Megkezdődött a Nemzeti Csúcs

Budapest – Szombat délelőtt 10 óra után néhány perccel a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében elkezdődött a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által összehívott Nemzeti Csúcs.

16.49: Gyurcsány: nem lehet eltántorítani attól, hogy szervezzem az együttműködést

Többségében konstruktivitást látott a Nemzeti Csúcson  Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a felszólalók zöme arra tett javaslatot, mit kellene tenni, ezért ő személyesen optimista. A kormányfő azt is elmondta: fejlett országok sora halasztja el az adócsökkentést vagy éppen megemeli az adókat, illetve kiadáscsökkentést hajt végre a pénzügyi válság közepette. Magyarország 2001 és 2006 között azt a hibát követte el, hogy egyszerre növelték a kiadásokat és csökkentették a bevételeket, amit szükségszerűen követett a kiigazítás – mondta Gyurcsány Ferenc. Ha nem szeretnénk visszatérni 2001-hez, akkor nem lehet ugyanezt csinálni – tette hozzá.

Gyurcsány Ferenc Kalifornia, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia, Litvánia példáját sorolta fel, mint amely országokban egészségügyi szolgáltatásokat kurtítanak meg, tízmilliárdokkal növelik a költségvetést, hogy legyenek tartalékok a pénzügyi válságban, adókat emelnek, kiadást csökkentenek, befagyasztják a közszférában a béreket. A megegyezés akkor sikerülhet, ha mindenki felülvizsgálja korábbi stratégiáját ebben a helyzetben – mondta a kormányfő. Örömmel hallotta, hogy a munkaadók azt mondták: ki kell tolni az adócsökkentést a stabilitás érdekében.

A konvergenciaprogram lényegében elérte célját, az államháztartás hiánya három százalék alá kerülhet. Ezután a legszélesebb körű társadalmi támogatással hosszabb távú stratégiát kell kidolgozni – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, egyetértve többek szavaival. 2009-ben óvatosnak kell lenni, mert nem tudjuk, mi vár ránk – mondta a miniszterelnök.

Több kérdéskör kapcsán is úgy fogalmazott a kormányfő, hogy egyetért a Nemzeti Csúcson elhangzottakkal. A többi közt azzal, hogy csináljanak adóegyszerűsítést, folytassák az adóalap szélesítését és a gazdaság fehérítését. Azt is támogatja, hogy csoportosítsák át az EU-támogatások egy részét, a stabilizáció és a gazdaság élénkítése érdekében. Egyetért Dávid Ibolyával abban, hogy közösen vizsgálják meg, hogyan lehet célzottabban nyújtani a szociális támogatásokat, iletve hogy függesszék fel a minisztériumok olyan marketingkiadásait, amelyek most nem fontosak. A kormányfő arra kérte a pártokat, hogy tárgyaljanak a pártfinanszírozási törvényről. Egyetért a miniszterelnök Orbán Viktor javaslatával a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentéséről.

A korábbinál szorosabb együttműködés kezdődhet mostantól – mondta Gyurcsány Ferenc. Mint fogalmazott, “nem tudnak eltántorítani attól, hogy ezt szervezzem”.


16.08: Kormányszóvivő: Benyújtható módosító indtványként a költségvetéshez, ha sikerül megállapodni

Ellentmondás a kormányszóvivő szerint, hogy éppen azok kifogásolják, hogy a kormány nem vitte magával a költségvetés tervezetét a Nemzeti Csúcsra, akik kétségbe vonták a szombati egyeztetés értelmét. Daróczi Dávid emlékeztetett arra, hogy a költségvetéshez módosító javaslatokat lehet benyújtani, és erre lehetőség van akkor is, ha a Nemzeti Csúcson sikerül valamiben megállapodni a pártoknak.

Daróczi Dávid szerint a Nemzeti Csúcsnak nem feladata, hogy átvegye a kormány vagy a parlament szerepét, a költségvetés vitája az Országgyűlésben folyik majd. A Nemzeti Csúcs feladata, hogy leüljenek a különböző erők és beszéljenek egymással. A kormányszóvivő szerint hamis érvelés az, hogy többen is számon kérték a kormányon, miért nem hozta el a jövő évi büdzsé tervezetét, akik a nemzeti tanácsot is kritizálták és akik állítják, hogy nincs közjogi funkciója.


