Mégsem kéri az alkotmány-előkészítő eseti bizottság a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom véleményét

Visszavonta keddi ülésén az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottsága azt a korábbi javaslatot, amellyel felkérték a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat arra, hogy nyilvánítson véleményt az alkományozási folyamat során.

Az indítványt a testület elnöke tette, Salamon László ezt azzal indokolta, hogy a megkeresésére olyan választ kapott a szervezet egyik vezetőjétől, amelyet a válaszadó egy Szálasi-idézettel is ellátott.

Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnöke, Salamon László (KDNP) a testület keddi ülésén beszámolt a július 20-i alakuló ülés óta történtekről. Egyebek mellett elmondta azt is: minden képviselőcsoport megjelölhetett öt társadalmi szervezetet, amelyeket vélemény-nyilvánításra kérnek fel az új alkotmány előkészítése során. A bizottsági elnök úgy fogalmazott: a megkeresésre a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökségi tagja botrányos választ küldött, azt ugyanis ellátta egy Szálasi-idézettel is. Mivel a szervezetet a Jobbik jelölte, ezért Salamon László levélben fordult Vona Gáborhoz, a párt parlamenti frakciójának vezetőjéhez, hogy vonja vissza ezt a jelölést. Erre mostanáig nem érkezett válasz.

A bizottsági elnök indítványozta, hogy a testület vonja vissza a Hatvannégy Vármegye felkérésére vonatkozó korábbi javaslatot. A vitában a Jobbik képviselői közül legtöbbször Novák Erik és Gaudi-Nagy Tamás érvelt a bizottsági elnök javaslata ellen, a nemzeti radikális ifjúsági szervezet mellett. Novák Erik közölte: az említett e-mailben annyi szerepelt, “Továbbítom az illetékesnek”, a Szálasi-idézet automatikus lábjegyzetként jelent meg. Elmondta azt is: Vona Gábor korábban közölte, hogy nem vonják vissza a jelölést. A két képviselő “műbalhénak”, “boszorkányüldözésnek” nevezte az ügyet. Ezzel szemben Schiffer András, az LMP képviselője azt hangsúlyozta: az alkotmányozási folyamatban egy hungarista nézeteket hangoztató szervezet nem vehet részt. Salamon László indítványa ellen a 45 tagú bizottságból csak a hat jobbikos képviselő szavazott, így a testület döntött arról, hogy visszavonják a korábbi javaslatot, amellyel felkérték a Hatvannégy Vármegyét arra, nyilvánítson véleményt az alkományozási folyamat során.

Nem született viszont döntés a bizottsági elnök egy másik javaslatáról. Salamon László egy újságírói megkeresés kapcsán ugyanis azt indítványozta: az új alkotmányhoz beérkező véleményeket – az állami szervek által adottak kivételével – akkor hozzák nyilvánosságra, ha ahhoz a javaslatot adók hozzájárulnak. Schiffer András az LMP részéről közölte: tévesnek tartja az elnök jogértelmezését, törvénysértést követne el az eseti bizottság, ha eszerint járna el. Kijelentette: pártja ragaszkodik a teljes átláthatósághoz. A szocialista Lamperth Mónika kifejtette: az alkotmányozás a legszélesebb közügy, az MSZP is a legteljesebb nyilvánosságot kéri. Hasonlóan nyilatkozott a Jobbik is. A szavazásnál az elnök javaslata 16 támogató voksot kapott, 12 képviselő nemmel szavazott, négy fideszes képviselő pedig tartózkodott, így nem született döntés. Az ellenzéki pártok hozzászólói ezután kijelentették: minden, az új alkotmány előkészítéséhez kapcsolódó anyagot hozzáférhetővé tesznek majd.

Az ülésen az eseti bizottság döntött hét munkacsoportjának megalakításáról, illetve azok tagjairól. Az alkotmányos alapértékeket, az alapvető jogokat és kötelességeket, a kormányzati rendszert és a hatalomgyakorlás formáit, az igazságszolgáltatást, a helyi önkormányzatokat és a közpénzügyeket áttekintő, illetve az összegző munkacsoport kijelölt felelősei és társ-felelősei azonban még nem véglegesek, mert erről a viták miatt a bizottság elnöke további egyeztetést tartott szükségesnek.

Az eseti bizottságnak ez év végéig kell az Országgyűlés elé terjesztenie az új alaptörvény koncepcióját. Az új alkotmányt várhatóan jövő év második félévében hirdetik ki.

– Független Hírügynökség –

 








hirdet�s