Megérkeztek a húsvéti locsolóversek

Közeleg a húsvét
Közeleg a húsvét
Közeleg a húsvét. Ha valami igazán egyedi locsolóverssel szeretné meglepni hölgy ismerőseit: íme! Válogasson mindenki a kedvére!

 

Gyászt öltött magára az egész Természet,

Midőn Krisztus Urunk a keresztfán vérzett.

Jámbor tanítványi zokogva siratták,

Mint hű gyermek a jó édesanyát.

Harmadnap múlva megnyílt a sír szája,

Kilépett belőle az Élet Királya.

Én is kérek tehát egy pár hímes tojást,

Feltámadt a Jézus, megadja az árát:

Szívemből kívánom!

(erdélyi locsolóvers)

Fekete  Csongor, Ópályi

 

Örömmel és büszkén

   keltem fel ma reggel,

Hogy meglocsoljalak téged

   sok-sok szeretettel.

Sok házat bejártam,

   sok virágot láttam,

De ilyet, mint te vagy,

   sehol sem találtam!

Paksi Ferenc  

 

BARÁTNŐKNEK

Csillámporos pofikádon látszik még a mámor

Ma reggel is későn jöttél meg az éjszakából

Meglocsollak gyöngyharmattal, felfrissülsz a szótól

Tojás mellé csókot várok csókos ajakadról!

 

FELESÉGNEK

Félhomályos kisszobánkban köszöntsön a hajnal

Meglocsollak, frissítelek kölni zuhataggal

Élénkítsen illatfelhő, legyél üde mára

Bújjunk vissza, amint ébredsz, azonnal az ágyba!

 

SZERETŐKNEK

Megfésültem az üstököm, adj csókot a számra,

Ne zavarjon régimódi anyádék dumája

Kölnim nincsen, árát kincsem elittam az éjjel

Frissülj drágám intenzív, csőrös nyálcserével!

 

FALUSI LOCSOLÓ

Ha mán éppen erre járok, gondoltam benézek

Készen van-e friss szalmából kotlósnak a fészek?

Abba meg hát tojás is kell! Hátha jut belőle,

Egy-két hímes nem a világ, neme lesz szegény tőle!

Persze, ingyen nem kívánom, én is adni jöttem,

Van ám kölni, meg versem is tarsolyomban bőven,

Cseréljünk hát! Tartsd a fejed! Én már készen állok,

Megöntözlek, s nincs más hátra, a hímesre várok

 

LOCSOLÓ

Adjon Isten mindenkinek békés Feltámadást!

Szeretetből sokkal többet, csak jót kívánok nem mást!

Legyen kalács a kosárban, az asztalon jó bor,

Egyen, igyon, jól vigadjon szomszéd, koma sógor!

Úgy mondják az asszonynépre: Édes, szép virágom…

Mosolyog a lelkem is, ha virítani látom.

De szívesen megöntözöm, ha megengedik nékem!

Cserébe egy kedves szót, s a hímes tojást kérem

 

ASSZONYNÉP HÚSVÉTJA

Virágok virága minden lány és asszony

Nem lehet kivétel az a pár menyasszony,

Locsolni kell ezt is, locsolni kell azt is

Ha elküld a csudába, vagy ha még maraszt is!

Mily furcsa az élet, a rút is csoda szép lesz,

Ha szerelmet adhat, ha szerelmet remélhet!

Hát ez a tavasz rendje! Erről olyan híres…

Vele jár a húsvét, a kölni, meg a hímes.

Bakti Éva, Nyíregyháza

 

Gyászt öltött magára

az egész természet,

midőn az Úr Jézus

a keresztfán vérzett.

Jámbor tanítványai

zokogva siratták,

mint hű gyermek

az ő édesanyját.

De harmadnap múlva

megnyílt a sír szája

és kilépett belőle

az egek királya.

Ezzel mutatta meg,

hogy lesz feltámadás

és lesz a síron túl

örök jutalmazás.

Ezért kérek most

egy pár hímes tojást,

a feltámadt Krisztus

megadja az árát.

 K.G.

 

Adjon a jó Isten

boldog ünnepeket!

Mindenféle jókkal

lásson eltiteket.

Az öreg nagyapám

ily köszöntőt hagyott,

örvendjetek vígan,

Jézus feltámadott!