15.33: Palkovics: kapjon hiteltörlesztés-könnyítést néhány ország

Döntsünk le még egy tabut: a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap segítségével kaphasson lehetőséget néhány ország arra, hogy ebben a válságos időben könnyítéssel fizethesse vissza hiteleit – javasolta a Nemzeti Csúcson  Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. A hiteleket nyújtók fogadják el, hogy nem kapják vissza azonnal pénzüket olyan országoktól, amelyek belerokkannának ebbe – mondta Palkovics.

A nominális bérek befagyasztását javasolók incselkednek a munkavállalók türelmével – fogalmazott Gaskó István, a Liga Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte lehetetlenség, hogy két év megszorítása után ismét a bérből és fizetésből élők fizessenek.


15.26: Demszky: Kezdjük magunkon az önkorlátozást

Budapest főpolgármestere szerint a pénzügyi válság újra és újra előáll majd, amíg nem lesz lényeges változás az államháztartás alrendszereiben. Demszky Gábor szerint az önkorlátozást a politikának magán kell kezdenie, például azzal, hogy csökkentik a választott képviselők számát.

Magyarországon 27 ezer választott képviselő van, ami 10 millió emberre vetítve világrekord -mondta Demszky Gábor. A főpolgármester szerint az önkormányzati reformot most, a ciklus közepén kell végrehajtani, amikor a választások még messze vannak. Demszky Gábor szerint fél év alatt le lehetne tárgyalni a szükséges módosításokat.


15.07: A pénzügyminiszter szerint lehet megegyezés néhány ponton

Veres János a Nemzeti Csúcs vitája alapján úgy látja, egy ponton mindenképpen lehetséges megállapodás a politikai erők között, ez pedig a közpénzügyi törvény elfogadása. Ezért arra kéri a pártokat, ebben értsenek egyet és támogassák a törvényjavaslathoz benyújtott módosításokat.

A pénzügyminiszter a Nemzeti Csúcs délutáni vitájában azt is mondta: a kormány egyetért azzal, hogy kerüljenek a parlament elé az adóegyszerűsítést és a gazdaság további fehérítését szolgáló javaslatok, ha a pártok is támogatják ezt. Arról is érdemesnek tartja a vitát, hogy esetleg alakítsák át az adórendszert az állam és az önkormányzatok között. Nézzük meg, melyik a hatékonyabb, ha az állam vagy ha az önkormányzatok szedik be az adót – mondta Veres János.

Azt tapasztalják, hogy amikor ilyen válság kezelésére kerül sor, a bérből és fizetésből élőkhöz kedvesen odafordulnak, arra kérve őket, ezt most bírják ki – erről már az MSZOSZ elnöke beszélt. Pataky Péter szerint ha bárki áldozatot kér másoktól, az csak akkor fogadható el, ha mindenki hoz áldozatot. A szakszervezeti vezető szerint a mostani világgazdasági krízis elhárításakor nem a profitot kell a középpontba állítani, hanem az embereket, akik a hasznot előállítják.


14.33: Kósa: Miniszterelnök úr, a csúcson kell abbahagyni!

Kósa Lajos szerint a Nemzeti Csúcs összehívása is azt jelzi, hogy nagyon mély válság van Magyarországon. A politikus szerint azonban a gazdasági válság kezelésére nincs esély addig, amíg a vezetési válságon nem lesz úrrá az ország.

A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, a Fidesz alelnöke a szombati Nemzeti Csúcson azt mondta, hogy a magyar miniszterelnöknek nincs lehetősége kivezetni az országot a válságból, mert nincs mögötte támogatás, nincs parlamenti többség és nincs érvényes kormányprogram sem. Az ellenzéki politikus szerint gyakran felmerül politikusokban, újságírókban és művészekben is a kérdés, hogy mikor kell abbahagyni. Miniszterelnök úr, a csúcson kell abbahagyni – mondta Kósa Lajos.

Debrecen polgármestere felszólalásában kifogásolta azt is, hogy a korrigált költségvetést péntek délután nyújtotta be a kormány, úgy, hogy a Nemzeti Csúcs résztvevői még nem ismerhették meg azt, és javaslataikat sem lehet megjelentetni benne.


