Megszületett a kompromisszum az EU nyilatkozatról

Vasárnap csak az uniós intézmények elnökei írják alá a Római Szerződés – az EU alapító dokumentuma – ötvenedik évfordulója alkalmából születő nyilatkozatot. A berlini ünnepségen elfogadásra kerülő három oldalas szöveg az uniós alapértékeket, elveket és a közös célkitűzéseket tartalmazza.

Vita volt a tagállamok között, miképpen kötelezzék el magukat az EU működését garantáló intézményi reformok mellett, milyen formában történjen utalás a korábban Franciaországban és Hollandiában népszavazáson elbukott EU alkotmány megmentésére. Végül is a kompromisszum szerint a tagállamok kötelezik magukat, hogy “2009-ig megteremtik a megújult közös alapokat”.

A Berlini Nyilatkozatot azonban nem írják alá a tagállamok, csupán az uniós intézmények elnökei, azaz a soros elnök, Angela Merkel német kancellárasszony, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Hans-Gert Pöttering az Európai Parlament elnöke.

Abban már korábban egyezségre jutottak, hogy az EU működését, döntéshozó mechanizmusát és további bővítését lehetővé tevő intézményi reformokról május után, a francia elnökválasztást követően indul meg a munka, és a cél az, hogy az Európai Parlament 2009-es választásáig elkészüljenek vele.

Bár vezető politikusok szerint nem von le a Berlini Nyilatkozat értékéből, hogy nem mindenki írja alá, brüsszeli megfigyelők szerint ez jól jelzi a tagországok megosztottságát.
Az integráció elmélyítésében, az alkotmányozó folyamat felújításában érdekelt többség került szembe a föderális politikát elutasító, kevesebb közösségi politikát szorgalmazó kisebbséggel. Utóbbihoz tartozik mindenekelőtt London, Prága és Varsó. Érdekesség, hogy a brit kormányfő sokáig ellenkezett, hogy a Berlini Nyilatkozatban méltassák az uniós közös pénzt, az eurót. Végül is Tony Blair beletörődött, de ez is egyik oka, miért nem adta a nevét hozzá.








hirdet�s