Megcsinálták a gárda nélküli gárdát

Akt.:
Zagyva György Gyula és Orosz Mihály Zoltán beszélget helyiekkel a tiszavasvári romatelepen
Zagyva György Gyula és Orosz Mihály Zoltán beszélget helyiekkel a tiszavasvári romatelepen - © Fotó: Magócsi Márton | abcug.hu
Tiszavasvári – A jobbikos fellegvár, Tiszavasvári lett az első település, amelyik befogadta Orosz Mihály Zoltánnak, Érpatak polgármesterének a szegények vegzálására és “a gyenge magyar törvények betartatására” alapuló rendpárti modelljét. Tiszavasváriban a kétezer lakosú nyomortelep kitakarításával kezdődött a “Rend és Tisztesség” névre hallgató program, de a Becsület Légiója nevezetű szervezet az áramlopások és az uzsora ügyében is megkezdte a rendcsinálást. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

November óta önkéntes rendfenntartó tevékenységet folytat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasváriban Érpatak hírhedt szélsőjobboldali polgármestere, Orosz Mihály Zoltán szervezete, a Becsület Légiója, a település jobbikos polgármestere, Fülöp Erik megbízásából. A “Rend és Tisztesség” program eredményeit – így hívják az érpataki modell tiszavasvári változatát – március 18-án délelőtt, egy sajtónyilvános terepbejáráson mutatta be a nagyközönségnek Fülöp Erik, Orosz Mihály Zoltán és Volner János, a Jobbik alelnöke és országgyűlési képviselője Tiszavasvári cigánytelepén.

01

Fülöp Erik, Orosz Mihály Zoltán és Volner János járja körbe a telepet | Fotó: Magócsi Márton

Azt mondják, az áramlopástól, az uzsorától és a drogtól szeretnék megtisztítani a tiszavasvári nyomortelepeket, mert a rendőrség nem elég hatékony ezek felderítésében. Szerintük a gyermekvédelmi jelzőrendszer sem működik megfelelően, ezért magukra vállalják a családgondozó és a gyámhatóság szerepét, és a gyerekek kiemelésével riogatják a szülőket.

Eladható a rendpárti retorika

A 13 ezres kis város, Tiszavasvári két településből, Szentmihályból és Bűdből jött létre 1952-ben, innen a város két cigánytelepének, a szentmihályinak és a bűdinek a neve, ahol összesen több ezer roma él harmadik világbeli körülmények között. Az elszegényedő, szegregált lakosság szociális helyzete a rendszerváltás óta folyamatosan romlik.

02

A fényképezőgép láttán több háznál is sokan azonnal hátat fordítottak | Fotó: Magócsi Márton

Fülöp Erik jobbikos polgármester már a 2010-es önkormányzati választásokat is rendpárti programjával nyerte meg, és akciótervet dolgozott ki a város két cigánytelepén uralkodó katasztrofális higiénés körülmények megszüntetésére. Ez tartalmazta vezetékes víz bekötését, a porták leválasztását kerítéssel, szemétszállítási szerződések megkötését, a telepeken álló vályogputrik lebontását, és így tovább – arról viszont nem szólt a fáma, hogy ehhez külső segítséget is igénybe venne majd.

Csak állampolgári kötelességüket teljesítik

A 2012-ben alakult Becsület Légiója idén februárban kapott hivatalos önkormányzati megbízást, hogy a telepeken tevékenykedjen, de mint megtudtuk, már tavaly novemberben kezdtek rendszeresen kijárni a szentmihályi és a bűdi telepekre az érpataki polgármester emberei. Azóta heti két-három alkalommal általában 8-15 fő vonul ki a cigánytelepre, és látogatásaik során áramlopások és uzsora után nyomoznak. Kézi kamerával filmre vesznek bárkit, akit valamiért gyanúsnak találnak – ott jártunkkor például egy biciklije csomagtartóján egy köteg gallyat cipelő fiatal srácot kamerázott a légió egyik tagja. “Előbb annak a köteg fának az eredetét kéne tisztázni!” – hangzott a válasz, mikor a srác szóvá tette, engedélye nélkül miért filmezik.

03

Zagyva György Gyula faágakkal a vállán érkező srácot kameráz | Fotó: Magócsi Márton

November óta körülbelül 300 háztartásból kötötte ki az áramot a szolgáltató a tiszavasvári Keskeny utca és Széles utca által határolt szentmihályi nyomortelepen, miután a Becsület Légiója tömegesen feljelentette a telep áramlopás gyanújába keveredett lakóit a rendőrségnél. “Állampolgári kötelességünket teljesítjük azzal, hogy a bűncselekményeket jelentjük az illetékes szerveknek” – mondta az Abcúgnak a szegénytelep közepén sétálgatva a légió egyik tagja, egy szombathelyi vállalkozó, aki hetente saját költségén utazik lakóhelyéről Tiszavasváriba. Majd hozzátette: hazafias kötelességének érzi, hogy ne csak a saját környezetében, hanem az ország távolabbi részein is próbáljon segíteni.

