Helyi közélet

2008.02.16. 09:26

Valódi életcél

<p>Miskolc - Először is: jó publicistának – jelen esetben jó diákújságírónak - lenni nem csak annyit jelent, hogy jól tud valaki fogalmazni.</p>

Most, 18 éves fejjel tulajdonképpen egész szerencsésnek vallhatom magam, ugyanis sajátomnak mondhatok egy néhány négyzetcentiméternyi papírfelületetet az Észak-Magyarország közepén, a SÉTA - rovatban, ahová a diákújságírók írnak. Ide szorítom be viszonylagos rendszerességgel a gondolataimat, véleményemet azokról a dolgokról, melyek nap mint nap foglalkoztatnak. S hogy mit jelent nekem mindez? Miért szeretnék egyszer jó újságíró lenni?
Először is: jó publicistának – jelen esetben jó diákújságírónak - lenni nem csak annyit jelent, hogy jól tud valaki fogalmazni. Ez ennél sokkal összetettebb dolog. Ez csapatmunka is. Mert akik "igazi" szerkesztők vagy újságírók, azok bizony reggeltől lapzártáig (ez legtöbbször este 9 órát jelent!) benn ülnek a szerkesztőségben a számítógép mellett, fogadják az olvasók leveleit, szerkesztőprogrammal dolgoznak, állandóan rohannak, napi három kávét isznak, megbeszéléseken vesznek részt, egyeztetik, hogy mi kerüljön bele a másnapi lapba, helyszíni tudósításokat, riportokat írnak. Ha emellett akad néhány szabad percük, akkor szabadjára engedik fantáziájukat és saját cikkeiket gépelik.
Nos, idáig mit szólsz hozzá? Akarnád? Ha igen, akkor már csak néhány éved, esetleg hónapod van rá, hogy eldöntsd, melyik egyetemen szeretnéd megtanulni a szakma csínját-bínját. Kezemben a friss, ropogós felvételi tájékozatóval mondhatom, hogy jónéhány egyetem, főiskola és magániskola kínál lehetőséget az újságírás fortélyainak elsajátítására. Legnívósabb az Eötvös Lóránd Tudományegyetem, ahol a kommunikáció és médiatudomány újságírás szakirányát ajánlatos választani. De nemcsak Budapesten, Szegeden és Debrecenben, hanem most már nálunk, Miskolcon is találni ilyen és ehhez hasonló szakokat.(A fizetős tanfolyamokkal azért nem árt vigyázni, mert nem biztos, hogy azt kapjuk a pénzünkért, amire számítunk…)
És persze addig sem árt írogatni, nem csupán az Északnak, de még akár az asztalfióknak is. Később ezek jó ötleteket adhatnak egy-egy cikkhez. Ki tudja…? Nem árt továbbá, ha mégis szívesen fogalmazol, például irodalomórákra.
Nem árt, ha nyitott szemmel jársz és olyan emberek között forogsz, akik „szakmabéliek”. És akiknek adsz a véleményére. Nem árt, ha van kiforrott véleményed egy – egy újságról illetve újságíróról. Ha valamelyikhez szívesen tartoznál, aki a kedvenced is lehet.
Nem árt, ha néha azt is érzed, hogy nem mindig könnyű, hogy nem mindig megy, hogy nincs mindig ihleted - mert annál eltökéltebb leszel utána, ha mégis ezt a pályát választod.
A manapság nagyon divatos műfajt, a blogolást is kipróbálhatod, ezt is lehet szórakoztató, élvezhető, esetleg művészi szinten művelni. A visszajelzések segíthetnek elindulni egy úton, és a későbbiekben is mindig fontos lesz, hogy hány olvasónak tetszik az, amit csinálsz. (Mert alapvetően ezért csináljuk.)
És még egyet: légy önmagad! Légy eredeti, egyéni! Gondolj arra: belőled csak egy van, és igenis, tied a világ! Mikor, ha nem most? Merd szabadjára engedni a kreativitásodat és sose riadj vissza a formabontó megoldásoktól! De már az elején gondolkodj el rajta: hobbi vagy életcél számodra az írás…?
Nekem jelenleg mindkettő. Öt -tíz év múlva talán valódi életcél.
Garamvölgyi Flóra
Fráter György Katolikus Gimnázium

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában