Mária születését ünnepeljük

Akt.:
Skublics Máté atya, az Ökumenikus Egyetemi Lelkészség pásztora
Skublics Máté atya, az Ökumenikus Egyetemi Lelkészség pásztora - © Fotó: Ádám János
Miskolc – Jézus Krisztus édesanyja, a legfontosabb közbenjáró a római katolikus egyházban, aki a hívek lelki anyja is.

A nyár a nagy Mária-ünnepek jegyében telt, amelyek közül szeptember 8-án a Kisboldog­asszony napja zárja a sort, amikor a Szűzanya születésnapjára emlékezünk. Az ünnep jelentőségéről az Ökumenikus Egyetemi Lelkészség pásztora mesél az olvasóknak, és gondolatban ellátogattunk a Répáshutai Kisboldogasszony Templomba is, amely különleges videóikon-stációiból álló passiója miatt kedvelt zarándokhely.

Reménység és közbenjáró

A római katolikus egyházban három születésnapot ünnepelnek, Jézus Krisztusét karácsonykor, Keresztelő Jánosét június 24-én és Szűz Máriáért szeptember 8-án, Kisboldogasszony napján. Skublics Máté atya, az Ökumenikus Egyetemi Lelkészség pásztora az ünnep egyházi jelentőségéről és a hívek életében betöltött szerepéről beszélt nekünk.

Szent születése volt

– A Kisboldogasszony fontos ünnep az egyházban, bár a másik két születésnap általában nagyobb figyelmet kap. A többi szentnek pedig a mennyei születésnapját ünnepeljük, ami a haláluk napjára esik. A karácsony jelentősége talán a legegyértelműbb, mert ott Isten szava, vagyis az Ige testesült meg a Megváltóban. Keresztelő János és Szűz Mária emellett azért különleges, mert valami módon szent születésük volt. A szeplőtelen fogantatás dogmája szerint Isten, Krisztus érdeméért a Szűzanyát megóvta az eredendő bűn minden foltjától. A hagyomány szerint ez az esemény Jeruzsálemben történt. Bár Mária názáreti lány volt, de a családja Jeruzsálemhez is szorosan kötődött. Máig áll az emlékhely ott, amelyet a Szent Szűz szülőházaként ismernek a zarándokok – vezette be Máté atya.

A beszélgetés során kaptunk róla ízelítőt, hogy mi történik Kisboldogasszony napján a katolikus családokban.

Mária igenje példa

– Isten a Szűzanyát választotta ki Gábor angyal látogatásával, hogy rajta keresztül szülessen meg Krisztus, akiben Isten előkészítette a mi üdvösségünket. Az ő igenje nagy reménység számunkra, mert befogadta a Megváltót, az isteni kegyelmet.

Kisboldogasszony napján a hívek imádságban emlékeznek meg az ünnepről és a nagyobb plébániákon, ahol naponta miséznek, vagy ünnepi szentmise, vagy búcsú keretében idézik föl a régmúlt eseményeit. Ilyenkor a napi evangélium is összefoglalja a történteket, ami olyan szempontból példaértékű, hogy Mária igent mondott Isten kérésére és megőrizte a szívében azokat a szavakat, amiket hallott. Ez minden igehallgató számára irányadó üzenet – hangsúlyozta az egyetemi lelkész.

Lelki édesanyánk

Végezetül szó esett róla, hogy az átlagember mit tanulhat Máriától.

– Abban egyikünk sem reménykedhet itt a Földön, hogy szeplőtelen lesz, de Mária állapota előrevetíti számunkra a mennyei valóságot. A Szűzanya mutatja nekünk az úti célt, az ígéret beteljesülését, amit mindannyian megkapunk Krisztusban, ha elfogadjuk a Ő keresztáldozatát. Azokat az ígéreteket, hogy mennyei örök életünk legyen az Istennel.

Emellett a Szent Szűz fontos közbenjárónk is, aki bátorít minket, hogy tegyük, amit a Fia mond, ennek az előképe a Kánai mennyegző jelenete. A keresztnél látható eseménysor pedig mindannyiunkra vonatkozik, amikor Jézus a szeretett tanítványnak felajánlja Máriát, mint édesanyját, mert ettől kezdve Ő a mi lelki anyánk is – foglalta össze az atya.

Detzky Anna


Nyáron jelentős a Mária-ünnepkör a római katolikus egyházban

Több fontos Mária-ünnepet tart számon a római katolikus egyház a nyári hónapokban: XX. századi emléknap a júniusi Mária Szeplőtlen Szíve, amely a húsvét változó időpontjához alkalmazkodik. 1944-től vált általánossá az ünnep, miután XI. Pius pápa a II. világháború alatt felajánlotta az emberiséget Mária Szívének.

A július 2-án tartott Sarlós Boldogasszony, Mária és Erzsébet találkozásának, a látogatásnak az ünnepe. Erről a Lukács evangélium számol be, szereplői Mária, Jézus leendő anyja, és a meddőnek tartott rokon, Erzsébet, aki Keresztelő Szent János édesanyja lesz később.

Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-én Szűz Mária mennybemenetelének ünnepe. Jézus anyja halála után megdicsőült. Egyetlenként a földi halandók közül eljutott halála után testben oda, ahol otthon vár ránk a Mennyei Atyánál.

A Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony napja közti időszakot régen úgy nevezték, hogy kétasszonyköze.

Szűz Mária születésnapja, a szeptember 8-án tartott Kisboldogasszony ünnep alapjául szolgáló eseményt, a Mária édesanyjáról szóló apokrif írás, a Szent Anna legendája örökíti meg.