Öröm ez tinéktek,

énnekem és másnak,

de én is örülök

a hímes tojásnak!

Adjanak hát nékem

néhány piros tojást,

hogy jó kedvvel menjek

az utamra tovább.

 

Eljött a szép húsvét reggele,

feltámadásunk édes ünnepe.

Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,

pattognak a rügyek, s virít a virág.

A harang zúgása hirdet ünnepet,

egy kismadár dalol a zöld rétek felett.

Tündérország rózsái közt gyöngyharmatot szedtem,

akit azzal meglocsolok, megáldja az Isten.

 

Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,

zsebembe beleférnek a piros tojások.

Locsolni jöttem, illatos vízzell,

örömhírt mondani békés,

tiszta szívvel.

Az úr él, győzött a sír felett,

Krisztus feltámadott, boldog ünnepet!

Szabad-e locsolkodni?

Tóth Ferencné, Napkor

 

Jézus végpályája, midőn közeledett,

Pártos Jeruzsálem városba sietett.

Hol a tisztelet jele, – e szó volt, hozsánna,

Számos tisztelői előtte-utána.

De már nagypénteken kiáltják, feszítsd meg!

Pártütő, lázító, ne kegyelmezd, öld meg.

Így ment az ártatlan, gyilkos keresztfára,

Drága piros vére lett váltságunk ára.

Ily változó a nép, bír száz foggal, nyelvvel,

Míg egyet megdícsér, ezreket lenyelvel.

Jézusunknak, feltámadásával

Legyen részetek az ég boldogságában.

Szívemből kívánom!

Szabó László, Fehérgyarmat

 

A vadludak kiabálnak ott fent,

a tyukok kotkodálnak a kertben.

Én mint vírgonc gyermek szeretem a tojást,

addig szorongatom a kislányok kezét,

míg tele nem rakják a nadrágom zsebét.

Hogy a róka vitte volna el azokat a tyúkokat,

hogy ne hozna reánk ilyen izgalmakat!

Az embert még aludni sem hagyja,

egy pár himes tojás mindig háborgatja.

Szabó József, Panyola

 

Nyílnak a kősziklák, szörnyen repedeznek,

Jézus halálára sokan emlékeznek.

Ma van a Húsvét napja második hajnala,

Melyben szoktka járni az ifjak tábora.

Felmegyek hát én is a Kávák hegyére,

S kötök egy koszorút a lányok fejére.

A lányokat az Isten sokáig éltesse,

Holtuk után pedig a mennybe vitesse!

Szívemből kívánom!

 

Zöld erdőben jártam, piros tojást láttam.

Bárány húzta rengő kocsin, mindjárt ideszálltam.

Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom!

Hol a tojás, piros toják, tarisznyámba várom!

A múlt héten erre jártam, az ablakban rózsát láttam.

Akkor kezdett hervadozni, szabad kérem locsolódni?

Kellemes Húsvéti ünnepeket!

Tóth Tamás, Túristvándi

 

Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára,

Új életet öltött ismét föl magára.

Én is e szent napon örömöt hirdetek.

Mert Jézus feltámadt, ezen örvendjetek!

Már régen szokása minden kereszténynek,

Örvendezni e nap ifjúnak és vénnek.

Én is köszöntöm hát ezen szent napunkat,

És hozzá frissítem szép leánykájukat,

Mert hogy mit akarok, már azt is megmondom,

Öntözködni jöttem, szám nem is cifrázom.

Frissítő balzsamos víz is van kezembe,

Ez hozta húsvétot emlékezetembe.

Engemet öntöző Apollának hívnak,

Vizemtől a lánykák, mint virágok, nyílnak.

Kérem hát alásan e háznak az urát,

Engedje megönteni kedves leánykáját!

 

Én még kicsike vagyok,

Többet nem mondhatok,

Azt kívánja szívem, szám,

Legyetek boldogok

Húsvét napján!

 

Rózsa, rózsa, szép virágszál,

Szálló szélben hajladoztál,

Napsütésben nyiladoztál,

Meglocsollak, illatozzál!

Sűrű bokrok között megnyílt a liliom,

Így szólt az Úr Jézus én szerelmes húgom!