14.20: Parragh: nem adunk biankó csekket a kormánynak

Nem tudjuk, miért kellene lemondaniuk az adócsökkentésről. Amíg nem látjuk, hogy lesz kiadáscsökkentés, addig nem állítunk ki biankó csekket – mondta a Nemzeti Csúcson Parragh László, a Magyar Gazdasági és Iparkamara elnöke. Ha az állam nem csökkenti kiadásait, az nagyon nagy gondokat okoz majd – tette hozzá. Parragh is megerősítette, hogy az uniós támogatásokból a gazdaságot kell élénkíteni.


14.16: Bajnai: átszabják az uniós projekteket

Orbán Viktor nyitott kapukat dönget, már kezdeményezték az Európai Uniónál a Magyarországnak szánt összegek, programok átalakítását a magyar gazdaság vesenyképességének javítása érdekében – mondta Bajnai Gordon gazdasági miniszter a Nemzeti Csúcs délutáni szakaszában.

Bajnai kitért a jövedelembefagyasztást sürgető javaslatokra is. A miniszter szerint a jövedelmek leértékelődése fenyeget. Azt is hozzátette: ezért nem feltétlenül a 13. havi fizetés és a különböző bónuszok azok, amelyekért most küzdeni kell. A gazdasági miniszter szerint a válságkezelés első feltétele az önámítás abbahagyása.

Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője elismerte, hogy pénzügyi válság idején csínján kell bánni az adócsökkentéssel, de szerinte a kormány által visszavont tervezet amúgy sem lett volna nagy hatással a gazdaságra. Herényi szerint már a jelenlegi, nagyon bonyolult adórendszer egyszerűsítése is százmilliárdokat hozna az államnak is és a gazdaságnak is.


13.07: Áder János bírálta a Nemzeti Csúcsot

Áder János (Fidesz) volt Házelnök szerint Sólyom László köztársasági elnöknek igaza van abban, hogy a Nemzeti Csúcsnak nincs döntési kompetenciája, nincs felelőssége, de el tudja mosni a felelősséget. Gál Zoltán (MSZP) volt házelnök szerint ugyanakkor ez evidencia, ezt mindenki tudja, aki részt vesz az ülésen.

Áder János szerint nincs elfogadásra esélyes javaslat a Nemzeti Csúcs előtt, és nincs rövid távú forgatókönyv sem az asztalon. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a döntés lehetősége és felelőssége is Gyurcsány Ferenc miniszterelnöké.

Gál Zoltán természetesenek nevezte, hogy az állam a Parlamentben működik a mindenkori kormány felelőssége alatt. A szocialista politikus arról is beszélt, hogy szerinte nem lehet érdemi, működőképes közpénzügyi viszonyokat teremteni a jelenlegi alkotmányos keretek között.


12.53: Demján féléves bérbefagyasztást sürget

Fél évig még nominálisan sem emelhetőek a bérek, és a költségvetés bevételének hiányát nem lehet hitelből fedezni – ezt a két javaslatot tette Demján Sándor nagyvállalkozó a Nemzeti Csúcson. Szerinte fél évig mindenkinek várnia kell, addig nem szabad több kiadást ígérni.

Magyarország egyik leggazdagabb üzletembere egyetért a munkaadói szövetségek képviselőivel abban, hogy a pénzügyi válságban most nem kérnek adócsökkentést, mert a stabilizálás a legfontosabb. Senki sem akar 400 forintos eurót, vagyona felének elvesztését – mondta. Ugyanakkor mélyreható reformok nélkülözhetetlenek, s ennek feltétele a béremelések elhalasztása fél évvel, és az, hogy az esetleges bevételcsökkenést ne hitelből fedezze a költségvetés.

Borsik János, a munkavállalói szervezetek képviselője szerint viszont a reálkeresetek csökkenésére nem magyarázat a pénzügyi válság. A munkavállalók helyzete már amúgy is romlott – fogalmazott a szakszervezeti vezető. Szerinte a megoldáshoz olyan döntéshozókra van szükség, akik mögött megfelelő társadalmi támogatás áll.


12.45: Futó Péter: az adócsökkentés most nem valósítható meg

Járai Zsigmond, volt jegybank-elnök szerint az elmúlt időszak gazdaságpolitikája megbukott, és vele együtt a konvergenciaprogram is megbukott. Ezért sincsenek most tartalékai a magyar gazdaságnak a külső hatások kivédésére – mondta a Nemzeti Csúcson  Járai Zsigmond. Futó Péter, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke azt mondta, hogy ebben a helyzetben nem valósítható meg az adócsökkentés. De később elengedhetetlen – tette hozzá.

