Megsemmisítette a bíróság a heiligenkreuzi hulladékégető építési engedélyét

Bécs, 2012. május 23., szerda (MTI) – Megsemmisítette az osztrák közigazgatási bíróság a heiligenkreuzi hulladékégető építési engedélyét – erősítette meg az MTI-nek szerdán Johann Raunikar, a BIGAS osztrák állampolgári kezdeményezés elnöke.

A bíróság formai hiba miatt hatályon kívül helyezte az osztrák környezetvédelmi szenátus döntését a környezetvédelmi engedély kiadásáról és az eljárást újból a szenátus elé utalta – közölte Raunikar.

A közigazgatási bíróság 2010. júniusi határozata ellen a BIGAS és négy magánszemély fellebbezett a bíróságnál.

A civil összefogás képviselője szerint a bíróság döntése legkevesebb két évvel tolja ki az eljárást. Közölte, ők amellett fognak fellépni, hogy a beruházó burgenlandi energiavállalat, a BEGAS végleg elálljon az osztrák-magyar határ közelébe tervezett létesítmény megépítésének szándékától.

Noha jogilag lehetősége lett volna rá, a BEGAS eddig nem kezdett hozzá az építkezéshez, mert úgy döntöttek, hogy megvárják a bíróság döntését – idézte fel Johann Raunikar. Ezek alapján úgy vélekedett, hogy ezután sem lehet az építkezés megkezdésére számítani.

Előzőleg a Pro Natura St. Gotthard (PRONAS) magyar környezetvédelmi civil összefogás adott értesítést a honlapján arról, hogy az osztrák egyesület az engedély visszavonásáról tájékoztatta őket.

A PRONAS közleményében annak a nézetének adott hangot, hogy mivel az újabb engedélyezési eljárás több évbe telne, és ismételten jelentős költségeket okozna, jogosan feltételezhető, hogy a beruházó végleg eláll eredeti szándékától.

A PRONAS jelentős sikerként értékelte az osztrák és a magyar civilek tevékenységét, és példamutatónak nevezte összefogásukat.

A BEGAS tartományi gázszolgáltató nagy teljesítményű, a vállalat álláspontja szerint korszerű technológián alapuló hulladékégetője évi 325 ezer tonna szemetet és szennyvíziszapot dolgozna fel. A 115 millió euró beruházással épülő szemétégető építése ellen osztrák és magyar környezetvédők, Szentgotthárd önkormányzata, az Őrségi Nemzeti Park, valamint magánszemélyek is tiltakoztak. Emellett a magyar kormány is a döntés felülvizsgálatát szorgalmazta.

A beruházás ellen tiltakozó környezetvédők és civilek szerint a létesítmény megváltoztatná a táj képét, sérti az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi érdekeit, környezeti terhelést jelentene, és gazdaságilag sem megalapozott, mivel a tartományban nem keletkezik elég szemét a működtetéséhez, ezért “szemétimportra” lenne szükség.

A burgenlandi tartományi kormány 2008-as első fokú engedélye ellen a környezetvédelmi szenátushoz Ausztriából és Magyarországról összesen 487 fellebbezés érkezett. A szenátus 2009-es határozatában ezeket elutasította, és “a tervezetben szereplő intézkedések mellett, valamint további meghagyásokkal és feltételekkel” jóváhagyta az engedélyt.

– MTI –