Még idén elviszik a szennyező gáztisztító masszát az üröm-csókavári bányából

Várhatóan még idén elkezdődhet az üröm-csókavári bányaüreg környezeti kármentesítése. A harminc-negyven éve odahordott gáztisztító massza már bejutott a karsztrendszerbe, szennyezi a védett barlangokat és akár az egész észak-budai karszt vízgyűjtő területet is veszélyeztetheti.

A fővárostól északra, Üröm határában taláható Csókavár mészkőbányába 1965 és 1976 között megközelítőleg 65 ezer tonna gáztisztító masszát rakott le megfelelő műszaki védelem nélkül a Gáztisztító Művek. Ez az anyag az akkori, kőszénből nyert városi gáz tisztítását szolgálta, ezért erősen szennyezett és egészségre ártalmas. A masszán keresztül beáramló csapadékvíz az évtizedek alatt bejutott a karsztrendszerbe és jelenleg már kis mértékben a védett barlangokat is szennyezi. Ha továbbjut, akkor az észak-budai karszt vízgyűjtő területet és ezzel egymilliónál több ember egészségét is fenyegeti, illetve közvetve országos és európai értékeket is veszélyeztet – áll a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleményében.

Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter pénteken jelentette be, hogy az üröm-csókavári bányaüreg környezeti kármentesítése várhatóan még idén elkezdődhet. Az eljárás során kitermelik, majd veszélyeshulladék-szállító járművekkel elszállítják a gáztisztító masszát. A végső cél a nagy mennyiségű környezetszenyező anyag ártalmatlanítása, amire egy cement- vagy vegyi gyárban, esetleg ércműben kerül majd sor. A környezeti kármentesítés költsége 24 millió euró, amelyet az Európai Unió Kohéziós Alapja támogat. Az Üröm-Csókavár projekt ez egyetlen olyan, Magyarországon megvalósuló kármentesítési program, amely elnyerte az Alap támogatását – áll a szaktárca közleményében.








hirdet�s