Járai Zsignmond azt javasolta, hogy át kell csoportosítani a költségvetést, jelentős megtakarítással. Sürgette az elhalasztott reformok végrehajtását. Mint mondta, meg kell teremteni a gazdasági növekedés feltételeit, erősíteni a versenyképességet. És ezután lehet beszélni az euró bevezetéséről – mondta.

Futó Péter azt mondta: stabilitásra, bizalomra és összefogásra van most szükség. Biztosítani kell a fizetőképességet, elérni a pénzügyi stabilitást. A növekedés pedig csak ezután jöhet – tette hozzá. Ezért a gyáriparosok lemondanak az adócsökkentésről – ideiglenesen. A bérek terén most a nominálbéreket kell szinten tartani – mondta -, és később lehet elérni a reálbér szinten tartását.


12.37: Medgyessy Péter szerint meg kell határozni a nemzeti minimumot

Medgyessy Péter korábbi kormányfő szerint szükség van a közös gondolkodásra, nemzeti összefogásra. Mint mondta: ez az üzenete ennek a találkozónak.

“Ezért meg kell határozni azt a nemzeti minimumot, amiben egyetértünk. Ez lehet az összefogás előnyben részesítése, elkötelezettség a mélyreható válság megoldásának keresztülvitelében és a nemzet sorsának jobbítása” – emelte ki a korábbi miniszterelnök.

Véleménye szerint az állami kiadásokat csökkenteni kell, de önmagában ez nem idéz elő gazdasági növekedést. Emellett mérsékelni kell a jövedelmeket sújtó adókat, meg kell szüntetni az adórendszer aránytalanságait, szélesíteni kell az adófizetők alapját.

Medgyessy Péter szerint a pénz túl drága Magyarországon, ezért tarthatatlannak nevezte a magas jegybanki alapkamatot, amit semmi sem indokol.


12.31: Surányi György egyetért Dávid Ibolyával

Tabukat félretéve hozzá kell nyúlni a költségvetési kiadások legfontosabb tételeihez – szögezte le Surányi György egykori jegybankelnök a Nemzeti Csúcson, néven is említve az ugyanezt javasoló Dávid Ibolya MDF-elkönöt. A szintén volt MNB-elnök Bod Péter Ákos szerint jóléti fordulatot nem lehet hitelből végrehajtani. Az Állami Számvevőszék elnöke a közszféra szűkítését sürgette.

Nem értek egyet azokkal, akik szerint mindent félretéve mindent csak a válság hatásaival kell foglalkozni – hangsúlyozta Surányi György. Leszögezte: a hiányt tovább kell csökkenteni, de tabudöntésre is szükség van. Szerinte a költségvetés kiadási oldalának legfontosabb tételeihez hozzá kell nyúlni, miként azt Dávid Ibolya MDF-elnök is mondta. A mostani helyzet minden állampolgártól komoly áldozatot kíván – mondta Surányi György.

Magyarország megítélése rossz – mondta Bod Péter Ákos, aki szerint az ország nem tanult a korábbi évtizedek hibáiból. Abból, hogy hitelből nem lehet jóléti fordulatot végrehajtani.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke szerint szűkíteni kell a közszférát, de a szociális védőhálóra is szükség van. Az ÁSZ-elnök sürgette az állam átláthatóbb működését, a közpénzügyi szabályok megalkotását.


12.12: Boross Péter szerint a gazdasági növekedés forrása ne a belső fogyasztás legyen

Boross Péter, korábbi miniszterelnök óva intett attól, hogy a jövőben a gazdasági növekedés forrása a belső fogyasztás legyen. Úgy vélte, hogy a krízisből történő kilábalás keresésében nem lehet egyetlen terület sem tabu, így akár a 13. havi illetmény intézményéhez is hozzá lehet nyúlni.

Meggyőződésének adott hangot, hogy a kormánynak cselekednie, intézkednie kell, ami akár a következő országgyűlési választások elvesztésébe is kerülhet.

