Még nem lépett hatályba az elvárt adót eltörlő alkotmánybírósági döntés

Még nem lépett hatályba az elvárt adót megsemmisítő alkotmánybírósági határozat . Erre akkor kerül sor, amikor a testület döntése megjelenik a Magyar Közlönyben, ez pedig péntekig, március 2-áig nem történt meg – tájékoztatta a Független Hírügynökséget az Alkotmánybíróság sajtófőnöke. Sereg András elmondta, hogy az Alkotmánybíróságnak van egy korábbi határozata, amely alkotmánysértőnek nyilvánította azt a gyakorlatot, amikor a hivatalos lapban való megjelenése előtti időre rendelt el kötelezettséget egy törvény.

Ez azt jelenti, hogy mindenképpen márciusi dátummal lép hatályba az elvárt adó eltörlése, vagyis ha a kormány ragaszkodik a törvény alkalmazásához a megsemmisítés előtti időszakra, akkor több, mint két hónap elvárt bevétele alapján kell a szerényen nyereséges vagy éppen veszteséges cégeknek az elvárt társasági adót megfizetniük. Olyan jogszabály alapján, amelyet a megsemmisítés miatt nem kell alkalmazni az év hátralévő részére, tehát valójában nem lesz a társaságoknak az egész évre szóló olyan elvárt jövedelmük, amelynek alapján az éves adó majdan kiszámítható lenne.

A kormány eddigi közlése szerint be kívánják hajtani a megsemmisítés előtti időre szóló pénzt (becslések alapján 8-10 milliárd forintot), amelyet legkorábban a negyedéves előleg fizetésekor kéne átutalniuk a cégeknek. Hacsak a kormány nem dönt úgy, hogy a rendkívüli komplikációkat elkerülendő, mégis lemond erről a pénzről. A két hónapra és még további néhány napra szóló kötelezettséghez ugyanis – könyvvizsgálók szerint – a cégeknek külön mérleget kell készíteniük erre az időszakra.

Egyébként a pénzügyi szakmát meglepte, hogy nem január elsejéig, a törvény hatályba lépéséig visszamenőlegesen törölte el az Alkotmánybíróság a törvényt. Egy elemző úgy fogalmazott, hogy szerinte a bírák “elnézték”, nem számoltak azzal az eljárásjogi következménnyel, hogy az első két hónapra hatályban hagyott törvény előírása alapján fizetni kell elvárt adót. Az Alkotmánybíróság fő szabályként a kihirdetés napján semmisíti meg a jogszabályokat, ezért a határozatban nincs is indokolás a dátumról.

Az Alkotmánybírósághoz közel álló forrás azt mondta, hogy szerinte jobb lett volna az év végéig visszamenően megsemmisíteni az elvárt adót.








hirdet�s