Már a hideg miatt is pusztul a Nagy-korallzátony

A korallok pusztulását nemcsak a globális felmelegedés idézheti elő, hanem az elmúlt hetek különösen hideg időjárása is – jelentették be a Queenslandi Egyetem kutatói. A hideg víz, a szél és a hőmérséklet változás együttesen okozza a Baktérítő környékén található szigetek korallzátonyainak megsemmisülését.

Amig a Nagy-korallzátony egyes részei jóval a víz alatt vannak, mások pedig eléggé északra ahhoz, hogy a hirtelen hideg ne érje el azokat, addig a Heron-szigetet körülvevő zátonyt nem kímélte az időjárás. A terület egyébként a zátony egyik legérintettlenebbb, könnyen megközelíthető szakasza.
A zátony egyik szakértője, Ove Hoegh-Guldberg, a Queenslandi Egyetem Tengerkutatási központjának munkatársa figyelmeztette a többi kutatót a pusztulásra, miután június 20-án a régió történetének egyik leghidegebb napja volt.
Az erős és tartós déli szelek, amelyek nagy esőzéseket idéztek elő Queensland délkeleti részén, tovább nehezítették az apálykor a környezeti elemeknek kitett korallok és a rajtuk lévő algák túlélését.

Hoeg-Guldberg professzor szerint a korallok számára ideális hőmérséklet 19 és 27 fok között van, de idén télen előfordult, hogy a tenger hőmérséklete akár 8 fok alá is süllyedt. Amíg a felmelegedés az egész zátonyt érzékenyen érinti, a hideg csak a legdélibb csücskénél okoz problémát. Mivel azonban a klímaváltozás folytán a telek hidegebbek, a nyarak pedig melegebbek lesznek, a probléma mindennapossá válhat.
A Nagy-korallzátony egyébként a Föld legnagyobb korall képződménye, az egyetlen élő organizmus, amely a világűrből is látható. A zátony több mint 2000 kilométer hosszan húzódik Ausztrália észak-keleti partjainál, Queensland állam mellett. A zátony kiterjedése 34.4 millió hektár, vagyis több mint három és félszer nagyobb mint Magyarország területe.