Megyénket is elérte már a kéknyelv betegség

Megyénket is elérte már a kéknyelv betegség
Miskolc – Szeptember eleje óta terjed a vírusos megbetegedés a szarvasmarhák között.

Elsőként a Tolna megyei Sárpilisen mutatták ki a tesztek két üszőnél a betegséget, majd pár nap múlva a Somogy megyei Hajmáson. Októberben aztán „meglódult” a betegség, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságának tájékoztatása szerint miután Somogy megyében hat, Csongrádban egy, Borsod-Abaúj-Zemplénben (Tiszaladányban) és Nógrád megyékben két-két kérődző állományban hozott pozitív eredményt a vérminták laboratóriumi vizsgálata.

Az állategészségügyi hatóság a kitörések körüli 20 kilométeres sugarú körben lévő gazdaságokban található valamennyi szarvasmarhánál elvégzi a rovarirtó szeres kezelést és a védőoltásban még nem részesült fogékony állatfajok egyedeinek vakcinázását. Az ezeken kívül eső területeken a vakcinázás nem kötelező, önkéntes alapon kérhető az állatorvostól. A korábbi években még leölték az állatokat, így idén újdonság, hogy kezelést kapnak.

A NÉBIH a betegséggel kapcsolatos tudnivalókról tájékoztató anyagot is készített a gazdáknak, melyet a következő hetekben juttatnak el állattartókhoz, elsőként az érintett megyékben. Ezzel párhuzamosan a kitörés körüli 20 kilométeres sugarú körben található, a betegségre fogékony állatot tartó telepekre 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el a szakhatóság. Az érintett telepeken elvégzik a szűrővizsgálatot, a zárlat feloldásáig pedig fogékony állat nem szállítható sem ki, sem be. A betegség megyei terjedésével kapcsolatos kérdéseinkre várjuk a hatóság válaszát.

ÉM-HI


A betegségről

A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, juh és kecske, valamint a vadon élő kérődzők fogékonyak. A magas lázzal járó betegség a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét, valamint izomzatát támadja meg. A fertőzött állatoknál az elhullási arány viszonylag alacsony, ám a betegség súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat.

Nem kell elhullásokra számítani a kérődző vadállományban, mivel e fajok kevésbé érzékenyek a kéknyelvűségre. A kéknyelv betegséget terjesztő vírus az emberi egészségre ártalmatlan. Az emberre az esetlegesen fertőzött állatokból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.