 

Liliom virága, hervad egyik ága,

Engedelmet kérek a meglocsolására.

Csak azért locsolom, hogy el ne hervadjon,

Szülei karja közt szépen megmaradjon.

Szívemből kívánom!

 

Vízbevető hétfő nekünk is úgy tetszik,

Látjuk az utcákon, hogy egymást öntözik.

Öntünk gazdát, asszonyt kedves lányával,

Várunk piros tojást, de azt is párjával.

Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni,

Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni.

Szabó Lajos, Nyíregyháza

 

Hallod – e testvér mi történt mostanság?

Feltámadt Krisztus az igaz világosság!

Ígérte azt, hogy feltámada vala, de ki tudta volna, hogy Ő Isten Fia?

Kereszttel váltotta meg Krisztus a világot, vallásos versemmel járom az országot.

Viszem a jó hírt, hogy Krisztus feltámadt, a szomorú szívekből szálljon el a bánat.

Remélem senki nem veszi zokon, ha én ezt a verset lassan abbahagyom.

Elmondtam nektek végre a lényeget, e kölnivízzel megöntlek titeket.

Újuljon meg tőle szívetek, lelketek.

Kegyelmekben gazdag húsvéti ünnepet!

Szabad – e locsolni?

Kondás Csaba  

 

Húsvét

Legszebb ünnep az esztendőben

A húsvét áldott ünnepe,

Feltámadt Jézus a halálból,

S a föld is feltámadt vele.

Virágharangok csillingelik,

Füttyös madárdal hirdeti,

Hogy nem örök a sírnak éje,

Mert feltámadás követi.

A jóság győzött a halálon,

Így minket is ha jók leszünk,

Örök élettel jutalmaz meg

Az egekben Istenünk.

Halleluja! Pirosan száll ma

Piros szívünkből örömünk,

Halvány arcokat piros tojásért

Rózsapirosra öntözünk.

Szabad  locsolódni ?   

Koós  Csaba  Levente, Jármi

 

Húsvét másodnapján mi jutott eszembe,

csuprot, vizipuskát vettem a kezembe.

Elindultam véle himestojást szedni.

Adjátok hát lányok, ha nem sajnáljátok,

mert ha sajnáljátok,

mindjárt porrá áztok.

Boldog húsvéti ünnepeket kívánok!

Itten a ház udvarában

szép kis bimbó nő,

nevelje fel szépre, jóra

a jó teremtő!

Vizet hoztam a tövére,

szálljon áldás a fejére!

Intenemtől azt kérem!

Piros tojás a bérem,

boldog húsvéti ünnepeket kívánok!

Koczkás István, Nyíregyháza

 

Alighogy feljött a hajnal hasadása,

Siettem öltözni ünneplő ruhámba.

Vizemet gyöngyharmat csepjéből szedtem,

Versemet a legszebbek közül kikerestem.

Jer hát, kedves kislány, hajtsd le fejedet,

E húsvét reggelén had locsoljalak meg!

Ragyogjon a szépség angyali orcádon.

Te légy a legszebb lány ezen a világon!

 

Kinyílott a gyöngyvirág,

Kinn a hegyoldalban.

Hervadoz a nefelejcs,

Idebenn a házban.

Meglocsolnám a tövét,

Ne hervadjon tovább.

Rózsavíz a kulacsomban,

érezze illatát!

Piros tojás az asztalon,

Rám ne kelljen várni,

Kérdezem a ház asszonyát,

Szabad-e locsolni?

Szabó Lajos

 

Mély gyászba borúlt az egész természet,

Midőn Krisztus Urunk, a keresztfán szenvedett.

Jámbor tanítványai zokogva siratták,

Mint hű gyermek a jó édesanyját.

De harmadnapra megnyílt a sír szája,

kilépett belőle, az életnek királya.

Ezzel mutatták meg, hogy lesz feltámadás,

lesz a síron túl is, örök jutalmazás.

Poncsák József, Tornyospálca 

 

Rózsa, rózsa, szép virágszál,

Szálló szélben hajladozzál,

Napsütésben nyiladozzál,

Meglocsollak, illatozzál!

Verset mondok,

Tojást várok,

Ha nem adnak,

Odébbállok!

Hol kitérek, hol betérek,

Mindenütt egy tojást kérek!

Ha nem adnak, visszatérek,

Nagymamától kettőt kérek!

 

Ajtó mellett állok,

Piros tojást várok!

Ha nem adják párjával,

Elszököm a lányával!

Piros tojás, fehér nyuszi,

Locsolásért jár egy puszi!

Harangoznak húsvétra,

Leszakadt a tyúklétra!

Kezdődik a locsolás,

Nekem is jár egy tojás!

 

E háznak van egy rózsája,

A rózsának egy bimbója.

Ezt a bimbót megöntözöm,

A tojáskát megköszönöm!

Takács Szabolcs, Nyírtét  

 

Hallám, drága liliomszál

nagy hívségben hervadoztál.

Friss harmattal jövék tehát,

hogy hullassam mindet reád.

Ébredj, virulj, mosolyogjál

kívánom, hogy megújhodjál.

Megöntözlek rózsavízzel,

elhalmozlak szerelmemmel.

 

Nőj nagyra, légy vidámságos,

soha álnok, mézes-mázos!

Mivel húsvéthétfő vagyon,

permetvizem rádlocsolom.

Virulj, derülj liliomszál,

bánatban ne hervadozzál!

Serkenj jóra, nagyra, szépre,

mindig érző emberségre!

Mit rádhintek, jó szív adja,

s hiszem: hívem elfogadja.

S ezért tőled csak azt kérem:

a szerelmed legyen bérem.

Hullár Ádám, Tiszabercel

 

Kerekerdőn jártam, döglött kutyát láttam.

A kutya kacsintott, ide a forintot!

Kasu Bence, Porcsalma

 

Gyászt öltött magára a természet,

Midőn az Úr Jézus a keresztfán vérzett.

Jámbor tanítványa zokogva siratja

Mint a hű gyermeket a jó édesanyja.

De harmadnapra megnyíl a sír szája,

Kilépett belőle élőknek királya.

Ezzel megmutatja Jézus: lesz feltámadás

Lesz a síroktól örök megnyugvás.

Ezért kérek egy pár hímes tojást,

Feltámad Krisztus, megadja az árát.

Id. Csonka Sándor, Máriapócs

 

Húsvét hétfőn korán kelek, sonkát, tojást eszegetek.

Aztán gyorsan fölpattanok, késő estig locsolgatok.

Vár reám egy szelíd bárány, ő lesz majd a kedves mátkám.

Kardos Lászlóné, Nyíregyháza

 

Az erdei kék ibolya, szép mint a lányok mosolya.

De mindkettő tovább szépül ettől az illatos izétől.

Látod, még megvan a fele, megöntözhetlek-e vele?

Gutyán Gábor, Nyírtelek

 

Midőn Krisztus urunkat

A keresztről levették,

Sziklába vésett koporsóba tették.

Kőlapot gördített négy ember eléje,

Katonák állottak fegyverrel melléje.

Midőn a kelő nap harmadszor fölszállott,

Küldött a katonák szemére mély álmot.

Ekkor két angyal útját a földre vette,

Sírtól a követ elhengerítette.

De nem azért jöttem,

Hogy ezt elmeséljem,

Hanem a házilányt kissé megfrissítsem.

Apjától, anyjától engedelmet kérek,

Adja ki a lányát, megönteni nékem!

Nőhet aztán apjának, anyjának kedvére,

És egy szép legénynek dicsőségére!

 

Erre szaladt épp az imént nyuszi anyó titokban,

Elmesélte, hogy e házban piros tojás mily sok van!

Azt is mondta, hogy a virág csak úgy szép, ha locsolják,

Eljöttem hát meglocsolni e ház nagyját s apraját!

Lakozzék e házban mindig békesség és szeretet,

Adjon Isten mindnyájuknak szép húsvéti ünnepet!

Lelt János, Kisvárda

 

Módiba jött már a régi szokás nálunk,

Én minden lánytól egy pár hímest várok.

No de ne sajnáljátok, majd lesz esztendőre,

Kakas is kappan is tojik egykettőre.

Vígan dolgozik a kakas heréje,

Akinek van tyúkja, legyen hol petélje!

Nekem is kell tojás két pár,

Tojjon a tyők előtte a nyár.

Imhol van a kosár, tenni kell beléje,

Hogy ne legyen a csírke a sas pecsenyéje.

