Mali - Szakértő: elhúzódó nyugati szerepvállalás várható

Budapest, 2013. január 21., hétfő (MTI) - Marsai Viktor történész szerint a nyugati országok szerepvállalása Maliban várhatóan hosszú távú elköteleződés lesz, és a válság csak átfogó erőfeszítésekkel rendezhető megnyugtatóan.

"Az eddigi tétlenség után" a nemzetközi közösségnek újult erővel kell hozzálátnia a belpolitikai rendezés, valamint a kormányzat és a tuaregek kiegyezésének segítéséhez, a hadsereg és a terrorellenes harc újjászervezéséhez, a stabilitás szükség esetén fegyveres biztosításához, továbbá a jó kormányzás támogatásához - mutatott rá a történész a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja (SVKK) által az MTI-hez eljuttatott elemzésében.

Marsai Viktor kifejtette, a francia alakulatok mali intervenciójának megindítása a politikusok és szakértők egyöntetű vélekedése szerint létfontosságú volt, hogy megakadályozzák a nyugat-afrikai ország szétesését és a radikális iszlamista csoportok további rohamos erősödését.

A franciák és az iszlamisták közötti szárazföldi harcok rövid távon biztosan francia sikereket hoznak - vélekedett. Minél mélyebben nyomulnak be azonban az inváziós erők a sivatagba, annál inkább javulnak majd a felkelők pozíciói. A franciák a mali hadseregre csak korlátozott mértékben számíthatnak. Annál nagyobb jelentősége lehet a tuareg Nemzeti Mozgalom Azawad Felszabadításáért (MNLA) szervezetnek - mutatott rá. A múlt héten a tuareg felkelőktől olyan jelzések érkeztek, akár arra is hajlandóak lennének, hogy támogassák az inváziós erőket a szélsőségesekkel szemben.

Hangsúlyozta, bár óvatosan kell kezelni ezeket a híreket, az MNLA és az iszlamisták ellentétei jó alapként szolgálhatnak a kiegyezéshez a tuaregekkel. Ez harcosokhoz juttatná a mali kormányt, és "kihúzná a szeparatista mozgalom méregfogát", továbbá az MNLA segítségével a francia erők hatékonyabban zúzhatnák szét az iszlamisták logisztikai hálózatát, amelyet a tuaregek nyilván jól ismernek. Hozzátette, cserébe a kormányzat autonómiával és beruházásokkal jutalmazhatná az északi régiót.

A tuareg afrikai berber nép, a Szaharában és a Száhel-övezetben, egyebek mellett Algériában, Nigerben, Maliban, Líbiában és Nigériában. A tuaregek Mali északi részén saját államot akartak kikiáltani, de ez nemzetközi támogatás hiányában elmaradt. Követeléseiktől azért is kénytelenek voltak elállni, mert a térségben előretörtek és nagyobb befolyásra tettek szert az al-Kaidához is köthető, sokkal jobban felfegyverzett iszlamisták.

Fontos kérdés, hogy ha nem alakulnak kedvezően az események, meddig maradhatnak a francia alakulatok az országban - emelte ki a szakértő. A franciáknak, ha gyorsan akarnak távozni Maliból, alig három hónapjuk van a hadműveletekre: márciusban beköszönt a forró évszak, majd májusban az esőzés, ez ellehetetlenít minden katonai műveletet. Ha a franciák nem akarnak elhúzódó háborút, az MNLA döntésétől függetlenül fenn kell tartaniuk támadásuk lendületét, és a lehető legnagyobb veszteséget kell okozniuk az iszlamistáknak - mutatott rá.

Meglátása szerint középtávú programként mindenképpen szükséges újból próbálkozni a mali hadsereg megerősítésével. Múlt csütörtöki döntése alapján az EU ezt egy 200 fős kontingenssel támogatja, és a franciák ebben vezető szerepet játszanak majd.

A külföldi katonai jelenlét a remények szerint Mali belpolitikai stabilitását megteremtését is segíti - írta. A külföldi beavatkozás - egyelőre úgy tűnik - növelte az elnök népszerűségét. Kérdés, hogy ez így marad-e, és a civil politikus képes lesz-e politikai tőkét kovácsolni a sikerből.

A történész közölte, félő ugyanakkor, hogy a beavatkozás elkésett. Nem helytálló az a feltételezés, hogy a mali terroristacsoportok saját régiójukon túl nem jelentenek közvetlen fenyegetést Európára. Mali a Nyugat - és vélt vagy valós szövetségesei - elleni iszlamista küzdelem új bástyája lett.

Úgy látja, Afganisztán, Szomália, Irak és Csecsenföld esete is azt mutatja, hogy azokon a területeken, ahol a radikális iszlamisták "egyszer megvetették a lábukat", nagyon nehéz helyreállítani a stabilitást. Lehet, hogy a szervezetük katonai vereséget szenved, de ilyenkor csoportjaik terroristasejtekké alakulnak, amelyek viszonylag kis létszámmal is komoly pusztítást végezhetnek.

Azt, hogy az iszlamisták Franciaországnak szóló fenyegetései nem üres szavak voltak, jól jelzi a múlt heti algériai támadás is - emlékeztetett. Bár sokan kétségbe vonták az észak- és nyugat-afrikai térségben tevékenykedő terroristacsoportok képességeit, az, hogy a francia intervenció megtorlására napok alatt végrehajtották az elmúlt évek egyik legsúlyosabb támadását, azt mutatja, hogy alábecsülték őket.

A szakértő szerint ráadásul az arab tavasz hatására meggyengült az a védőháló, amelyet az észak-afrikai autoriter rezsimek tartottak fenn Dél-Európa védelmében. Líbia összeomlásával óriási lyuk keletkezett ezen a rendszeren, és teljesen kiszámíthatatlan, hogy az egész régiót átszövő szélsőséges és terrorhálózatok mikor használják ki ezt a lehetőséget.

A térségben mintegy 30 ezer francia állampolgár tartózkodik, akik lehetséges célpontjai lehetnek a terroristák bosszújának. Párizs gazdasági érdekeltségei - például a nigeri uránbányák - túl fontosak ahhoz, hogy egyszerűen kivonuljanak a régióból - állapította meg Marsai Viktor.

- MTI -