Március 15. – Határon túli megemlékezések: 1848 öröksége a magyar identitás fundamentuma

Stockholm, Bécs, Lendva – Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc öröksége a magyar identitás egyik legkiemelkedőbb fundamentuma – jelentette ki Hoppál Péter kulturális államtitkár, aki a svédországi magyar szervezetek meghívására Stockholmban és Göteborgban mondott beszédet a március 15. alkalmából tartott ünnepségeken.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának hétfői közlése szerint az államtitkár hangsúlyozta: olyan értékekhez érdemes viszonyítani önmagunkat, mint azok a forradalmaink és szabadságharcaink, amelyeknek során a magyarok megőrizték szabadsághoz fűződő jogukat, és egyben kiálltak Európa értékeiért.

Hoppál Péter hozzátette: Magyarország a schengeni határok megvédésével ma sem tesz mást, mint teljesíti kötelezettségét. Ezzel a szabadságot és az európai értékeket védi ugyanúgy, mint 1989-ben, amikor megnyitotta a határokat. A kultúráért felelős államtitkár kiemelte: a magyarok nem különbek, de nem is alábbvalók más nemzeteknél: vérükkel megharcolt jussuk Európa polgárainak lenni, éljenek a Kárpát-medencében vagy a nyugati diaszpórában.

Bécsben hétfőn délután az Ausztriai Magyarok Gazdasági Érdekközössége – Kaláka Klub szervezésében megkoszorúzták Bessenyei György testőríró szobrát. Az ünnepi főhajtáson részt vett Perényi János bécsi magyar nagykövet, Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Hollós József, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének elnöke és Wurst Erzsébet, a Kaláka Klub vezetője.

Ezt követően a Trautson-palotában tartottak ünnepi megemlékezést, amelyen beszédet mondott Wolfgang Brandstetter osztrák igazságügyi miniszter és Szilágyi Péter helyettes államtitkár.

Wolfgang Brandstetter üdvözölte az osztrák-magyar jószomszédi viszonyt. Az 1956-os eseményeket felidézve elmondta: amikor szükség volt, akkor szolidaritás és kölcsönös segítségnyújtás jellemezte a két nép kapcsolatát. A miniszter egyúttal üdvözölte a magyar kisebbségi népcsoport ausztriai jelenlétét.

Szilágyi Péter helyettes államtitkár beszédében kiemelte: 1848 a nemzeti egységet teremtette meg, és megtanított arra, hogy az igazság melletti kiállás mindig győzedelmeskedik. Úgy vélte: a megemlékezés nem csupán múltidézés, hanem bátor kiállás azon eszmék mellett, amelyekért őseink megharcoltak. Ezt követően Perényi János bécsi magyar nagykövet felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök határon túli magyarokhoz írt levelét.

Szlovéniában a központi megemlékezést hétfőn Lendván tartották, ahol megkoszorúzták Széchenyi István és Kossuth Lajos emléktábláját, ezt követően pedig a város színház- és hangversenytermében ünnepi köszöntőt mondott Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, Pánczél Károly (Fidesz-KDNP), az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának elnöke és Szilágyiné Bátorfi Edit szlovéniai magyar nagykövet.

Páncél Károly beszédében hangsúlyozta, hogy március 15. az az ünnep, amelyre szinte minden magyar ugyanúgy gondol. Igaz ez az anyaország és a Kárpát-medence magyarjaira, valamint a távoli diaszpóra magyarságára is. “Szívünk legkedvesebb ünnepe, ez tulajdonképpen a magyar nemzet születésnapja” – mondta Pánczél Károly.

MTI








hirdetés