Ha az én kérésem sikertelen marad,

Tudják meg lányok, akkor lesz hadd el, hadd!

Arcukat friss, hidg vízzel locsolom,

Szíveket azzal vigasztalom (locsolás)

Szívemből kívánom!

Nyitrai István, Nyírbátor

 

Zöldül már a vetés,

Csörög már a szarka,

Porcsalmán minden tojás tarka.

Megfestették sárgára Kanyó péter számára!

Ha nem adják párjával,

Elszököm a lányával!

 

Országnak, világnak én most kihirdetem,

Húsvét alkalmából locsolkodni jöttem!

Díszba vágtam magam, zsebemben a kölni,

Álljon elém minden lány, kit meg kell locsolni!

Remélem, hogy kapok majd sok szép

Hímes tojást, s nem hiába rendeztem ezt a locsolkodást.

Kanyó Szilárd és Kanyó Péter, Porcsalma

 

Nyílnak a kősziklák,

Szörnyen repedeznek,

Jézus halálára emlékeznek.

Ma van a húsvét napja

Második hajnala,

Melyben szoktak járni

Az ifjak tábora.

Én is felmegyek

A Kálvária hegyére,

Hogy bokrétát kössek

A kislány fejére.

Író pennámat

Addig fogom a kezembe,

Míg áldás nem száll

A kislány fejére,

Szívemből kívánom.

Sipos Gábor, Nagyar

 

Kisfalumban minden házban

Nyílnak szép virágok.

Muskátlik és gyöngyvirágok,

S piros tulipánok.

Ici-pici locsolómmal,

Mindent megöntözöm,

S hogyha érte tojást kapok,

Szépen megköszönöm.

Fakadó rügyszellő hozta,

Madár szállt az ablakomra,

Nagy vídáman azt dalolta,

Itt nyílik a legszebb rózsa.

Varga Istvánné, Ajak

 

Gyönyörű a tavasz, mosolyog az élet,

Áldásokat mutat az egész természet,

Mert feltámadt Jézus, mondják az írások,

Vízöntő hétfőre buzognak források.

Én is idejöttem ifjú létemre, hogy harmatot öntsek

E szép növendékre.

Mert ha meg nem öntöm e szép növendéket,

Nem virít ez jövőre már szépet!

Szíveből kívánom!

 

Gyászt öltött magára az egész természet,

Midőn a megváltó keresztfán szenvedett.

De harmadnapra megnyílt a sír szája,

Kilépett belőle az egeknek királya!

Megmutatta, hogy van feltámadás,

A síron túl örök jutalmazás!

Jámbor tanítványai zokogva siratják

Mint kilenc hű gyernej hó édes atyját!

Boldogan töltsétek húsvét másnapját!

Lovas Ferenc, Tiszadob

 

Felkeltem e napfényes reggelen,

Az illatos kölnim anya kérlek keresd meg nekem.

Kis kosárkát is hozok, hátha a

Szép kislányoktól csoki tojást kapok.

Nagy lányoktól nem várok sokat, ha lehet ők

Csak pénzt adjanak.

Sokat kell még gyűjtenem,

Hogy a játék kardom megvegyem.

Szabad-e locsolkodni?

Szabó Adrienn, Mándok

 

Bejártam már Szabolcs-Szatmárt,

Most találtam egy szép kislányt.

Kerékpárral érkeztem

Harminc métert fékeztem

Gábor vagyok, jó képű srác,

Locsoljak, vagy menjek tovább?

 

Kelj fel gyönge kislány,

Mélyen elaludtál.

Mint a bazsarózsa, szépen kinyílottál!

Húsvét ünnepére megöntözlek szépen,

Mint kertben a rózsa, virulj egészségben,

Szépen kérem az apját, de még szebben az anyját,

Hadd locsoljam meg a lányát, mint a pünkösdi rózsát!

 

Zöld erdőbe jártam, két kis nyuszit láttam, az egyik kacsintott,

Ide a forintot!

Van nékem egy kis üvegem,

Dugó nincsen benne, ha én aztat elővenném,

Itt egy visítás lenne!

Szabad locsolódni?

Nagy Miklósné, Napkor

Címkék: ,







hirdetés




hirdet�s