Maruzsa: a következő hetekben a kormány elé kerül az idegen nyelvi stratégia

Budapest – A következő hetekben kerül a kormány elé az idegen nyelvi stratégia – mondta Maruzsa Zoltán, köznevelési helyettes államtitkár csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

Maruzsa Zoltán kifejtette: a dokumentumban szereplő intézkedések egyrészt a kormánynak adnak majd feladatot, nagymértékben pedig a tantervi szakmai munka fejlesztését segítik.

Példaként említette a továbbképzések számának növelését, a célnyelvi országokban való továbbképzések, nyári egyetemeken való részvétel támogatását, a középiskolásoknak célnyelvi területekre kirándulások szervezésének támogatását, valamint az anyanyelvi lektorok nagyobb számban való meghívását a köznevelés rendszerébe. Felvetődik a kéttanítási nyelvű képzési formában résztvevők körének bővítése, illetve várhatóak további infrastrukturális fejlesztések is.

A helyettes államtitkár a közelmúltban az idegen nyelvtudásról, oktatásról készült kutatásról elmondta: az rávilágított, hogy a diákok nagyon motiváltak a nyelvtudás megszerzésében, az 1-5-ös skálán 4,38 átlagot kapott, hogy a diákok majdani pályájukon az elhelyezkedés szempontjából nagyon fontosnak tartják a nyelvtudást.

Kitért arra is, hogy a 2007-ben mért 25 százalékról 2018-ra 42 százalékra nőtt az Eurostat adatai szerint a legalább egy idegen nyelvet megfelelő szinten beszélők száma. Ez komoly előrelépés, de európai összehasonlításban olyan adat, ami további intézkedésekre ösztönöz.

Maruzsa Zoltán hozzátette: az is látszik, hogy alapvetően nemcsak a kormányzatnak, hanem a szakmának is van dolga. Megjegyezte: Magyarországon az idegen nyelvi órák száma – bármely kerettantervet néznek – 924 óra, ennek elvileg egy középszintű nyelvtudás megszerzéséhez elegendő kellene, hogy legyen. Ennek ellenére, nem mindenki jut el arra a nyelvi szintre, ami egyébként ebből következhetne.

A felméréssel összefüggésben a jó adatok közé sorolta, hogy az idegen nyelvi csoportok átlagos létszáma 11-15, és azt, hogy a diákok 81 százaléka szerint izgalmasak, motiválók a nyelvórák.

Pölöskei Gáborné, szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, a szakképzésben gondolkodnak azon, hogy koncentrálják a nyelvoktatást, azaz az óraszámot nem csökkentenék, de alapvetően egy nyelvet oktatnának a szakképző iskolákban.

Kitért arra, hogy a szakgimnáziumokban a kéttanítási nyelvű képzés támogatása és segítése jó út, ugyanakkor bár lehetőség van a csoportbontásokra, de nem élnek kellően ezzel az intézményekben. Megjegyezte: a fenntartó feladata, hogy ezt jobban összehozzák.

A helyettes államtitkár beszélt az idegen nyelvtudás és a digitális kompetenciák munkaerő-piaci jelentőségéről, kiemelve: bármely ágazat, szakma szempontjából fontos, hogy a lakosság rendelkezzen ezekkel az ismeretekkel.

Beszámolt arról, hogy a szakgimnáziumokban a 11-12. évfolyamon 120 órás beszéd-centrikus tanfolyamokat indítottak, emellett folytatódik a diplomamentő program is, változatlanul nagy érdeklődés mellett.

Indítottak olyan programokat is, amelyekkel a vállalatok a munkavállalókat nyelvi képzésben részesíthetik.

A szakgimnáziumi fejlesztésekre 8 milliárd, a vállalati képzések fejlesztésére 20 milliárd a keret, amelyet ilyen célokra is felhasználhatnak.

Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: közel 150 iskola ezer hetedikes és tizedikes tanulócsoportját mérték a reprezentatív felmérésben. Megkérdeztek továbbá intézményvezetőket, pedagógusokat, és speciális körkén szaktanácsadókat is.

A kutatásból fakadó lehetséges megoldásokról, felmerülő kérdésekről csütörtökön szakmai konferenciát tartottak az ELTE-n.

– MTI –