Meg sem kottyan nekik a tájfun, a földrengés

Akt.:
Meg sem kottyan nekik a tájfun, a földrengés
Tajvan – Nyíregyházi mester és tanítványa, Zsigó Zsolt és Tóth Bence Tajvanon jártak.

A Csendes-óceánon, nem messze Kína partjaitól fekszik Tajvan. A 36 ezer négyzetméteren elterülő országot az ázsiai tigrisek közé sorolják, mivel a második világháborút követő évtizedekben erős gazdasági hatalommá nőtte ki magát. Pedig korántsem volt kikövezve a felemelkedés útja: a szigetet 1895 és 1945 között a Japán Birodalom kormányozta, amelytől a Kínai Köztársaság a második kínai–japán háború nyomán szerezte vissza. Az 1945-ös feltétel nélküli megadáskor Japán minden követeléséről lemondott a szigetet illetően, azonban azt nem kötötte ki, hogy pontosan melyik államnak adja át a Tajvan feletti rendelkezési jogot.

Ebből fakadt az ország jogi és politikai státusza körüli hosszas vita. Az viszont vitathatatlan, hogy mester és tanítványa, Zsigó Zsolt és Tóth Bence vadmacskaként ugrott rá a lehetőségre, és vett részt a kelet-ázsiai országban rendezett Taiwan International Science Fair – TISF 2018 programsorozaton. Az Intel Nemzetközi Tudományos és Mérnöki Vásár a világ legnagyobb nemzetközi középiskolai tudományos regionális vetélkedése, ahol ezúttal több mint 75 országból körülbelül 1800 középiskolai hallgató mutathatta be önálló kutatásait. Tóth Bence a saját fejlesztésű, szenzoros okoskesztyűjét menedzselte, és a Nyíregyházi Szakképzési Centrum Bánki Donát Műszaki Középiskola diákját elkísérte mentor pedagógusa is. Zsigó Zsolt már az elutazás előtt lázas kutatómunkába kezdett:

– Amint megtudtam, hogy Tajvan az úti cél, azonnal megnéztem, van-e ott ismerősöm. Nos, most is rátaláltam egy fizikusra, akivel pár éve egy közös projektről egyeztettem. Kiderült róla, hogy már Londonban él, de voltak hasznos információi. A másik kontaktom az az ismerős leány, aki két éve buddhista kolostorban tanul ösztöndíjasként. Tőle a védőoltásokat illetően kaptam tanácsokat, illetve alapmondatokat adott ahhoz, hogy az okoskesztyű mandarin nyelven szólaljon meg. A harmadik ismerősöm pedig az a nyíregyházi lány volt, aki kinn élt egy évet, és ráerősített a többiek tapasztalatára. Érdekesség, hogy a mandarin nyelvű mondatokat a lányom egyik kínai osztálytársa tette igazán kínaivá.

Átolvastam számtalan blogot, útleírást. E-mailben megkerestem a magyar kirendeltséget, melynek vezetője (aki nagyköveti rangban van) megígérte, hogy meglátogatja a kiállításon a kis magyar küldöttséget. Nagyon tartalmas két órát töltöttünk együtt.

– Gyakorlott utazó vagyok, ráadásul már voltam többször Ázsiában, így a 2+13 órás repülőút nem okozott gondot. Hét órás időeltolódással szembesültünk, és a helyiek közös vacsorára vártak minket, így ha akartunk sem tudtunk volna aludni.

A kiállítás sok munkával járt, de szerencsére jutott idő egyéb programra is. A tanárok szakmai kiránduláson vettek részt: megmutatták nekünk a tajpeji metró felépítését és a vezérlőtermét, és meglátogattuk a helyi „Hajdúszoboszlót”. Megtudtuk, hogy a meleg hőforrások felhasználására a japán megszállók tanították meg a helyieket. Addig nem is használták igazán semmire. Voltunk porcelánmúzeumban, jártunk porcelángyárban, később pedig egy porcelán manufaktúrát kerestünk fel.

– Tajvan nagyon érdekes helyzetű ország, mert Európából csak Vatikán ismeri el – közölte Zsigó Zsolt. – Ezen kívül még van közel 25 ország, amely elfogadja, de ők sem jelentősek (ilyen például a Salamon-szigetek). Ennek ellenére mindenki kereskedik velük, sőt, Kína szabadkereskedelmi övezetet tart fenn közösen Tajvannal. A helyiek szerint nem is tudhatjuk, hogy az Európában vásárolt műszaki cikk hol készült, bár a jobb minőségűek biztosan Tajvanon. Ismert márkáik: Acer, Asus, Benq, Edimax, Gigabyte, HTC, In Win, Silicon Power, Transcend. Ők a másik Kínát jelentik, de a „nagy” Kína roppant érzékeny erre a témára. A KLM légitársaság az egyik hirdetésében azt írta, hogy mindkét Kínába repül, és ez komoly bonyodalmat okozott.

Tajvan politikai státusza érdekes, mert az ENSZ is kizárta a tagjai közül, és amíg Csang Kaj Sek élt (1975), nem tettek le róla, hogy visszafoglalják a teljes országot. A szigetet érő állandó természeti csapások miatt normakövető az életstílusuk. Az évi két-három földrengés és az augusztusi egy-két tájfun által okozott károkat gyorsan el tudják hárítani. A gazdasági potenciál és az életszínvonal tekintetében Ausztriához lehet hasonlítani őket. A helyi emberek barátságosak, érdeklődőek. Büszkék az országukra és magukra. Arra, hogy egy katasztrófa után rövid időn belül újraindul az élet. A közlekedést is sikerült úgy megszervezniük, ahogy nálunk sosem fog működni. Ilyen a távolság alapú fizetés: az egyik alkalommal túlmentem egy megállót, és nem megbüntettek 6 ezer forintra, hanem ráfizettem körülbelül 50 forintnak megfelelő összeget, és kész. Rengeteg robogó van, ezeknek egy nagyon praktikus rendszert ötlöttek ki. A fiatalok az államtól támogatást kapnak, ha elektromos robogót vesznek. A taxik vagy hibridek, vagy elektromos járművek, és nem ver át senki, az ára pedig 4 ember esetén 4 metrójegy ára – azonos távolságra. Lám, így is lehet!

Ladányi Tóth Lajos


Gasztronómiai élvezetek

– A kínai ételek Tajvanon valóban kínaiak, a nálunk ehető kínai konyha biztosan nem az. Két teljes menüsort ettünk végig, és sok street food ételt próbáltunk ki az éjszakai piacokon. Az egyik menüsor csirkehúslevessel kezdődött, és ha csigatésztát is kaptunk volna bele, akkor akár itthoni húsleves is lehetett volna. A csirke bőrét látva a gyerekek elcsodálkoztak, pedig itthon is főzünk gyöngytyúkból levest. Ami meglepő volt, hogy rizs nem is szerepelt ebben a menüben. Volt ellenben kagylók, rák, tintahal, tengeri hal, valamilyen zöldséggel.

07-kormok

A street food próba során ettünk töltött gombócokat, tésztás egytálételt, valami, az Alien filmben is szereplő furcsa élőlényt, szerencsére sütve. A tajvani KFC ízvilága is ázsiai, csípős, és egy menü ára körülbelül a hazai tarifa kétharmada. A fiúk kipróbálták a kígyóhúst is, ebből kimaradtam.

07-asztal








hirdetés










hirdet�s