Mátrai Márta: közös nyelven lehet közös sorsot építeni

Akt.:
Mátrai Márta, a Fidesz parlamenti képviselője, az Országgyűlés háznagya beszédet mond a 23. Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Egyetem téri épületének Aula Magna termében 2018. július 10-én. Az asztalnál balról jobbra: Mezey Barna egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogtörténeti tanszékének vezetője, Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért felelős főpolgármester-helyettes , Darázs Lénárd egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen általános ügyekért felelős rektorhelyettese és Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára
Mátrai Márta, a Fidesz parlamenti képviselője, az Országgyűlés háznagya beszédet mond a 23. Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Egyetem téri épületének Aula Magna termében 2018. július 10-én. Az asztalnál balról jobbra: Mezey Barna egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogtörténeti tanszékének vezetője, Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán területért felelős főpolgármester-helyettes , Darázs Lénárd egyetemi docens, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen általános ügyekért felelős rektorhelyettese és Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára - © MTI Fotó: Balogh Zoltán
Budapest – Soha ne adják fel a reményt, hogy közös nyelven közös sorsot építhetnek! – mondta az Országgyűlés háznagya az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) 23. Kárpát-medencei Magyar Nyári Egyeteme résztvevőinek a keddi megnyitón Budapesten.

Mátrai Márta rámutatott: az univerzitás a tudomány előszobája, és az egyetemekre mindig is úgy tekintettek, mint a legmagasabb szintű tudás megalapozóira.

Közölte, a világban sokféle nyelven lehet közelíteni a tudomány világához, de a közös tudományos nyelvünk a magyar. Akik magyar nyelven, a magyar észjárás szerint tanulnak, kitartó szorgalommal és igyekezettel, azok előtt nyitva áll a világ, még a legmagasabb elismerés megszerzése sem lehetetlen – utalt a magyar Nobel-díjasokra.

Hozzátette: “nekünk, szétszóratott” magyaroknak bizonyos szempontból az anyanyelvünk a hazánk. Benne van megfogalmazva múltunk, érzéseink, gondolatvilágunk minden jellemzője.

Soha ne adják fel a reményt, hogy közös nyelven közös sorsot építhetnek! – kérte a fiatalokat, majd a miniszterelnök nemzeti összetartozás napjához kötődő szavait idézte, miszerint “a jövőt magyar nyelven írják”.

Lőrinczi Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára kiemelte: hatalmas szellemi mandátumuk van, és az örökölt javakkal jól kell sáfárkodni. Felelősségük tovább tart, mint egy nyári egyetem vagy egy felsőoktatási fórum, vagy akár az elvégzendő tanulmányok időszaka – mondta a hallgatóknak.

A helyettes államtitkár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy “van erő a magyar nemzetben”, hogy mindazokat a feladatokat, amelyeket vállalt, hiba nélkül teljesítse, még ha mindig vannak is visszahúzók. “Mert magyarnak lenni jó” – fogalmazott Lőrinczi Zoltán.

Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes kiemelte: Budapest a fővárosiak mellett minden magyar otthona is, és ahhoz, hogy a jövőben is fejlődhessen, összefogásra, kitartó munkára van szükség.

Hozzátette: a fővárosban a fejlődés motorja, megalapozója mindig a tudomány volt, ennek is köszönhető, hogy Budapestnek sikerült Európa egyik meghatározó városává válnia.

Kitért arra is, hogy a felsőoktatási intézményeknek köszönhetően komoly kutatás-fejlesztés folyik Budapesten, erős a pénzügyi szektor, és differenciált szolgáltatásokat lehet igénybe venni, amelyek egy város élhetőségének indikátorai.

Budapest élhető várossá vált az elmúlt években, amit mára nemzetközi szinten is elismernek – mutatott rá a főpolgármester-helyettes, és reményének adott hangot, hogy a mostani programnak köszönhetően a résztvevők megismerhetik Budapestet és annak kulturális életét is.

Darázs Lénárd, az ELTE általános ügyekért felelős rektorhelyettese azt mondta: évről évre egyre népszerűbb a program, idén ismét rekordszámú résztvevőt számlál a nyári egyetem.

Hozzátette: a cél az, hogy a fiatalok ne csak a tanév során, hanem az év ezen szakában is lehetőséget kapjanak látókörük, ismereteik bővítésére. A Kárpát-medencei Nyári Egyetem olyan hiteles platformot biztosít a környező országokból érkező fiatalok számára, ahol otthon érezhetik magukat, saját nyelvükön tanulhatnak, miközben új ismeretekre is szert tehetnek.

A szakmai programokat kulturális rendezvények, kirándulások is kiegészítik, a hallgatók felkeresik az Országházat, a Magyar Nemzeti Múzeumot, ellátogatnak Visegrádra, Esztergomba – jelezte.

A július 10-től 16-ig tartó rendezvény résztvevőinek száma idén eléri a 170-et, az előadó tanárok – több mint 60 oktató, kutató – főként az ELTE és a társintézmények tudományos műhelyeiből kerülnek ki.

A nyári egyetemi program nyolc szakmai szekciója arra ad lehetőséget, hogy Erdély, a Felvidék, Kárpátalja és a Délvidék magyar ajkú hallgatói anyanyelvükön képezhessék tovább magukat szaktárgyuk egy-egy speciális területén.

A hagyományokhoz hűen, hatodik alkalommal rendezik meg az idén az ELTE határon túli intézmények fórumát, ahol a kormány, az egyetem és 12 külhoni partneregyetem vezetői egyeztetnek a felsőoktatási kapcsolatok fejlesztéséről, új mobilitási csatornákról, közös képzésekről, pályázati lehetőségekről – tájékoztatta az egyetem az MTI-t.

– MTI –