiket „kimenekíteni” a helyi iskolából, jobb iskolákat, jobb osztálytársakat keresnek.

Ezt támasztja alá egy jelenleg folyó kutatás is, melyet a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei végeznek. Pedig fontos lenne, hogy a roma és nem roma közösségek napi kapcsolatban legyenek egymással a munkaerőpiacon, az óvodákban, iskolákban és helyi közösségi eseményeken, vélik a kutatók.

Apadó létszám

Megyénk egyes településeire is igazak a kutatási eredmények. Hidasnémetiben például nemcsak az iskola, de az óvoda létszáma is egyre apad, mert a közelben vannak olyan gyermekintézmények, melyek vonzóbbak a szülők számára, árulta el tapasztalatait lapunknak Becse Csaba, a település polgármestere. Mint fogalmazott, Hidasnémetiben a jobb módban élő szülők nem a helyi iskolát és óvodát választják, inkább elviszik a gyerekeiket városi vagy egyházi intézményekbe: Göncruszkára, Encsre, Szikszóra.

Hidasnémeti abban a speciális helyzetben van, hogy sok szlovák család vásárol itt házat. Ők a határon túl dolgoznak, így a gyerekeiket is oda íratják be óvodába, iskolába.

– Tíz év alatt nagymértékben nőtt a hidasnémeti iskolában és óvodában a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Az iskolában jelenleg 130 gyerek jár, a 8 osztály működése a következő években még biztosított. Az óvodánk egyelőre kétcsoportos, de nem kell hozzá néhány év, és már csak egy csoportja marad – sorolta Becse Csaba, hozzáfűzve: a vidéki kistelepüléseken a szakemberhiány is gond. A fiatal pedagógusok nem szívesen vállalnak itt munkát.

A boldogkőváraljai óvodában és iskolában szintén csökken a létszám, de Zavodni Ferenc polgármester szerint nem a „kimenekítés” miatt, hanem azért, mert évről évre kevesebb gyerek születik. Bár náluk is előfordul, hogy Encs­re visznek iskolába egy-két tanulót, de ez nem tömeges jelenség.

– Az óvodánkba csak a vár­aljai gyerekek járnak, de az iskolánkba a boldogkőújfalui diákokat is fogadjuk. Az intézmény jól felszerelt, magas színvonalú az oktatás, a pedagógusok tudják kezelni a hátrányos helyzetű gyerekeket – mondta lapunknak a polgármester.

Mi az oka és mik a veszélyei a szegregált oktatásnak, azaz hogy a hátrányos helyzetű gyerekek és jobb körülmények között élők elkülönítve tanulnak? – kérdeztük Balogh Beáta klinikai szakpszichológustól.

Nő az ellenszenv

A szakember elöljáróban kifejtette: ha csak a szakmaiságot nézzük, akkor mindenképpen az integrált oktatás lenne az ajánlott. Ennek megvalósítása azonban sok nehézségbe ütközik. Az egyik probléma, hogy sok kistelepülésen nemcsak az emberek élnek hátrányos helyzetben, hanem maga a település is abban van, az oktatási intézményekben pedig nincsenek megfelelő szakemberek. Gondoljunk csak az óvodapedagógus-hiányra. A hátránnyal érkező, kevésbé szocializált gyerekek neveléséhez speciálisan képzett pedagógusok kellenek, akik a súlyos lemaradások megszüntetésében jártasak. Ezenkívül több idő és egyénre szabott foglalkozás is kellene a hátrányból érkezőknek, de a tananyag mennyisége ezt nem mindig teszi lehetővé. Így aztán az integráció nehezen megvalósítható, aminek következtében a középosztálybeli családok elviszik a gyermekeiket az általuk jobbnak tartott iskolába, sorolta a szakember.

Hangsúlyozta: a szegregált oktatás miatt a társadalom polarizálódása már gyerekkorban elkezdődik. Ha a különböző családi háttérrel rendelkező gyerekek nem találkoznak, nem tevékenykednek együtt, a már meglévő sztereotípiák, előítéletek mindkét részről felerősödnek. Ez viszont a csoportok közötti feszültséget és ellenszenvet egyre inkább fokozza, mutatott rá szakember.

Hegyi Erika


Horváth Zsolt
Prügy - A kőművesből lett pedagógus idén végez a főiskolán. A prügyi Móricz Zsigmond Általános Iskolában dolgozó Horváth Zsoltról tavaly nyáron írtunk abból az alkalomból, hogy bár pályája abban sem mindennapi, hogy abban az iskolában tanít, ahol maga is tanult, de az életpályája mindenképpen egy...

Megújult a kisgyőri iskola
Kisgyőr - Új, ünnepi ruhát kapott a fennállása kilencvenedik évfordulóját ünneplő Kisgyőri Általános Iskola és a polgármesteri hivatal épülete. Az ünnepi szalagátvágók (balról: Kékedi László polgármester, Tállai András országgyűlési képviselő, Dányi Gábor, a kivitelező társaság ügyvezető igazgat...

Az ösztöndíjasok, Veres Pál igazgató és Kovácsné Szeppelfeld Erzsébet igazgatóhelyettes
Miskolc - Március 14-én adták át a dr. Pirkó István Ösztöndíjakat a Földes Gimnáziumban. Az ösztöndíjat és a Földes Gimnázium Tehetségtámogató Alapítványát az iskola egy öregdiákja hozta létre, hogy támogassa és motiválja a gimnázium tehetségeit. Dr. Pirkó István tehetsége és szorgalmas munkáj...

Az iskola szülinapi tortája
Kisgyőr - Fennállásának kilencvenedik évfordulóját ünnepli a tanévben a kisgyőri iskola. Jubileumi bálon avatták fel a közelmúltban a Kisgyőri Általános Iskola diákjainak új nyakkendőit. Selmeczki Zoltánné, a Kisgyőri Általános Iskola igazgatója érdeklődésünkre elmondta, bár korábban is üzemelhet...