Megyénkben van a legtöbb szívbeteg

Akt.:
EKG-vizsgálat: fontos a megelőző szűrés
EKG-vizsgálat: fontos a megelőző szűrés - © Fotó: Dreamstime
Miskolc – Észak-Magyarországon kétszer annyian halnak meg infarktusban, mint a nyugati megyékben. Interjú: Dr. Nagy Gergely főorvossal.

Az országban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van a legtöbb szívelégtelenségben szenvedő beteg, kétszer annyian halnak meg infarktusban, mint a nyugati megyékben. Ennek kapcsán beszéltünk dr. Nagy Gergely főorvossal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktató Kórház I. belgyógyászata vezetőjével.

A különbség az az infarktus és a szívelégtelenség között, hogy ez utóbbival sokáig lehet élni.” Dr. Nagy Gergely

Megelőzhető a szívelégtelenség kialakulása?

Meg lehet előzni, bár nem minden esetben. A szívelégtelenségre vannak bizonyos hajlamosító tényezők. Vannak olyan betegségek, amiket ha sikerül elkerülni, a szívelégtelenség sem tud kialakulni. Van azonban néhány olyan eset, amikor genetikai háttere van. Ebben az esetben sokkal nehezebb a megelőzés. Ilyenkor a korai felismerés, és a korán megkezdett kezelés segíthet. Ezért van óriási jelentősége annak, hogy idejében felismerjük a betegséget, illetve ki tudjuk szűrni azokat a rizikótényezőket, amik ezekhez elvezetnek.

Mik ezek a rizikótényezők?

Egyik nagyon gyakori tényező a hosszú ideig fennálló, kezeletlen vérnyomás. A magas vérnyomás a fejlett nyugati társadalmakban és Magyarországon is népbetegség, annak ellenére, hogy a kezelési stratégiák megújultak az elmúlt évtizedekben. Mégis nagyon sok beteg nem tud a magas vérnyomásáról, vagy ha tud, nem kezelteti magát, nem szed gyógyszert. Sokan nem tudják, hogy a magas vérnyomás, amit nem kezelnek, hosszú távon szívelégtelenséghez vezet. A másik komoly rizikótényező a koszorúér-betegség. Ahogy idősödik a társadalom, egyre inkább a népbetegségek közé tartozik. Ennek hajlamosító tényezője a cukorbetegség.

Vagyis minden mindennel összefügg…

Igen, az elhízás, a mozgásszegény életmód, a magas vérzsírszint, ennek egy része genetikailag determinált, illetve itt is komoly rizikó a hypertonia, azaz a magas vérnyomás. S ha már a kockázati tényezőkről beszélünk, itt van a dohányzás, ami felgyorsítja a koszorúsér-­események kialakulását. Ezek pedig másodlagosan vezetnek szívelégtelenséghez. Igen, azt gondoljuk, hogy a szívelégtelenség kialakulásának megelőzéséért sokat tehetünk.

Férfiak vagy nők szenvednek inkább a szívelégtelenségben?

Ez nehezen meghatározható, vagyis felelőtlenség volna azt mondani, hogy a nők vagy a férfiak. Nem egyértelmű, nagyban befolyásolja, hogy mennyire elterjedt az adott populációban a dohányzás, az alkoholfogyasztás.


Dr. Nagy Gergely

Észak-Magyarországon sokkal rosszabb a helyzet, mint az ország nyugati felében. Ennek mi az oka?

Elöljáróban annyit, hogy sajnos európai viszonylatban is vezetünk – mármint Magyarország – a szívelégtelenségben. Ezen belül pedig vezet Észak-Magyarország. Itt azt mondhatjuk, hogy a koszorúér-betegség miatt bekövetkezett halálozás duplája annak, mint a hazai legjobb régiókban. Ennek a hátterét teljes bizonyossággal megmondani nem tudjuk, de az látszik, hogy ebben a régióban nagyobb a társadalmi egyenlőtlenség, egy társadalmi réteg egyáltalán nem vesz részt szűrővizsgálatokon, és bizony itt vannak olyan kis falvak, ahol nincs orvos. Sok ember él egészségtelen körülmények között, magas a dohányzók, alkoholfogyasztók aránya, és ez hozzájárul azokhoz az egyébként elkerülhető kockázati tényezőkhöz, amik szívelégtelenséghez vezethetnek.

A szívelégtelenség mellett beszéljünk a szívinfarktusról. Mi a különbség a kettő között?

A szívnek az a feladata, hogy dinamikusan összehúzódva és elernyedve biztosítsa a szervezet vérellátását. A szív percenként 5-6 liter vért pumpál a nagyvérkörbe, ha ez a funkció valamiért nem működik, nem tud megfelelő módon elernyedni, akkor beszélünk szívelégtelenségről. A szív nem lesz képes a vért szállítani, és nem képes alkalmazkodni a megnövekedett igényekhez. Ilyenkor van az, hogy ha valaki lépcsőzik, vagy nagyobb terhet cipel, azt érzi, hogy fullad, hogy nem bírja. Ez még szívelégtelenség, ez nem azonos a szívinfarktussal. Az infarktus a szívet ellátó koszorúerek elzáródása, vagy olyan fokú szűkülete, amikor a pumpa, vagyis a szívizom nem kap kellő mennyiségű vért. A folyamatos pumpáláshoz nélkülözhetetlen a tápanyag­ellátás, és ha a koszorúér elzáródik, szívizomelhalás jön létre. Ezt nevezzük szív­izominfarktusnak.

Bele lehet halni a szívelégtelenségbe halni?

Mindkettőbe bele lehet halni. Az infarktus, amikor bekövetkezik, általában magas halálozási kockázattal jár. Sokszor ezekkel a betegekkel mi nem is találkozunk, mert nem kerülnek kórházba, hiszen bekövetkezik a halál. Bár el kell mondani, hogy napjainkban a mentősök sikeres újraélesztéseinek köszönhetően növekszik a sikeresen újraélesztett betegek száma. Az osztályunkon évente 50 és 100 közötti sikeresen újraélesztett beteget látunk el. Ha valaki ezt a korai időszakot túléli, szívkatéteres beavatkozással általában sokat lehet segíteni. Bár az egy éven belüli elhalálozás sajnos 18-20 százalék környékén van ezekben az esetekben. A különbség az az infarktus és a szívelégtelenség között, hogy ez utóbbival sokáig lehet élni, bár az életminőséget ez az állapot nagyon megrontja. Miskolc az egyik legnagyobb infarktusközpont az országban, évente 1200-1300 beteget kezelünk ezzel a betegséggel.

B. Tóth Erika