Megkezdődött a munkaügyi törvények módosítsásáról szóló vita a parlamentben

Kedden elkezdődött a parlamentben a munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat általános vitája. A kormány tervei szerint idén már csak az éves szabadnapok egynegyedét lehetne átvinni a következő évre, szemben a jelenlegi szabályozással, ami nem szab ennek felső határt. A módosítás pontosítja azt is, hogy milyen esetekben lehet a szabadnapokat a következő évre átvinni, illetve szigorítja a munkaerő-kölcsönzés szabályait is.

A javaslat kidolgozói azt mondják, az új rendszerrel biztosítható lesz, hogy a munkavállalók valóban ki tudják venni szabadnapjaikat. Az új törvényjavaslat alapján, ha a munkáltató vissza is tartja a munkavállaló szabadságának egynegyedét, azt a következő év március 31-ig ki kell kiadnia. Az Alkotmánybíróság a múlt év végén semmisítette meg azt a rendelkezést, amely a munkáltatóknak lehetőséget adott arra, hogy alkalmazottak éves szabadságának kiadását kivételes gazdasági érdekre hivatkozva a következő év júliusáig vagy kollektív szerződés esetén akár az év végéig elhúzza.

Kivételes esetekben, így például egy elhúzódó árvíz, vagy járvány esetén továbbra is lehetővé teszi majd a törvény, hogy a teljes szabadságot átvigyék a következő évre, ha a munkavállaló munkája elengedhetetlen. Rendkívüli gazdasági érdekre hivatkozva is át lehet tenni a szabadság egy részét a következő évre. Csizmár Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára példaként azt említette, ha például egy állandó üzleti patnertől rövid határidejű megrendelés érkezik. A Fidesz szerint ugyanakkor a törvényjavaslat továbbra sem rögzíti pontosan mi tekinthető rendkívüli gazdasági érdeknek, így a munkavállalók szabadsághoz való joga továbbra sem lesz teljesen védve, amit egyébként az Alkotmánybíróság is kifogásolt.

Csizmár Gábor, a szociális -és munkaügyi tárca államtitkára expozéjában emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság március 31. -i határidővel hatályon kívül helyezte a szabadságolás rendjét szabályozó egyik törvényt, így az új törvénynek április 1-vel életbe kell lépni.

A munkaügyi törvények tervezett módosítása kitér arra is, hogy a tervek szerint a jövőben a szociális juttatásokat a kölcsönzött dolgozó a kölcsönbe vevőtől, azaz attól kapná meg, akinél dolgozik és alkalmi munkavállalói könyvvel nem lehetne kölcsön-munkaerőt foglalkoztatni.

A tervezett módosítások között szerepel az is, hogy a munkaügyi ellenőrzések alkalmával a fővállalkozót is meg lehetne büntetni feketemunkások foglalkoztatásáért, ha a munkaadót nem lehet megtalálni.








hirdet�s