Utalt arra, hogy azok a miniszterelnökök maradtak fenn a nemzetek emlékezetében, akik nagyot tettek egy országért, és nem elsősorban a sikeres kormányfők.

A korábbi miniszterelnök kifogásolta, hogy e találkozó nem a távlatok, a jövő felvázolása miatt hívódott össze, hanem a krízis elemzésére.

Boross Péter szerint bármilyen jövő évi költségvetést is fogad el az országgyűlés, 2009-ben pótköltségvetésre lesz szükség.


11.52: Az MDF egyéves átfogó intézkedés-csomagot javasol

Az MDF 2009. december 31-éig tartó, egyéves válságkezelő intézkedés-csomagot javasol a parlamentnek. Dávid Ibolya, a párt elnöke a szombati Nemzeti Csúcson elmondta: javaslataik között szerepel például a 13. havi nyugdíjak egyéves felfüggesztése, a közalkalmazotti és köztisztviselői bérek egyéves befagyasztása a 2008-as szintre, illetve 150 milliárd forintos állami hiteltámogatási program indítása a hazai kis- és középvállalkozások számára.

Az MDF csomagjában szerepel még az idei bónuszok és jutalmak eltörlése a közszférában és ugyanez kérése a versenyszférában is; az egészségügyi hozzájárulés kiterjesztése minden akítv munkavállalóra; a vissza nem térítendő állami támogatások felfüggesztése, vagy átalakítása hitelekké; a minisztériumok összes marketing-tevékenységének felfüggesztése (kivéve az uniós pályázatok reklámozását) és ebből az összegből felvilágosító kampány indítása; a szolidaritási adó eltörlése; a családi pótlék és a szociális támogatások rendszerének átalakítása; valamint az, hogy minden parlamenti politikus és kormánytag havi fizetésének felét hazai részvények vásálására költse – mondta el Dávid Ibolya.

A pártelnök szerint ha ez megtörtént, utána – 2010 január 1-től – adóreformot kell bevezetni egykulcsos adóval és egyszeri adóamnesztiával, majd ezután az adóhivatalnak kíméletlenül be kell hajtania minden adót.

Az MDF szerint a magyar politika válaszúthoz érkezett: most eldől, hogy gyáva-e, vagy lesz elég bátor ahhoz, hogy őszintén szembenézzen a kialakult helyzettel és annak megoldásával.


11.37: Az SZDSZ hiányt és adót is csökkentene

Az SZDSZ elnöke és frakcióvezetője három pontban foglalta össze az ellenzéki párt válságkezelő javaslatait: az államháztartási hiány csökkentése, a költségvetési plafonról szóló törvényjavaslat elfogadása valamint az adóreform és az adócsökkentés megvalósítása.

Fodor Gábor pártelnök szerint az államháztartás hiányát minél jobban kell közelíteni a három százalékhoz. Fodor Gábor szerint ezen kívül kellő keménységgel kellene a parlamentnek elfogadnia a költségvetési plafonról szóló javaslatot, amely megfékezné a pazarló államot. Az SZDSZ ezen kívül nem hajlandó lemondani az adóreformról sem.

Kóka János frakcióvezető hozzátette: elsősorban a különadó eltörlése és a vállalkozások élőmunka-terheinek csökkentése lehetnek az első lépések az adócsökkentésben. A frakcióvezető hangsúlyozta: nem lehet megvárni a 3-4 százalékos gazdasági növekedést az adócsökkentésig – mint ahogyan azt Gyurcsány Ferenc kérte szombaton -, mert az SZDSZ szerint a gazdasági növekedés nem feltétele, hanem következménye a jó gazdaságpolitikának, vagyis az adóreformnak.

Az SZDSZ ezen kívül kiáll az euró minél hamarabbi bevezetése mellett, mert ez csökkentheti a deviza-kockázatokat, ami nagyobb biztonságot jelentene az embereknek – mondta Kóka János.

Fodor Gábor úgy vélte, hogy van állandó Nemzeti Csúcsa az országnak: úgy hívják, hogy Parlament. Ettől függetlenül az SZDSZ elnöke azt kérte a Nemzeti Csúcs résztvevőitől, hogy kezdetnek mindenki ismerje el a többi résztvevőről, hogy a haza javát akarja, és senki sem a haza ellensége az asztal körül.


