Még nem tudni, hogyan segít a kormány a devizahiteleseken

Egyelőre még a bankok sem értik, hogyan segítene a kormány a devizahiteleseken. Ezt mondja a bankszövetség elnöke. A kormány szerdáig tárgyal a pénzintézetekkel, akkor jelentik be, hogyan segítenének azokon, akik az egyre magasabb törlesztőrészletek miatt kerülnek bajba.

Hitelből vásárolt autó – és lakás. Többet kell értük fizetni, ha például augusztusban vették föl a kölcsönt. Akkor 143 forint volt egy svájci frank. Ha valaki 2 millió forintot vett föl mondjuk 6 évre, akkor havonta 34 ezer forintot, most pedig 42 ezret kell fizetnie. A forint gyengülése miatt most körülbelül 20 százalékkal kerül többe a svájci frank, mint a nyáron.

Gyurcsány Ferenc a szombati Nemzeti Csúcson azt mondta, hogy a pénzügyi piac szereplőivel megállapodva nem engedhetik, hogy a havi törlesztőrészletek “az egekbe szökjenek”.

A miniszterelnök nem költségvetési pénzből, hanem a hitelszerződések átalakításával segítene. Felcsúti Péter, a bankszövetség elnöke nem érti, hogyan, milyen szerződéses feltételeket lehetne módosítani ahhoz, hogy ha magasabb a devizaárfolyam, akkor az ügyfél ne fizessen többet. Felcsúti Péter azt mondja: ha kell, a bankok dönthetnek a devizahitelek fizetésének átütemezéséről, vagy átmeneti felfüggesztéséről.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn azt mondta, nem érzi úgy, hogy a devizahiteleseket meg kellene menteni, mivel a felmérések szerint jelenleg nem nőtt meg a bedőlt devizahitelek aránya.

A kabinet mégis segítene, de még nem tudni pontosan, hogyan, Veres János azt mondta, szerdán, a kormányülés után tud válaszolni a kérdésre.

A múlt héten az MKB jelentette be először: nem ad több devizaalapú hitelt a megnövekedett kockázatok miatt. A Volksbank csak svájci frank alapon nem ad devizahitelt. A Raiffeisen Bank a múlt héten a vállalati, ma már lakossági ügyfeleinek sem ad svájci frank hiteleket.