04

A bejárás végeztével az érpatakról érkezettek a kisbuszuk mellett beszélgettek. A jármű feliratozása feltételezhetően a migránsválság kibontakozása előtt készült még | Fotó: Magócsi Márton

Demonstratív szemétszedés

A pénteki bemutatón a programnak leginkább két szemmel látható eredményét tudta felmutatni a Fülöp-Orosz-Volner trió. Az elmúlt hónapok nagy szemételtakarító akciójában az önkormányzat közmunkásokkal szedette össze a telep házai közötti területeket borító kommunális hulladékot, aminek a nyomait halmokba rakva még lehetett látni a bejáráson, a Széles utcán álló lelakott szocpol házak közül pedig többet frissen kimeszeltek.

05

Sok házat frissen meszeltek | Fotó: Magócsi Márton

“Annyian festették most ki a házukat, hogy szerintem évek óta nem volt ekkora forgalma a festékboltnak” – mondta egy telepi férfi az Abcúgnak az utcán sorakozó frissen meszelt házakra mutatva. Ő is az előző havi bevételének egy jó részét költötte erre, noha épp nem tellett volna rá. “Családom van, és nem akarom elveszteni a munkámat” – jött a magyarázat.

A közmunkaprogram indulása óta a telepiek szinte egyetlen munkaadója ugyanis Tiszavasvári önkormányzata, amelynek vezetőjét most Orosz Mihály Zoltán szervezete látja el tanácsokkal. A Becsület Légiója a törvénybetartó szerepe mellett tanácsokat osztogat a telepieknek, de a közmunkásokat is felügyeli, a telepiek elmondása szerint rendszeresen szondáztatják például a munkásokat.

06

Helyben lakó közmunkások végezték a takarítás nagy részét | Fotó: Magócsi Márton

TASZ: Zaklatás és közvetlen hátrányos megkülönböztetés

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) eljárást kezdeményezett az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál Tiszavasvári önkormányzata ellen, mert szerintük egyértelmű, hogy általános rendfenntartásra, razziázásra kérte fel az önkormányzat a szélsőséges és jogellenes intézkedéseiről ismert érpataki polgármestert, és a “Rend és Tisztesség” program fő célja valójában “az önkényes, az emberi szabadságjogokat teljes egészében negligáló rendpárti érpataki modell” helyi megvalósítása.

“Álláspontunk szerint az önkormányzat már azzal emberi méltóságot sértő magatartást, vagyis zaklatást valósított meg a helyi telepi romákkal szemben, hogy együttműködési megállapodást kötött olyan személyekkel, akikről nyilvánosan hozzáférhető információk alapján köztudomású, hogy rendszeresen fejtenek ki emberi méltóságot sértő, zaklató tevékenységet túlnyomórészt romák által lakott szegénytelepeken.”

áll a TASZ beadványában, amelyben arra kéri az EBH-t, hogy a zaklatás és közvetlen hátrányos megkülönböztetés megállapítása után tiltsa el a tiszavasvári önkormányzatot a rendteremtési akció folytatásától, és szabjon ki bírságot az önkormányzattal szemben.

Ingyen, pusztán hazaszeretetből

“Ingyen, pusztán hazaszeretetből ajánlották fel polgármester úrék a segítségüket, mi pedig szívesen vesszük azt” – magyarázta a bejáráson Fülöp Erik, aki az integráció terén nagy tapasztalattal bíró külső szakértőknek nevezte Orosz Mihály Zoltánt és szervezetének tagjait.

07

Orosz Mihály Zoltán érpataki és Fülöp Erik tiszavasvári polgármester | Fotó: Magócsi Márton

A Becsület Légiója tagjainak megvannak a saját elképzelései a rendről, a “békés cigány-magyar együttélés” érdekében készséggel sietnek mindenki segítségére, aki szeretné, hogy – Fülöp Erik szavaival – “betartassák az emberekkel a gyenge magyar törvényeket”.

Az érpataki polgármester, Orosz Mihály Zoltán elmondta: Tiszavasvári után több másik településen is érdeklődnek az érpataki modell iránt – a héten például Kalocsára és Miskolcra hívták, hogy tartson előadást módszeréről. Az sem feltétel, hogy az önkormányzat kérje fel a Becsület Légióját, bárki kérésére működésbe lépnek – mondta.

