Megvan a tizedik diákolimpiai bajnoki cím!

Sajó Márton
Sajó Márton - © Fotó: magánarchívum
Kazincbarcika, Miskolc – Még óvodás volt, amikor testvérét irigyelve kikönyörögte magának az első versenyen való indulást az iskolások között.

Sajó Márton, a miskolci Herman Ottó Gimnázium végzős tanulója a minap Kazincbarcikán megrendezett Rövidpályás Gyorskorcsolya Diákolimpia Országos Döntőjén megszerezte tizedik diákolimpiai bajnoki címét!

Hosszú út vezetett e páratlan eredményhez. Még óvodás volt, amikor testvérét irigyelve kikönyörögte magának az első versenyen való indulást az iskolások között. Aztán annyira megtetszett neki e jeges sport, hogy ő is járni kezdett a kazincbarcikai Zúzmara Korcsolya Klub edzéseire. Nevelőedzője a most 80 éves Mezei Miklós volt, majd Barna Imre és Kertész Zoltán irányította az edzéseit.

A lelátón a rokonság

– „2004-ben, az első országos döntőmön Zalaegerszegen 15 méterrel a cél előtt vezető pozícióban estem el az üldözőmmel együtt. Akkor megfogadtam, hogy addig nem nyugszom, amíg bajnok nem leszek – emlékszik vissza Marci. Öt évvel később, hetedikes koromban éppen Miskolcon lettem első, mindjárt két számban, a rövid- és a hosszútávon is. A lelátón ott voltak a szüleim és nagyszüleim is, akik nagyon büszkék voltak rám. Ezután minden évben minden távon döntős voltam, s a három ezüst és három bronz mellett még nyolc aranyat is szereztem, így jött ki a tíz!” – nyilatkozta büszkén az ifjú bajnok.

„A legutóbbi két arany pedig azért emlékezetes, mert szülővárosomban, Kazincbarcikán nyertem ismét a szülők és nagyszülők, meg persze a sok barát és ismerős előtt. Nagyon emlékezetes marad számomra az is, hogy a szervezők figyelmességének köszönhetően egykori nevelőedzőm, Miklós bácsi akaszthatta nyakamba az aranyat. Tulajdonképpen ez egyben búcsú is volt a diákolimpiáktól, hisz az idén befejezem a középiskolás diákéletet – fogalmaz Marci.”

A beszélgetés során aztán az is kiderült, hogy a korcsolya mellett a duatlonban is van egy országos hatodik helyezése, és görkorcsolyában is számtalan sikere. „Sajóéknál” sportos az egész család: a szülők minden évben egyhetes nyári biciklitúrára vitték a három fiút. Az ország minden pontján jártak már a Zempléntől a Balatonon át az Őrségig. Testvérei is sportolnak. Bátyja, a miskolci egyetemista Tamás kerekezett már a horvát tengerparton, a szlovén hegyek és a norvég fjordok között is. Öccse szintén korcsolyázik, már neki is van három diákolimpiai aranya, emellett pedig kézilabdázik a barcikai Szalézi Szent Ferenc Gimnázium csapatában. A sport mellett a kultúra, a zene is fontos a Sajó-család életében. Marci édesanyja tanítónő, édesapja a sajószentpéteri művelődési központ igazgatója, a három fiú pedig zenél. Marci trombitál a kazincbarcikai zeneiskola fúvószenekarában, Tamás gitározik, András pedig dobol a „kőkemény” újmetált játszó Frantic együttesben.

„Most azonban a tanulásban kell megállni a helyemet, hiszen egyre közelebb az érettségi, s ha minden jól megy, ősztől az egyetem” – mondja végezetül a tízszeres bajnok barcikai Sajó Marci.

ÉM-BGy