Már alig van valami az Aral-tóból

Drámai gyorsasággal tűnik el a közép-ázsiai Aral-tó. Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint a korábban már több részre “szakadt” vízfelület keleti oldala ötödére zsugorodott mindössze három év alatt. Az Aral-tó a klímaváltozás és az emberi pusztítás jelképe.

Az Európai Űrügynökség (ESA) egyik műholdjának fényképei alapján kiderült, hogy a világ egykori negyedik legnagyobb tava drámai gyorsasággal válik semmivé. A 2006 júliusában és a 2009 júliusában rögzített műholdas felvételek szerint a tó keleti oldalának 80 százaléka eltűnt. “A tómaradvány 2020-ra teljesen kiszárad” – áll az ESA jelentésében.

Az évtizedek óta csökkenő vízszintű Aral-tó 2000-ben kezdtett teljesen különválni egy nyugati és egy keleti, míg északon egy különálló mélyebb tórészre. Ez utóbbi helyen a kazahsztáni kormány a Világbank közreműködésével gátakat kezdett építeni, amelyeknek köszönhetően a vízszint négy métert emelkedett, de ez az egykori Aral-tónak csak egy töredéke.

A tó pusztulása a vizet tápláló folyók elapadásának a következménye. Az Amu-Darja és a Szir-Darja vizét a gyapotültetvények öntözésére használták fel, így a hatvanas évektől kezdve az Aral-tó vízszintje fél métert csökkent szinte minden esztendőben. Az egykor virágzó halászat eltűnt, az tó gazdag élővilága gyakorlatilag megsemmisült. Több szakértő szerint ez az ember által valaha előidézett legnagyobb ökológiai katasztrófa.








hirdet�s