Meghalt Rosztropovics – a szovjet rezsimmel szembehelyezkedő legendás csellista

Egy moszkvai kórházban, 80 éves korában pénteken elhunyt Msztyiszlav Rosztropovics, a világ egyik legkiemelkedőbb csellistája. A művész a szovjet kommunista rezsimmel szembeni ellenállás legendás jelképe volt.

Rosztropovicsot 1974-ben a demokratikus ellenzék támogatásáért száműzték a Szovjetunióból, arra kényszerítették, hogy családjával együtt az Egyesült Államokba telepedjen át. Négy évvel később szovjet állampolgárságától is megfosztották.

Rosztropovics azzal hívta ki a szovjet rendszer haragját, hogy nyílt levelet írt a Pravdának, a Szovjet Kommunista Párt központi lapjának, és abban védelmébe vette a Nobel-díjas Alekszandr Szolzsenyicint, akit akkor rendszeresen zaklattak a hatóságok. A nyílt levél persze nem jelent meg, évtizedekkel később viszont Rosztropovics ezt írta róla: “A legjobb dolog, amit életemben tettem, az nem a zene volt, hanem az a Pravda-levél. Azóta tiszta a lelkiismeretem”.

Amerikából aztán kampányt folytatott Andrej Szaharov Nobel-díjas fizikus és szovjet ellenzéki védelmében, akit a Szovjetunión belül száműztek.

Rosztropovics 1989-ben, a berlini fal lebontásakor a helyszínen rögtönzött hangversenyt adott, az 1991-es moszkvai katonai puccs idején pedig Moszkvába repült, Jelcin segítségére sietve. Abból az időből fennmaradt egy fénykép, amelyen Rosztropovics a demokrácia védelmezői között kezében cselló helyett fegyvert tart. Azokban a napokban egyik éjjel rögtönzött koncertet adott a demokratikus rendszer hívei előtt a Dzerzsinszkij téren, a titkos rendőrség székháza előtt.

Rosztropovics egyáltalán nem az ellenzékiségének köszönheti a világhírnevét. A 20. század egyik legnagyobb csellistája volt. A moszkvai zeneakadémiát cselló és zongora, valamint zeneszerzés és karmester szakon végezte el. Zongoristának is kiváló volt, rendszeresen kísérte koncerten zongorán a feleségét, Galina Visnyevszkaja szoprán énekest.

Sajátos technikával játszva kibővítette a cselló hangterjedelmét. Számos kortársa zeneszerző írt neki csellódarabot, ezzel Rosztropovics nagyban hozzájárult a cselló mint szólóhangszer 20. századi emancipációjához.

Rosztropovicsot Moszkvában a 16. századi Novogyevicsi kolostor temetőjében fogják eltemetni, ott ahol az orosz kultúra olyan nagyjai nyugodnak, mint például egykori tanára, Dmitrij Sosztakovics zeneszerző, Fjodor Saljapin énekes és Alekszandr Skrjabin komponista.








hirdet�s