11.29: A KDNP is a megszorítások ellen érvelt

A KDNP elnöke szerint a Nemzeti Csúcs csak egy kommunikációs manőver a kormány részéről, hogy elterelje a figyelmet a kisebbségi kormány tehetetlenségéről és alkalmatlanságáról – mondta Semjén Zsolt a Nemzeti Csúcs szombati ülésén.

Az ellenzéki pártelnök szerint Gyurcsány Ferenc múlt héten ismertetett 12 pontos javaslat-csomagja egy gigantikus megszorítás, amelyet az emberek fizetnének meg. Semjén Zsolt elfogadhatatlannak nevezte, hogy szerinte a kormány a 2009-es költségvetés tervezetében nem fizetné ki a jövő év első felében a nyugdíjkorrekciót és a megemelt családi pótlékot.

A KDNP elnöke élesen bírálta a kormányt, amiért az a válság idejében is az emberek megszorítását tartja jó megoldásnak a gazdaság élénkítése helyett.


11.10: Orbán Viktor szerint összefogni a kormány megszorító csomagja ellen kell

A Fidesz elnöke szerint a Nemzeti Csúcs nem a pénzügyi válság megoldására jött létre, hanem azért, mert a kisebbségi kormány alkalmatlan a válság kezelésére. Orbán Viktor leszögezte: a Fidesz szerint is összefogásra van szükség, mégpedig a kormány körvonalazódó megszorító csomagjával szemben.

A Fidesz elnöke szerint Magyarországot azért érinti ilyen érzékenyen a pénzügyi válság, mert az ország legyengült, mert “a szocialisták tönkretették.” Orbán Viktor szerint a felelőtlen kisebbségi kormányzati politika megbukott, és új politikára van szüksége az országnak.

A Fidesz elnöke szerint Gyurcsány Ferenc azért hívta össze a Nemzeti Csúcsot, “azért hízeleg most itt nekünk, hogy lenyelesse velünk a megszorításokat.” Orbán Viktor szerint vezetési válság van, aminek az árát az egész ország fizeti meg. A pártelnök szerint évi 400 milliárd forintjába kerül az országnak a szocialista kormány elmúlt éveinek kormányzásának hatása.

Orbán Viktor megerősítette: a Fidesz kitart az azonnali adócsökkentés mellett, mert szerintük ez a feltétele annak, hogy a pénzügyi válságból ne legyen reálgazdasági válság. A Fidesz elnöke szerint ezen kívül foglalkoztatási reformra és politikai változásra van szükség ahhoz, hogy Magyarország megújulva kerüljön ki a válságból. Orbán Viktor leszögezte: a Fidesz csak erről hajlandó egyeztetni a Nemzeti Csúcson.


11.03:  Gyurcsány Ferenc kordában tartaná a devizahitelek törlesztéseit

800 milliárd forintos támogatást nyújt a kormány a vállalkozásoknak az uniós források átcsoportosításával és mindent megtesz a kabinet azért, hogy a már beindult beruházásokat ne kelljen leállítani – jelentette be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke a szombati Nemzeti Csúcson. A kormányfő hozzátette: a kabinet ezen kívül olyan megoldás kidolgozásáról egyeztet a pénzintézetekkel, amely “kordában tartja” a devizahitelek törlesztő részleteit.

Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: a kormány átmeneti segítséget kíván nyújtani a munkahelyüket elvesztőknek, illetve azoknak a főiskolásoknak és egyetemistáknak, akiknek szülei elvesztették állásukat, és ezzel veszélybe kerül az iskolai tanulmányuk. A miniszterelnök ugyanakkor részleteket nem árult el.

Az MSZP elnöke megerősítette, hogy a kormány az adócsökkentés helyett az államháztartási hiány kezelését tartja meghatározóbbnak. Éppen ezért Gyurcsány Ferenc arra kérte az azonnal adócsökkentést támogatókat, hogy legyenek belátással és az adócsökkentéssel ne szűkítsék az állam mozgásterét, hogy adott esetben be tudjon avatkozni az állam és a gazdaság védelmében.

Gyurcsány Ferenc elmondta: amint az ország és a gazdaság visszatér a normális pályára, és 3-4 százalékos lesz a gazdasági növekedés, akkor 300-400 milliárd forintos adócsökkentésre lesz lehetőség.

