Kézzelfogható pénzügyek látássérülteknek

Egyelőre 60 példány készült a Braille írással készült kiadványból a speciális nyomtatási költségek miatt. Ezek egyes fejezetei cserélhetők, így később frissíteni lehet az iratanyagot. A Felügyelet tervezi, hogy a kiadványt hangoskönyv formájában is megjelenteti.

A PSZÁF további megoldási javaslatokat is kidolgozott a bankfiókoknak. A többi között azt javasolják, hogy egy személyi segítő, ügyintéző vagy biztonsági őr segítse a látássérülteket amikor sorszámot kell húzni, illetve amikor sorra kerülnek.

Eltér a banki gyakorlat a szerződések aláírásánál: elvileg nem tiltja jogszabály, hogy a vakok és gyengénlátók aláírjanak, több hitelintézetben mégis korlátozzák őket ebben. Gyakran kérnek például (állandó) névírót, vagy két tanút, ami sérti a látássérültek esélyegyenlőségét. A szerződést ismertető fél nem lehet a bank alkalmazottja, egy független harmadik fél azonban visszaélhet a megszerzett információkkal. Erre megoldás lehet az, amit egy takarékbankban már alkalmaznak, vagyis az aláírásbélyegző mellé egy titkos kódot kapnak az ügyfelek és csak ezzel férnek hozzá pénzügyeikhez.

Szintén problémát jelent a pénzfelvétel: a bankautomaták ugyanis nem biztonságosak a látássérültek számára, a bankfiókban felvett készpénz azonban többletköltséggel jár. A PSZÁF szerint megoldás lehet a Volksbank és a K&H Bank által bevezetett beszélő banki automata, vagy a 24 órában megfigyelt, zárt térben elhelyezett automata, amelyeket a vakokat segítő technikai eszközökkel szerelnének fel.

Egyes biztosítók a vakságot kiemelt kockázati tényezőként értékelik az élet- illetve balesetbiztosítás megkötésekor, ezért többletdíjjal sújtják. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének összegzése szerint azonban ezt semmi sem támasztja alá, sőt helyzetükből adódóan óvatosabban közlekednek látó embertársaiknál.