Március 15 – Semjén Kolozsváron: ma az állampolgárság kiterjesztése jelenti azt, amit egykor az unió Erdéllyel jelentett

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j) és Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja a Himnuszt éneklik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójának tiszteletére Magyarország főkonzulátusa által szervezett ünnepi gálaműsoron Kolozsváron, a Magyar Opera nagytermében 2018. március 14-én.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (j) és Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja a Himnuszt éneklik az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulójának tiszteletére Magyarország főkonzulátusa által szervezett ünnepi gálaműsoron Kolozsváron, a Magyar Opera nagytermében 2018. március 14-én. - © MTI Fotó: Biró István
Kolozsvár – Semjén Zsolt szerint ma a magyar állampolgárság kiterjesztése által valósul meg a magyar nemzet közjogi egyesítése, ami a 170 éve megfogalmazott 12 pontban úgy jelent meg, hogy “unió Erdéllyel”.

A nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes Kolozsváron a Magyar Opera nagytermében beszélt erről szerda este a Magyarország főkonzulátusa által szervezett ünnepi gálaműsor szónokaként. Hozzátette, hogy a honosított magyar állampolgárok nem csak statisztikai számok, hiszen valamennyi állampolgár mögött egy élettörténet, egy szenvedéstörténet áll. Úgy vélte, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése egyfajta történelmi jóvátétel a mai lehetőségek keretei között.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy Magyarország teljes jogú állampolgárságot adott a határon túli magyaroknak, amihez nemcsak magyar útlevél, hanem szavazati jog is tartozik. Úgy vélte: ez azért fontos, mert így a magyar Országgyűlésben az egyetemes magyarság politikai akarata testesül meg.

Semjén Zsolt elmondta: minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen. Így minden nemzetnek – a magyarságnak is – az a küldetése az egyetemes emberiséggel szemben, hogy magyarságát kimunkálja és továbbadja. Úgy vélte, ezt a nézetet két téveszme veszélyezteti. Az egyik a nemzetietlenség, a másik a sovinizmus. Az egyik szerint a nemzet fogalma fölött eljárt már az idő, a másik viszont kétségbe vonja más nemzetek jogát a létezéshez. “Mi minden nemzetet tisztelünk, de elvárjuk, hogy minket is tiszteljenek” – fogalmazott a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt a háromlábú székhez hasonlította a magyar nemzetet, melynek egyik lába a magyarországi, másik a Kárpát-medencei, harmadik pedig a nagyvilágban szétszórt magyarság. Úgy vélte, a nemzetnek mindhárom lábra támaszkodnia kell. Ha bármelyik láb megroggyan, az egész nemzet kerül veszélybe.

A miniszterelnök-helyettes szerint a magyarság mindegyik részének szüksége van arra, hogy Magyarország erős legyen. Ha Magyarország gyenge, a külhoni nemzetrészek is bajba kerülnek. Hozzátette: Magyarország ma már belátta, hogy a gazdaságfejlesztési programok is fontosak a határon túli magyarok nemzettudatának a megerősítéséhez. Azt is megemlítette: az etnikai alapú magyar szervezeteket továbbra is támogatni kell, mert nem mindegy, hogy van-e magyar polgármester, ott van-e a magyar képviselet az ország parlamentjében.

Semjén Zsolt azt is kijelentette: ha a magyarság elfogadná, hogy nem járnak neki az autonómia különböző formái, azt fogadná el, hogy másodrangú nemzet Európában.

A miniszterelnök-helyettes beszéde után a közönség irodalmi és népzenei gálaműsort tekinthetett meg.

– MTI, Gazda Árpád –