A pártelnök elismerte, hogy a Nemzeti Csúcs nem döntéshozó szervezet, hanem az elemzés, az értékelés, az útkeresés és a párbeszéd fóruma. Gyurcsány Ferenc szerint a magyar bankrendszer erős, de mindenhol növekszika a bizalmatlanság, és emellett erős spekulációs támadás is érte Magyarországot. A kormányfő szerint a kabinet eddigi döntései feltartóztatták a válság első hullámait, de a hosszabb távú intézkedések kidolgozásában már a Nemzeti Csúcsnak is szerepe lehet.


10.54: Simor: most Önökön a sor!

A pénzpiacok stabilitása érdekében most az államháztartás csökkentése a legfontosabb, a Nemzeti Csúcson részt vevőket arra kéri, hogy támogassák ezt – mondta Veres János pénzügyminiszter szombaton a Nemzeti Csúcson. Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az amerikai példáról beszélt, arról, hogy alig egy hónappal az elnökválasztás előtt a politikai elit képes volt közös intézkedéseket hozni a bankrendszer megmentésére. Most Önökön a sor! – mondta Simor.

A magyar pénzügyi rendszer stabil, de a nemzetközi válság hatására befagytak a pénzpiacok, a vállalkozások nehezen jutnak pénzhez. A feladat most a pénzellátás biztosítása – hangsúlyozta Veres János. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a betétesek pénze biztonságban van.

A kormány új költségvetési javaslatot készített 2009-re, ami kisebb gazdasági növekedéssel számol – mondta Veres. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány folytatja az államháztartási hiány csökkentését, sőt az eredetileg tervezettnél nagyobb mértékben, mert a pénzpiacok stabilizálása érdekében most ez a legfontosabb. A jelenlévőket arra kérem, hogy támogassák ezt – mondta Veres János.

A kormány és a Magyar Nemzeti Bank minden szükséges intézkedést meghozott eddig – szögezte le Simor András jegybankelnök. Magyarország annak ellenére fordult segítségért az Európai Központi Bankhoz és a Nemzetközi Valutaalaphoz, hogy közvetlen veszély nincsen, de egy ilyen kis országnak nem kell szégyenkeznie ilyen segítségkérésért – mondta.

Hosszabb távon a gazdaság növekedési potenciáljának megerősítése az egyik legfontosabb feladat, elodázhatatlan a szerkezeti átalakítás – derült ki Simor szavaiból. Ennek sorában javítani kell a munkaerőpiaci aktivitást, csökkenteni kell a szociális támogatásokat. Szükség van hosszabb távon adócsökkentésre, de ezt a kiadások lefaragásának kell megelőznie, mérsékelni kell a jóléti kiadásokat – sorolta Simor András.

Az Egyesült Államok egymással szemben álló erői alig egy hónappal az elnökválasztás előtt képesek voltak komoly intézkedéseket hozni a pénzügyi válságban – említette az MNB elnöke, hozzátéve: Most Önökön a sor!


10.32: Pálinkás József a felelősségről, Szili Katalin pedig egy válságkezelő programról beszélt

Szili Katalin szerint válságkezelő programra és cselekvésre van szükség a kialakult pénzügyi helyzet kezelése érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke szombaton a Nemzeti Csúcsot megnyitó beszédében. Ugyanitt Pálinkás József a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke arról beszélt, hogy a helyzet kialakulásáért nem azonos a Nemzeti Csúcson résztvevők felelőssége és a megoldás felelőssége sem átruházható.

Szili Katalin házelnök szerint a szombati tanácskozásnak arról kell szólnia, hogy melyek a szükséges és elégséges politikai feltételei a válságkezelő programnak. Az Országgyűlés elnöke reméli, hogy a Csúcson résztvevők készek megkötni a rendszerváltás második paktumát, és azt javasolta, hogy jöjjön létre egy stabilizációs megállapodás a pártok között a Parlament falai között.

Pálinkás József szerint azokban a kérdésekben, ahol tudható, hogy nincs egyetértés, ott várhatóan szombaton sem születik megállapodás. Azonban az MTA elnöke “őszinte, nyílt, világos beszédre, ahol lehet, párbeszédre” kérte a résztvevőket.


10.05: Szombat délelőtt 10 óra után néhány perccel a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében elkezdődött a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által összehívott Nemzeti Csúcs.