Megdolgozhatnak a diplomáért?
A kérdés annak kapcsán lett aktuális, hogy a kormány a napokban nyilvánosságra hozta a felvételi változásokat. Azaz: jóval kevesebben tanulhatnak szeptembertől államilag támogatott képzésben, ráadásul a tandíj sok helyütt több százezer forint lesz. Az államilag finanszírozott egyetemi helyek drasztikus csökkentésének híre a diákok és a szülők között is megdöbbenést okozott. Azért is, mert a felvételi leadási határidő előtt – február 15. – pár héttel jelentették csak be. Hircsu Ákos, a Miskolci Egyetem beiskolázási szakreferense szerint is jobb lett volna, ha úgy, mint eddig is, két évet hagynak a változások bevezetésére.
Simonné Toldi Ágnes, a Szülők Egyesülete a Gyermekekért elnöke is úgy véli, egy változás bevezetéséhez két év lett volna a megfelelő idő. Ez alatt a diákok, szülők fel tudtak volna készülni rá – hangsúlyozta. De ezen kívül abban is látja a problémát, hogy az önköltség bevezetésével hazánknak nem sikerül majd teljesítenie azt az irányelvet, amelyet az unión belül vállalt. Nevezetesen – mondta – 2020-ig a diplomások száma csökkenhet, így nem éri majd el a vállalt százalékot.
Azt is kifogásolta, hogy a jogász, közgazdász képzés Budapestre koncentrálódik majd, ezzel megnövelve a szülők, diákok terheit, például albérleti díj kifizetésével, utazással, stb. És persze hiányolta az egyeztetést is, mint fogalmazott: a közoktatási törvény előírja a szülői érdekképviseletekkel való egyeztetést is, de ez elmaradt.
Tárgy is, pénz is
Hircsu Ákost arról is kérdeztük, hogy diákmunkából megkeresheti-e egy diák a tandíjat? A válasza egyértelmű igen volt. „Azokon a szakokon, ahol nem kaptunk államilag finanszírozott keretszámot körülbelül 150 ezer forintos a tandíj. Ezt egy félévre elosztva 30-40 ezer forintot jelent havonta, amit össze lehet hozni” – mondta. A gazdászok esetében az egyik legkritikusabb a helyzet az államilag finanszírozott keretszám tekintetében, de a karon eddig is úgy működött a szakmai gyakorlat, hogy szakmai cégnél dolgozhattak a hallgatók. Így tárgyat is teljesítenek és pénzt is keresnek – fogalmazott. De – szerinte – a tanulás melletti munka már most is jellemző, aki akar dolgozni, talál magának munkát.
A diákhitelről is beszélt, ami ugyancsak lehetőség a fiataloknak a továbbtanuláshoz: „A 2 százalékos kamatozású diákhitel barátságosnak mondható. Amennyiben emellett dönt a hallgató, akkor csak a tanulásra kell koncentrálnia.” Sokan úgy gondolják, ez eladósíthatja a diákot. Hircsu Ákos viszont úgy gondolja, ez elviselhető terhet ró rájuk. „A továbbtanulással nagyobb a nyereség, mint amekkora veszélyt a diákhitel jelent.”
ÉM-NSZR
Diákhitel vagy diákmunka: ebből választhatnak
Miskolc – Könnyű fizikai munka, vagy mérnöki kiegészítő tevékenység.
