Az NB I/A-csoportjának 11. fordulója könnyű meccset ígért a piros-fehérek számára, de újra bebizonyosodott: a sportban az születik meg a legnehezebben, ami legbiztosabbnak ígérkezik. A diósgyőriek közül ezúttal Szabó B. sérülés, Sándor I., Papp és Sárréti pedig betegség miatt nem léphetett pályára.
A találkozó elején úgy tűnt, hogy a piros-fehérek játszi könnyedséggel verik a fiatal, „mélynövésű” játékosokból álló, ugyanakkor mozgékony vendégcsapatot. Az 5. percben már 15-6-ra vezetett a DKSK-MISI, s ekkor mindenki azt gondolta, hogy a végére legalább húsz pont lesz a két együttes között. Az első negyedben a szokásoknak megfelelően még jól is ment a játék, bár a lepattanók összeszedésében és a ziccerek értékesítésében ekkor sem jeleskedtek Hadzovicék. A „bajok” a második tíz percben kezdődtek: akkor nekiveselkedtek a csupaszív, de semmi különös pluszt nem produkáló egyetemisták, akik olykor könnyű kosarakat szerezve araszoltak közelebb a hazaiakhoz. Feltűnő volt, hogy diósgyőriek remek megoldások mellett gyermeteg hibákat is elkövettek, kihagyhatatlan lehetőségeket puskáztak el, saját palánkjuk alatt többször elaludtak, ezért egyre inkább melegük lett.
A második negyed után következtek a legmeghatóbb jelenetek: ekkor repültek a pályára azok a játékfigurák és állatkák, amelyeket a miskolci Gyermekegészségügyi Központ betegei kapnak majd. A nézők percekig dobáltak és több száz ajándékkal kedveskedtek a kicsiknek.
A nagyszünet után fővárosi triplákat láttunk, ezt követően már csak 3 pont volt a csapatok között (23. perc: 46-43). A játékosok gyakran dobtak homályt, labdáik sem a gyűrűt, sem a palánkot nem találták el, erre jegyezték meg néhányan, hogy az NB I-ben azért ilyet nem illik… Mindössze két pontos hazai fórt (51-49) mutatott az eredményjelző, amikor Csipkó rázta meg magát: először egy csellel lefordult védőjéről, értékesítette ziccerét, majd labdát gyűjtött. A hajrában a DKSK ismét megrázta magát, tíz pontosra hízlalta vezetését (64-54), s ekkor már látszott, hogy a hazaiak nem tudnak annyit rontani, hogy bajba kerüljenek. Így is történt: az ELTE-BEAC Újbuda játékosai az óra ellen játszva minden helyzetből tüzeltek, különösebb siker nélkül, így megszületett a piros-fehérek negyedik bajnoki sikere és ez a legfontosabb.
ÉM-KT
DKSK-MISI – ELTE-BEAC Újbuda 76-71 (26-16, 16-19, 17-19, 17-17)
Miskolc, városi sportcsarnok, 700 néző. V.: Győrffy, Jakab, Sallai.
DKSK-MISI: Hadzovic (10/6), SKORIC (20/6), Reiner (9), FARKASINSZKI (24), Czirják (6/3). Csere: Ocsenás (7), Kántor (-). Vezetőedző: Milen Vukicevic.
ELTE-BEAC Újbuda: CSICSAI (15), Zsámár (13/3), HAVASI (22/12), Katona (7), Szász (4). Csere: Cseh-Szombathy (2), Brixel (3), Horváth Sz. (5). Vezetőedző: Balogh Judit.
Kipontozódott: Hadzovic (34.), Skoric (37.), Katona (40.), Csicsai (40.).
Milen Vukicevic: – Gratulálok a lányoknak a győzelemhez! Ellenfelünknek meg ahhoz, hogy nagy küzdelemre késztetett minket. Az ilyen és ehhez hasonló csapatokat még nem tudjuk megfelelően „kezelni”.
Balogh Judit: – Zsinórban kétszer bizonyítottuk be, hogy a centiket és a kilókat szívvel és lélekkel lehet pótolni.