Megvédték az átkelőjüket

Akt.:
Az emlékoszlop
Az emlékoszlop - © Fotó: BG
Bodrogkisfalud – A bodrogkisfaludi és tarcali honvédek szorították vissza az osztrákokat.

Ha valaki a 37-es útról Bodrogkisfaludnál lekanyarodva halad Tokaj felé, a vasúti síneket elhagyva balra egy ég felé nyúló emlékművet pillanthat meg. Az obeliszket 1896-ban, a millennium évében állíttatta és leplezte le a Zemplén megyei Honvédegylet.

Kettős diadal

Lénárt József tanító Bodrogkeresztúri Monográfiájának tanúsága szerint az alábbi volt az akkori meghívó szövege: „A Bodrog-Kisfalud, Bodrog-Keresztúr és Tarczal községek határában, 1849. január hó 22. és 23-dik napjain Klapka György (akkor) honvédezredes vezérlete alatt vívott győztes csaták helyén, a b.-keresztúri vasúti állomás közelében, a megyei ’48-as honvédegyletünk díszes emlékoszlopot emelvén, azt 1896. évi október hó 11-én délutáni 1 és fél órakor – mindkét déli vonat elhaladása után – fogja leleplezni. E honvéd-emlékünnepélyre meghívjuk a hazai összes testületeket, egyleteket, társulatokat, felekezeti és állami iskolákat, a hazai törvényhatóságokat és ’48-as honvédegyleteket, s ezen kívül minden jó hazafit és honleányt.”

A kétnapos csata

De mire is emlékezteti az arra járókat az obeliszk?

1849. január 23-án a bodrogkeresztúri, bodrogkisfaludi és tarcali honvédek győzelmet arattak az osztrákok fölött, akik Schlick Ferenc generális vezérlete alatt a Tiszán szerettek volna átkelni, hogy a Debrecenben tanácskozó országgyűlést szétverjék. Klapka György, a fiatal ezredes volt a vezérük.

A korabeli leírások szerint Tarcalnál a Terézia kápolna magaslatán támadtak az osztrákok. Olyan sűrű köd terjengett, hogy alig lehetett látni egy-két lépésnyire. A nagy ködben még a keresztúri temető sírköveit, a halottakat is meglövöldözték, mivel azt gondolták, hogy ott tanyáznak a magyarok.

Másnap, január 23-án Bodrogkeresztúrt támadták meg az osztrákok, hogy az előző napi csorbát kiköszörüljék. A csata Bodrogkisfaludon kezdődött. Schlick főhaderejével a Bodrogkisfaludon székelő 43. horvát gyalogezredre vetette magát. Schlick benyomult Bodrogkeresztúrba, és az úgynevezett Sörházba fészkelte be magát. A Szegi­longon és Olaszliszkán elhelyezett Schulcz-dandár is behatolt Bodrogkeresztúrba. Nyolc óra véres csata után sikerült elfoglalni a Sörházat, majd Bodrogkisfaludon megfutamították az ütközet kezdetén zsákmányul ejtett fegyverek, élelmiszerek elszállítása körül legyeskedő osztrákokat.

Ennek a csatának az emlékét hirdeti az állomás mellett díszelgő honvéd emlék­oszlop.

ÉM-BG


1848. február 24.
Franciaország: forradalom Párizsban.

1848. március 1.
A párizsi forradalom híre megérkezik Pozsonyba.

1848. március 3.
Kossuth felirati javaslatában Magyarország és az örökös tartományok részére is modern alkotmányt követel.

1848. március 4.
Az országos ülés egyhangúlag elfogadja Kossuth felirati javaslatát.

1848. március 11.
Irinyi József megfogalmazza a tizenkét pontot.

1848. március 13.
A bécsi forradalom. Az Ellenzéki Kör elfogadja a tizenkét pontot. Petőfi megírja a Nemzeti dalt.

1848. március 15.
Forradalom Pest-Budán. Az ország­gyűlés küldöttsége Pozsonyból Bécsbe indul.

1848. március 17.
Az uralkodó István főherceg nádort teljhatalommal ruházza fel. Batthyány Lajos gróf miniszterelnöki kinevezése.

1848. március 18.
Az országgyűlés elfogadja a jobbágyfelszabadítást. Berlinben és Milánóban forradalom tör ki.

1848. március 28–31.
Újabb tömegtüntetések Pesten.

1848. április 11.
A Batthyány-kormány eskütétele. V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést, és szentesíti törvényeit.

1848. április 26.
A kormány határozatot hoz az önkéntes őrsereg kiállításáról.

1948. május 7.
Batthyány Lajos kieszközöli a Magyarországon állomásozó sorkatonaságot a magyar hadügyminiszternek alárendelő királyi kéziratot.

1848. május 15.
A kormány határozata 10 ezer önkéntes toborzásáról.

1848. május 30.
Az erdélyi országgyűlés kimondja Magyarország és Erdély unióját.