Meghatotta az újságcikk, elhatározta, segít az emberen

Akt.:
Jólesett a gondoskodás
Jólesett a gondoskodás - © Fotó: Ádám János
Miskolc – Széke és rádiója már van, most már csak a házzal kell haladnia, meg a rendrakással.

Olyan szépen megírta az újság, hogy milyen szorgosan építi a házát a tűzeset miatt hajlék nélkülivé vált Bökös József, hogy elhatároztam, bár nagy lehetőségeim nekem sincsenek, nyolc éve özvegy vagyok, de amivel tudok, segítek. Az különösen megfogott, hogy arra vágyik, ha a háza elkészül, már csak egy műanyag szék kell majd neki, amit kitesz az udvarra és beleül, meg egy rádió, amit hallgathat – mondja Harangi Jánosné olvasónk a bodótetői telek előtt.

adomany-02-aj

Elhatározását tett követte, az újság pedig értesítette a Magyar Vöröskereszt B.-A.-Z. Megyei Szervezetét, segítenének-e az adományok eljuttatásában. Ők segítettek, s velük tartott Harangi Jánosné is, szerette volna személyesen átadni ajándékát. Kiszállunk az autókból, József már a kapuban, a találkozást azonban közjáték zavarja meg. Egy szomszédos ingatlan tulajdonosa érkezik, szintén autóval, s nagy haragosan közli: nem ajándékok kellenek ide, hanem rá kellene venni Józsefet, hogy legalább a portája előtt takarítson. Mint állítja, olykor el sem lehet menni a kacatoktól és a bűztől. József megígéri: még ma rendet tesz.

A verem körül

Mi sem jártunk még itt, bennünket is meglep kissé a látvány és a szag. Pedig felkészülhettünk volna, hiszen ez az ember nemrég még a kerti zöldségesveremben húzta ki a telet. S a korábbi újságcikkből az is kiderült, hogy József a havi 57 ezer forint rokkantnyugdíját „gyűjtögetéssel” egészíti ki, s amit lehet, elvisz a MÉH-be. A telken se víz, se villany.

– Egy kicsit csalódott vagyok, de amit hoztam, szívesen adom. Bitangul vártam már a nyugdíjat, hogy be tudjak vásárolni belőle, s elhozhassam – mondja az asszony, miközben sorra kipakolja az élelmiszereket.

adomany-09-aj

– Ebben tepertőkrém van, a tetején kacsazsír, mert a tepertőt még csak megehetem, de a zsírjáról már jobb, ha lemondok a koleszterinem miatt. Hoztam kenyeret, ezt jó lesz, ha még egy nejlonba teszi – tanácsolja –, hogy ki ne száradjon. Ebben szalonna van, süsse meg. Vettem hozzá zöldpaprikát. József biztosítja róla, hogy semmi sem fog megromlani, hiszen a verem most jó hűs. És mint látjuk, most nem abban alszik, legalábbis szedett-vedett ágyneműjét a tető és ajtó nélküli házfalak közötti dzsumbujban vélem felfedezni.

A kutyák szerint

Nem tudom, főzni szokott-e, mert edényeket is hoztam.

– Szoktam főzni, s állítólag jól is főzök, legalábbis a kutyáknak ízlik. Mi mindig együtt eszünk – reagál József. Jótevője arról érdeklődik, van-e tűzhelye.

adomany-07-aj

– Van hát! Fogok három téglát, összeteszem, s már kész is. Télen pedig van egy kis gáz­égőm. Az asszony ünnepélyesen bemutatja a vágyott széket és a rádiót is. Négy góliát elem van benne, az anten­nája helyén egy drót, de – József kipróbálja – kifogástalanul felcsendül belőle a zeneszó. Már csak a háznak kell elkészülnie, de előbb, ígérete szerint, jön a rendrakás. Előbb az utcafronton, azután idebenn.

ÉM-SZK


Ezt írtuk korábban

„A ház fala most félig vörössalak-tömbökből áll, félig téglából. Habarcs tartja össze az építőelemeket. Téglája volt, az ablakokat és ajtót pedig az egyik társasház felújításánál szerezte. Van még egy-két rés itt-ott, de azt is szépen betömíti majd. A ház belsejében egyelőre dudvák nőnek…Kérdezzük, van-e szüksége valamilyen segítségre, de ő azt állítja, mindene megvan, ami neki kell…

bokos-jozsef-hazat-epit07-st

A nappaliban még dudva nő, de nyár végére elkészül a ház

Miskolc – József kimászhat a föld alól. Már építgeti a házát. tovább »


fold_alatt_hajlektalan_09-600x400

József, a föld alatt élő ember

Miskolc – Szinte semmije sincs, egy zöldségtároló veremben „lakik”. Sorsával mégis elégedett. tovább »








hirdetés