Matekalapok az NB I-ben: “ösztönzött korú”, “hazai játékos”

Akt.:
A fiatal labdarúgók szerepeltetése sok pénzt hozhat a klubok konyhájára
A fiatal labdarúgók szerepeltetése sok pénzt hozhat a klubok konyhájára
Miskolc – Az idei labdarúgó-­bajnoki évadban is pénzügyileg motiválja a klubokat az MLSZ.

A Magyar Labdarúgó Szövetség a tavalyi évadban léptette életbe azt az ösztönzőrendszert, amely alapul szolgál a labdarúgó NB I vagyoni értékű jogainak értékesítéséből származó bevételek (televíziós közvetítési jogdíjak, névszponzori szerveződés, szerencsejátékból befolyó bevételek) felosztására.

„Ösztönzött korú”

Az MLSZ 58/2016 (06.30.) számú határozatában fogadta el az ezzel kapcsolatos elosztási szabályzatot, de ezt nem tették nyilvánossá, így a nézők, szurkolók nem ismerik pontosan a légiósokra és a fiatal labdarúgók szerepeltetésére vonatkozó ajánlásokat, amelyek betartásáért éves szinten több mint 100 millió forintot fizethet ki csapatonként a Magyar Labdarúgó Szövetség.

A két kategória közül, a fiatal labdarúgók meghatározására vonatkozó definíció – amelyet a szövetségben „ösztönzött korú” játékosként fogalmaztak meg, és bár pontosan nem ismerhető, de – egyértelmű: az 1995. december 31-e után született játékosok szerepeltetését motiválja a szövetség oly módon, hogy a 33 bajnoki meccsnek legalább a felén egy ilyen játékosnak végig a pályán kell lennie, akkor jár érte a pénz. Viszont ha egynél több ilyen korú fiatal játékos van fent a pályán, akkor még több pénzt kap az illető sportszervezet, ha pedig kettőnél is több, azzal további anyagi javakat lehet szerezni.

„Hazai játékos”

A fiatalok szerepeltetése mellett az MLSZ elnöksége a mostani évad előtt is – a légiósok számának csökkentése érdekében – az elosztási szabályzatban fektette le, hogy milyen esetben jár pénz azoknak, akik egy adott mérkőzésen az előírt számú „hazai játékost” szerepeltetik. A labdarúgó NB I vagyoni értékű jogainak értékesítéséből származó bevételek elosztási szabályzatával ellentétben, a „hazai” és külföldi játékos definícióját nyilvánosságra hozta a Magyar Labdarúgó Szövetség (a határozat pontos szövege keretes anyagunkban megtalálható). A lényege: az számít „hazai játékosnak”, aki 21 éves kora előtt legalább 3 évet magyar csapatban játszott, vagy születése óta magyar állampolgár, ide értve a magyar felmenőkkel (szülő vagy nagyszülő) rendelkező játékosokat, vagy legalább egyszer szerepelt valamelyik korosztályos, esetleg a felnőtt magyar válogatottban.

Hiába kértük

Hogy egy adott meccsen pontosan hány „hazai játékos” szerepeltetésére fizet a Magyar Labdarúgó Szövetség, arról hivatalos tájékoztatást nem ad ki az NB I-es bajnokság kiírója – hiába kértünk ilyet –, de a más médiában megjelent hírek és az Észak-Magyarország szerkesztőségébe eljutott információk alapján ez a szám a tavalyihoz képest egy helyen változott. A 2015/16-os évadban 8 „hazai játékos” pályára lépését díjazták azon sportszervezeteknél, akik nem szerepeltek a nemzetközi kupasorozatokban, vagyis három külföldinél többet nem játszathattak, ha pénzt szerettek volna kapni, míg azoknak, akik a Bajnokok Ligája-, Európa Liga-sorozatokban rajthoz álltak, elég volt csak 6 „hazai játékost” pályára küldeniük ahhoz egy-egy meccsen, hogy pénzhez jussanak. Az idén ez annyiban változott, hogy a nemzetközi kupákban nem induló 8 együttesnek a BL-ben, EL-ben játszó gárdák elleni bajnoki meccseken nem kell 8, hanem elég 6 „hazai játékost” pályára küldeniük ahhoz, hogy anyagi javadalmazásban részesüljenek.

