Már csattognak a metszőollók – Bizakodóak az almatermelők

Bodnár Attila koronaalakító metszést végzett a 3-4 éves almafákon Balkány határában a minap
Bodnár Attila koronaalakító metszést végzett a 3-4 éves almafákon Balkány határában a minap - © Fotó: Sipeki Péter
Nyíregyháza – Jobb értékesítésben és a belső fogyasztás növekedésében bíznak a termelők.

Az utóbbi napokban beköszöntött jó idő a kertekbe csalta a gazdákat és a metszőbrigádokat. Szezonindító munkájuk minőségétől is függ, hogy az almaültetvényeink milyen eredménnyel zárják majd az évet az őszi betakarítás után.

Dr. Takács Ferenc, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) újfehértói gyümölcstermesztési kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, az északkelet-magyarországi almaterméktanács elnöke a metszőollók megfontolt, évjárathoz igazodó használatára figyelmezteti az almáskertekben serénykedőket.

– Viszonylag csalóka a helyzet, mert a tavalyi nagy hozam után a szokásos alternancia (termésvisszaesés) ellenére most mégiscsak sok rügy van a fákon. Ám a levágott ágakon elvégzett tél végi hajtatásos vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy amit mi ránézésre virágrügynek gondoltunk, az sajnos nem az. Azt javaslom mindenkinek, hogy rügykímélő, óvatos metszést végezzen, mert ellenkező esetben igen alacsony terméssel számolhat az idén. Becsüljük a rügyállományt, amivel előrukkolt a fa, s csak azt a vesszőt távolítsuk el, ami szerkezetileg nem oda való – intett a megye ültetvényeit járó szakember.

Megkésett a szüret

Ami a múlt évi, betárolt termés idei értékesítési problémáit, illetve ezek elkerülésére irányuló tennivalókat illeti, az almaterméktanács elnöke tanulságos magyarázattal szolgált: – Van elég alma a magyar belső piac ellátására a hűtőtárolókban, annak ellenére, hogy vannak tárolási problémák is. Ez utóbbinak a kicsit megkésett szüret az oka. Minden almát az optimálisnál később tudtunk leszedni, mivel a betakarítási munkálatok megcsúsztak az időjárás és a nagy tömegű termés, illetve a kevés munkaerő miatt.

– Ősszel nagyon gyorsan értek az almafajták, amelyeket így túléretten szedtünk le, raktunk hűtőházba, és emiatt nagymértékben romlott a tárolhatóság. Ez köszön most vissza, amikor is a tárolókból kikerülő almák 10–30 százaléka már nem éri el az étkezési minőséget. Azt fontolgatják most egyes sűrítménygyártó üzemek, hogy amikor összegyűlik egy nagyobb tétel, újra beindítják az üzemet, és sűrítményt készítenek ezekből a gyümölcsökből. Összességében van elég hazai étkezési alma a belföldi piacra, az eddiginél olajozottabb értékesíthetőségről pedig hamarosan párbeszéd kezdődik a kereskedők és hűtőtárolókat üzemeltető termelők között – mondta dr. Takács Ferenc.

Metszés: csak megfontoltan!

Most, az úgynevezett nyugalmi időszakban sem tétlenkednek a kertészek, Bodnár Attila éppen koronaalakító metszést végzett a 3-4 éves almafákon Balkány határában a minap. – A cél ilyenkor mindig az, hogy erős, jó kondíciójú legyen az állomány, a termőegyensúly kialakításához és fenntartásához arányos hajtásnövekedést kell elérnünk – fejtegette a tapasztalt gazda.

– Kellő idő és munkaerő kell minden munkafázishoz, ezért érdemes időben elkezdeni a metszést, de túl korán (november vége, december) nem érdemes, mert a fagy kárt okozhat. A ritkító metszéseknél arra törekedjünk, hogy megfelelő termőképességű rügyek maradjanak a fán.

– Én azt vallom, hogy rezisztens vagy félrezisztens almafajtákat érdemes ter­meszteni, mert ellenállóbbak, intenzíven teremnek és kevesebb kemikáliával kell megvédeni őket a kártevőktől, kórokozóktól, s így egészségesebb gyümölcs kerül az asztalunkra.

Gyenge a gyümölcslobbi

Az értékesítési várakozásokkal kapcsolatban Bodnár Attila így nyilatkozott: – A hatalmas, orosz felvevőpiac megszűnése hatalmas vákuumot hagyott maga után, a magyar gazdák gondján a romániai partnerek igyekeznek enyhíteni, de sokaknak még ma is a tárolóban van az almájuk, mert nem kaptak elfogadható árajánlatot a termésükre.

– Magyarországon sajnos nincs erőteljes lobbija az egészséges étkezésnek, azon belül is az almafogyasztásnak, pedig vitathatatlanul finom, egészséges, sokoldalúan felhasználható és nem utolsósorban hazai gyümölcsről van szó! – vélekedett Bodnár Attila.

Készítsünk kompótot!

– Szeretném emlékeztetni a háziasszonyokat az alma kissé feledésbe merült olyan konyhai feldolgozására, mint az almakompót. Ez nagyanyáink családi asztalán gyakori – egyébként kiváló étrendi hatású – csemege volt, remekül illett a sült kacsacomb vagy az oldalas mellé.

– Ünnepi fogásokat lezáró, egészséges desszertként is megállta a helyét az almakompót, miként „édes testvére”, a mézes-fahéjas sült alma is – mesélte dr. Takács Ferenc.

GB, PI