Meddig fogy tovább a megye?

Meddig fogy tovább a megye?
Miskolc – Az elöregedés és az elvándorlás miatt majd’ négy évtizede csökken a megye lélekszáma.

Megyénkben 1980-ban még 809 ezren éltek. Az azóta eltelt közel negyven esztendő folyamán viszont folyamatosan csökkent Borsod-Abaúj-Zemplén lakosságszáma. A negatív folyamat révén mára odáig jutottunk, hogy a tavalyi adatok szerint már csak 648 ezren élnek a megyében. Lényegében egy mostani Miskolcnyival csökkent a megye lakosságszáma.

Régi szép idők

A lakosságszám csökkenésének egyik nagy elszenvedője ugyanis maga a megyeszékhely, amely a nyolcvanas-kilencvenes években még az ország második legnépesebb városa címmel büszkélkedhetett Budapest mögött. A rendszerváltás után indult be az esés: 1980-ban 208 ezer, tíz évvel később 196 ezer lett a lélekszám. A nagyobb mínusz már erre az évszázadra tehető: 2000 óta 184 ezerről előbb 167 ezer környékére, majd mostanra – egészen pontosan – 155 851-re apadt Miskolc lélekszáma.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye népessége és területe alapján eleve az ország nagyobb megyéi közé tartozik, az ország területének 7,8 százalékát alkotja. A megyében él az ország lakónépességének 6,6 százaléka. Népsűrűsége – négyzetkilométerenként 89 fő – alacsonyabb, mint az országos átlag (négyzetkilométerenként 105 fő).

Több az idős, mint a gyerek

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján megállapítható, hogy a népességszámot a születések alacsony és a halálozások magas száma mellett az úgynevezett vándorlási veszteség is nagymértékben csökkentette. Borsod-Abaúj-Zemplén megye lélekszáma például 2002 és 2018 között természetes fogyás következtében 42 ezer, belföldi vándorlás miatt 69 ezer és nemzetközi vándorlás révén 461 fővel csökkent.

A megye gazdasági és társadalmi fejlődési lehetőségei szempontjából nem túl szívderítő, hogy a népesség kor­összetételét továbbra is öregedés jellemzi. A gyermek- és aktívkorúak hányada csökken, az időskorúaké pedig folyamatosan nő: 2010 óta magasabb az időskorúk száma, mint a gyermekkorúaké.

Az idősödés miatt nem meglepő, hogy a megyében a halálozások száma az 1980-as évektől szinte minden évben 10 ezer felett alakult (1993-ban és 1994-ben meghaladta a 11 ezret), majd 2008-tól folyamatosan 10 ezer alá süllyedt. 2016-ban 9331 fő hunyt el, az ezredfordulót követően a legkevesebb. Borsod-Abaúj-Zemplénben az 1990-es évek első felében a halálozások ezer lakosra jutó száma több éven keresztül 14 ezreléknél magasabban alakult. 2002 óta a halálozási arányszám a megyében magasabb, mint országosan.

Érdekesség, hogy járásonként nézve 2017-ben a halálozások szintje a Tokaji és Mezőkövesdi járásban volt a legmagasabb. Ez természetesen összefüggésben van a népesség korösszetételével, mivel a Mezőkövesdi és a Tokaji járásban magas az idős népesség aránya.

A fő gond

A természetes fogyáson túl az elvándorlás a fő gond a megyében. Ugyanis Borsod-Abaúj-Zemplén népességét a már évtizedek óta jelentős belföldi elvándorlás csökkenti igazán. 2017-ben például 4135 fős belföldi vándorlási veszteséget regisztráltunk. Ez azt jelenti, hogy megyénkből az ország más részébe 16 100 fő vándorolt el 2017-ben (32 százalékuk a fővárosba, 13 százalékuk Pest, 9,4 százalékuk Heves, 9,2 százalékuk Hajdú-Bihar megyébe. Ugyanakkor a megyébe belföldi vándorlás következtében közel 12 ezren érkeztek, 29 százalékuk a fővárosból, 12 százalékuk Heves megyéből, egyaránt 11 százalékuk Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Hajdú-Bihar megyéből. Legtöbben a jobb megélhetés reményében mentek el.

Borsod-Abaúj-Zemplénben 2017-ben például minden korcsoportban negatív volt a vándorlási egyenleg, különösen a 30–39 évesek és a gyermekkorúak esetében.

Szaniszló Bálint