Másfél milliárdra perli az államot az UD – Dávid Ibolyától 15 milliót követelnek

Másfél milliárd forintos kártérítési pert indít a magyar állam és a Nemzetbiztonsági Hivatal ellen a másfél évvel ezelõtt kirobbant lehallgatási botrány után tönkrement UD Zrt. – jelentette be Bakondi György ügyvéd. A céget ténylegesen 508 millió forint kár érte, de a tavalyi mérleg alapján az UD Zrt piaci értéke körülbelül 1,5 milliárd forint lehetett. A cég tulajdonosai ezeken kívül több nem vagyoni kártérítési pert is indítanak, többi közt Laborc Sándor, Szilvásy György és Dávid Ibolya ellen.

Futó Barnabás, a cég másik ügyvédje a vállalkozás keddi sajtótájékoztatóján elmondta: hivatali visszaélés és hamis vád miatt indulhatnak eljárások az ügyben, többi közt Laborc Sándor a Nemzetbiztonsági Hivatal volt fõigazgatója, és Szivásy György volt titkosszolgálati miniszter ellen. Az ügyvéd hozzátette: az UD Zrt korábban eljárást kezdeményezett a két férfi ellen, de a nyomozást megszüntették.

Bakondi György ügyvéd elmondta: az UD Zrt tulajdonosait komoly személyiségi jogi sérelmek érték, a cég pedig tönkrement, megszûnt. Ezért az állam és a Nemzetbiztonsági Hivatal ellen vagyoni, több napilap és magánszemély ellen pedig nem vagyoni kártérítési pereket is indítottak. A cég képviselõin keresztül beperelte többi közt a Népszavát, a Népszabadságot és a Heti Világgazdaságot, tõlük 10-10 millió forint nem vagyoni kártérítést követelnek, a HVG ellen indított 8 milliós pert már elsõfokon meg is nyertek. Az ügyvéd hozzátette: Laborc Sándortól és Szilvásy Györgytõl 2-2 millió forintot, Dávid Ibolyától pedig 15 milliót követelnek. Az MDF elnöke elleni per elsõ tárgyalása április 15-én lesz – tette hozzá Bakondi György. Az esetlegesen megnyert pénzeket jótékonysági célokra költik majd.

A sajtótájékoztatón elhangzott: az ügyben elõrelépést jelentene, ha Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogát felfüggesztve kihallgathatnák az ügyben. Erre azonnal sor kerül, ha a választások után mentelmi joguk megszûnik.

Mint ismert, a tavalyi MDF tisztújítása elõtt “felröppent” a hír, hogy valakik titkos adatgyûjtést terveznek Dávid Ibolya ellen. A lehallgatási botrányt egy cd-re kiírt hangfelvétellel próbálták alátámasztani. Dávid Ibolya szerint az UD Zrt Almássy Kornél megbízásából megfigyelte, noha ezt a cég és Almássy Kornél is cáfolta. Almássy idõközben kijelentette, hogy arra adott megbízást, hogy saját lakását és telefonját vizsgálják át, mert attól tart, megfigyelik. A botrány miatt Almássy Kornél visszalépett a párt elnökjelöltségétõl, a párt elnöke Dávid Ibolya maradt. A hangfelvételrõl azóta kiderült, hogy azt valaki megvágta, sõt mint kiderült, több ilyen hangfelvétel is létezik. Hogy ezeken pontosan mi van, még nem tudni.

Szilvásy György volt titokminisztert személyes adattal való visszaéléssel gyanúsították meg május végén. A minisztert Demeter Ervin és Répássy Róbert jelentette fel, mert a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésein 2008-ban országgyûlési képviselõk lehallgatásából származó hangfelvételeket osztottak szét. Az ügyészség Dávid Ibolya és Herényi Károly mentelmi jogának felfüggesztését is kérte, hogy az MDF elnöke, valamint a párt egykori frakciójának vezetõje számot adhasson a megfigyelési botrányban játszott szerepérõl, ám a parlament ezt leszavazta.

Az UD-vel kapcsolatos legtöbb ügyben az NNI nyomozott. A náluk lévõ nyomozásokat majdnem mindet lezárták, a vizsgálatok közben felmerült más ügyeket áttették az illetékes hatóságokhoz. Az NNI Laborc Sándor feljelentése alapján nyomozott. A fõigazgató az UD két vezetõje és két munkatársa ellen név szerint tett feljelentést, de ezekben a nyomozásokban nem voltak gyanúsítottak. A “lõfegyverrel és lõszerrel visszaélés” gyanúja miatt indult nyomozást már 2008 szeptemberében megszüntették, az adócsalási ügy tavaly késõ õsszel került át a VPOP-hoz. A “magántitok jogosulatlan megismerése”, a “számítástechnikai rendszer és adatok elleni bûncselekmény”, valamint a “számításechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása” és az “államtitoksértés” miatt indult nyomozásokat nemrég zárta le az NNI. Általában azzal az indokkal, hogy az NBH titkos adatgyûjtésén kívül nem bizonyítja semmi, hogy bûncselekmény történt. Az N! NI a nyomozáshoz lefoglalt, adathordozókról lementett adatállományt megsemmisítette.








hirdet�s