Még nem büntetik a magyar szót

Budapest – A szlovák nyelvtörvény kedden
életbe lép, de a nyelvi kommandók
még nem működnek.


„A szlovákiai
államnyelvtörvény
kedden
életbe lépő
módosítása az EBESZ
kisebbségügyi főbiztosa szerint
összhangban van a nemzetközi
normákkal”, jelentette ki
hétfői, budapesti
sajtótájékoztatóján
Peter Weiss Szlovákia
magyarországi nagykövete. „A
módosítás kompatibilis a
szlovák köztársaság
kisebbségi keretegyezményben, valamint a
regionális vagy kisebbségi nyelvek
chartájában foglalt
kötelezettségeivel is”, tette
hozzá. Kitért arra is, hogy a sokat
vitatott büntetések
szabályozása a főbiztos szerint
szintén összhangban van a nemzetközi
standarddal, bár ő
körültekintő alkalmazást
javasolt. Arra a kérdésre, hogy
mikortól büntetik a törvény
megszegőit, a nagykövet úgy felelt: a
szlovák kulturális minisztérium
nem készül arra, hogy „nyelvi
kommandókat küldjön szét
már holnap”.


A szigorításról Bajnai
Gordon
kormányfő korábban
azt mondta: a módosított
jogszabály mind a nemzetközi
egyezmények, mind a kétoldalú
szerződések szempontjából
aggályos.

Még nem
büntetnek


A szlovák parlament június
végén fogadta el az
államnyelvtörvény
módosítását. A ma
életbe lépő új
jogszabályok szerint a magyar nyelvet csak
másodlagosan, korlátozottan lehet
használni. A szigorítást
többek között közös
nyilatkozatban bírálta mind a négy
magyar parlamenti párt, Sólyom
László

köztársasági elnök, Bajnai
Gordon kormányfő és a
magyarországi történelmi
egyházak. A közös nyilatkozatban a
magyar pártok leszögezték: a
törvénymódosítás az
európai kisebbségi jogokkal, az
Európai Unió
szellemiségével, a meglévő
emberi jogi egyezményekkel és a
két ország közti
alapszerződéssel is
összeegyeztethetetlen, ezért kérik a
módosítás
visszavonását és egy új
nyelvhasználati szabályozás
megalkotását a kisebbségek
bevonásával. Bár szeptember
1–jén Szlovákiában
életbe lép a módosított
államnyelvtörvény,
valószínűleg még két
vagy három hónapig nem kell
büntetést fizetnie annak, aki
megsérti a jogszabályt, jelezte a
szlovák kulturális tárca,
mivel a törvény végrehajtási
utasítása novemberre vagy decemberre
készül el. A magyar
diplomácia kíváncsian várja
a szlovák kormány
végrehajtási magyarázatát.

Aggályos


Magyarország tiszteletben
tartja minden állam jogát arra, hogy
törvényeit szuverén módon
hozza meg, ugyanakkor a
Külügyminisztérium
sajnálatát fejezi ki, hogy a
szlovák törvényhozás a
szuverenitás gyakorlását
úgy értelmezte: az
értékteremtő és a
kapcsolatokat erősítő
együttműködés
lehetősége helyett egy nemzetközi jogi
tekintetben több ponton aggályos, politikai
üzenetét tekintve pedig
kétséges döntést hozott,
mondta portálunknak Mátrai
Zsuzsanna
külügyi
szóvivő, hozzátéve: a
diplomácia minden eszközével
próbálnak tenni azért, hogy a
szlovák fél figyelembe vegye az
EBESZ kisebbségügyi
főbiztosának
ajánlását. Legközelebb
Szili Katalin utazik
Szlovákiába, hogy
tárgyalást folytasson a
nyelvtörvénnyel kapcsolatban.



A
törvényből

A nyelvtörvény
többek között
szigorúan megköveteli a
szlovák nyelv
használatát a hivatali
érintkezésben és az
oktatásügyben.

A kisebbségi iskoláknak
ezentúl a teljes
dokumentációjukat
vezetniük kell
szlovákul is.

Kétnyelvűnek kell lennie
minden
emléktáblának,
emlékműfeliratnak,
síremléknek.

A magyarul (vagy más
kisebbség nyelvén) írt
szöveg betűnagysága csak
akkora lehet, mint a
szlováké, vagy
annál kisebb.

A nyelvtörvény egyik
rendelkezése
értelmében, ahol a
kisebbség(ek) aránya a
lakosság 20 százaléka
alatt van, ott a szlovák
nyelv használata kötelező
a hivatalos ügyek
intézésekor.

Ez többek között az
egészségügyi
ellátásra is
érvényes, tehát a
magyar ajkú páciens és
a magyar ajkú orvos is csak
szlovákul beszélhet
egymással a rendelőben.

A köztéri feliratokkal
kapcsolatos előírások
alapján pedig
elképzelhető, hogy II.
Rákóczi Ferenc kassai
sírfeliratának

szövegét át kell
vésni szlovák nyelvűre.



Tiltakoznak

A szlovák
nyelvtörvény
ellen
tiltakoznak magyar közéleti
személyiségek:
köztük Csoóri
Sándor
költő,
Makovecz Imre
építész,
Pálinkás
József
, a Magyar
Tudományos Akadémia
elnöke, Vizi E.
Szilveszter
, az MTA volt
elnöke, Sára
Sándor
filmrendező. A
nyilatkozat 21
aláírója olyan
Európa mellett tesz hitet, amelynek
polgárai szabadon,
félelemmentesen és emberi
méltóságukban
háborítatlanul
élhetnek.

A magyarországi református
és az evangélikus
egyház magyar európai
parlamenti képviselőkhöz
fordult levélben a szlovák
nyelvtörvény miatt. Arra
kérik a képviselőket,
hogy bírják rá az
Európai Uniót
hathatós lépések
megtételére.



Az
ENSZ–hez is

A szlovákiai
nyelvtörvény
miatt
Magyarország augusztus
elején az ENSZ Emberi Jogi
Tanácsához
és az
Európa Tanácshoz
fordult. Balázs
Péter

külügyminiszter elmondta: az
ügyben fontos lesz a lisszaboni
megállapodás
életbelépése is,
hiszen az Európai
Unió

reformszerződése az alapjogi
chartát is magába foglalja
majd, és ebben
diszkriminációt tiltó
rendelkezések is. A magyar
köztársasági
elnök
külön is
hangsúlyozta, hogy a
többnemzetiségű
állam homogén
nemzetállammá
alakítása, az erőszakos
asszimiláció
összeférhetetlen az
Európai Unió
értékrendjével,
és ellentétes a
kisebbségeket védő
nemzetközi joggal is.