Mennyi az annyi?

Mivel a labdarúgó NB I vagyoni értékű jogainak értékesítéséből származó bevételek elosztási szabályzata nem nyilvános, így az „ösztönzött korú” és a „hazai játékos” szerepeltetésére vonatkozó szabályokat betartó sportszervezetek pontos díjazása nem ismert. Az Észak-Magyarország értesülései szerint ez nem változott a tavalyi évadhoz képest, ami azt jelenti, hogy azok a sportszervezetek, amelyek betartják a „hazai játékos” szerepeltetésére vonatkozó MLSZ-ajánlást, legalább a mérkőzések 75 százalékán (25 meccsen), bajnokinként 3-3 millió forintot kapnak (maximum 165 millió forintot kereshetnek ezzel egy évadban). Az „ösztönzött korú” játékosok pályára küldéséért pedig, egy ilyen játékosnak a végig játszatásáért, ha a bajnoki évad meccseinek több mint a felén szerepel ilyen fiatal, akkor egy játékos után mérkőzésenként 2 millió forintot fizet az MLSZ, viszont ha két fiatal labdarúgó is végig a pályán van, akkor ezért 5 millió forint jár minden ilyen mérkőzés után.

– Berecz Csaba –


”Hazai játékos” és külföldi

A Magyar Labdarúgó Szövetség ELN-56/2016 (06.06.) számú határozata

1. Az MLSZ Elnöksége 15/2016. (02.09.) számú határozatával elfogadott 2016–2017. évi OTP Bank Liga NB I. és a Merkantil Bank Liga NB II. Vagyonértékű Szabályzatok 4. A felosztás szabályai pontban meghatározott Hazai és Külföldi labdarúgók besorolásának feltételeit az alábbiakra változtatta meg:

I. Az MLSZ a 2016–2017. évi férfi felnőtt NB I-es, NB II-es és NB III-as bajnokságokban, valamint a Magyar Kupa versenysorozatban részt vevő labdarúgók között a fogadási bevételekből való részesedés szempontjából megkülönbözteti a „Hazai játékos”-ok körét. A Hazai játékos az a versenyengedéllyel rendelkező játékos, aki az alábbiak közül legalább az egyiknek megfelel:

a) 21 éves kor alatt egy vagy több MLSZ-tag sportszervezetben legalább 3 évet egyben

vagy megszakításokkal igazolt játékos volt

b) születése óta magyar állampolgár, ide értve a magyar felmenőkkel (szülő vagy nagyszülő) rendelkező játékost

c) legalább egy alkalommal játszott korosztályos vagy felnőtt magyar válogatottban

hivatalos mérkőzést.

2. Az MLSZ Elnöksége a Labdarúgás Versenyszabályzat 3.§ (9) b) pontját az alábbiakra módosítja:

Az adott bajnoki évadra versenyengedéllyel rendelkező labdarúgók 2 csoportba sorolhatók be:

1) Hazai labdarúgók csoportja

2) Külföldi labdarúgók csoportja

Hazai labdarúgók csoportjába az a labdarúgó kerül besorolásra, aki az alábbiak közül legalább az egyiknek megfelel:

a) 21 éves kor alatt egy vagy több MLSZ-tag sportszervezetben legalább 3 évet egyben vagy

megszakításokkal igazolt játékos volt

b) születése óta magyar állampolgár, ide értve a magyar felmenőkkel (szülő vagy nagyszülő) rendelkező játékost

c) legalább egy alkalommal játszott korosztályos vagy felnőtt magyar válogatottban hivatalos mérkőzést.

Külföldi labdarúgók csoportjába az a labdarúgó kerül besorolásra, aki a Hazai nevelésű labdarúgók csoportfeltételeinek nem tud megfelelni.

Jelen határozat 2016. július 1-jével hatályos.









hirdetés