08

Zagyva György Gyula helyi fiatalok gyűrűjében | Fotó: Magócsi Márton

“Megcsináltuk a gárda nélküli gárdát” – fogalmazta meg a Becsület Légiója működésének lényegét a bejárás egy pontján Zagyva György Gyula, a szélsőjobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom egyik vezetője, aki a légió egyik fő aktivistája, utalva ezzel arra, hogy a légió lényegében csak annyiban tér el a 2009-ben betiltott félkatonai szervezettől, hogy nem masíroznak és nem viselnek egyenruhát.

“Törvényszembesítési eljárás”

Az „érpataki modell” a kitalálója, Érpatak polgármestere szerint egy olyan paradigmaváltás, mely a liberális szabadságjogok tagadására és a rendteremtés elvére épül:

„a legnagyobb erőfeszítéseket mindenek előtt (a népi, nemzeti, vallási hagyományok, a helyi kultúra és a hatályos jogszabályok által definiált világos normákban gyökerező és azokra alapozott) REND kialakítása, fenntartása és megszilárdítása érdekében és irányába kell kifejteni, ezután jöhet minden egyéb, vagyis csak ezután jöhetnek a szabadságjogok.”

olvasható a modell online elérhető kézikönyvében. A modell a közösséget két részre osztja, építőkre és rombolókra. Az építőket Orosz Mihály Zoltán szerint segíteni, míg a rombolókat akadályozni kell, velük szemben minden lehetséges módon fel kell lépni, amíg a romboló meg nem változik, el nem költözik vagy börtönbe nem kerül. A rombolók elleni harc központi eleme, hogy az élet minden területére kiterjedően megvizsgálják, hogy az adott személy betartja-e a törvényeket – ezt nevezi Orosz törvényszembesítési eljárásnak.

“Akinek félnivalója van, féljen csak nyugodtan”

Pár órával a bemutató után újra visszaállt a napi rutin a tiszavasvári nyomortelepen. Az utcán sétálgató telepiek és a közeli iskolából hazafelé sétáló fiatalok a műszak végét várva az árok szélén ücsörgő közmunkások mellett haladnak el.

“Nem érhet minket semmiféle törvénytelenség, azt Orbán Viktorék nem hagynák” – válaszolta egy, az árok szélén pihenő közmunkás roma nő arra a kérdésünkre, nem aggasztja-e őket, hogy egy önjelölt szélsőjobboldali rendfenntartó szervezet tevékenykedik most a cigánytelepen. “Akinek félnivalója van, az féljen csak nyugodtan, szerintem jó az, amit csinálnak” – mondta egy mellette álló fiatalabb munkatársnője.

09

Fotó: Magócsi Márton

Mindketten ezen a tiszavasvári cigánytelepen nőttek fel, és úgy látják, ők nem is költöznek már el innen. “A legjobban azt szeretném, hogy építsenek nekünk olyan jó szocpol lakásokat, mint ahogy ezek kinéztek 25 éve” – mutatott a háta mögött álló sarki épületre az idősebb munkásnő, majd hozzátette: ő családjával egy vályogházban lakik a telep túlvégén “de azokat már úgyse hozza senki helyre”.

Deszegregáció helyett

Magyarországon az esélyegyenlőségi törvény kötelezi az önkormányzatokat arra, hogy Helyi Esélyegyenlőségi Programot (HEP) működtessenek a szegregáció sújtotta településeken, és küzdejenek a diszkrimináció, a szegregáció ellen. Tiszavasvári képviselő-testülete 2013-ban el is fogadta a HEP intézkedési tervét, Orosz Mihály Zoltánék segítségül hívása viszont ezzel teljesen ellentétes irányt jelöl – a szegregáció megszüntetéséről távolról sincs szó a “Rend és Tisztesség” programban.

A telepről kitörni Tiszavasváriban is nagyon nehéz, a gyerekek nagy része óvodától nyolcadik osztályig el sem hagyja a telep közvetlen környezetét. Tiszavasváriban három általános iskola is működik, ebből kettő cigány iskolaként van számon tartva. A település bűdi részén a Vasvári Pál iskola működik túlnyomórészt roma tanulókkal, a szentmihályi városrész cigánytelepe mellett pedig a településen tevékenykedő Magiszter Alapítvány iskolája és óvodája – amelyet lényegében egy volt önkormányzati iskola működtetését vettek át 2009-ben. A városközpontban található integrált általános iskolába, a Kabayba alig íratják telepi cigányok a gyerekeiket.

“A lányomnak talán még sikerülhet elkerülni innen, szociális gondozó lesz a szakmája, ha le tud érettségizni” – mondta a közmunkás csapatból egy harmadik munkásnő, akiről kiderült, hogy gyerekeit a Kabayba járatta, mint mondta, hogy érezze, ő is épp olyan magyar, mint bármelyik többi gyerek.

Neuberger Eszter | abcug.hu



Sporthírek