Magyartyúk-tár nyílott Kesznyétenben. Az első…

Akt.:
Kecső Imre polgármester és a Magyartyúk-tár...
Kecső Imre polgármester és a Magyartyúk-tár...
Kesznyéten – A tojás vagy a tyúk évezredes problémájára gyakorlatias megoldás született Kesznyéten településen.

A problémamegoldás – igaz – nem filozófiai, hanem szociális és foglalkoztatási igénnyel született meg. Ugyanis június 1-jén próbaüzemmel megnyílott a községben az első Magyartyúk-tár, ahol immár mind a hét őshonos magyar fajta megtalálható.

Először lettek tehát a tyúkok (még előttük az ólak), s csak aztán a tojások, egyelőre napi 4–500 (hiszen nem leselejtezett tojótyúkokról van szó), de lesz ez még több is.

Baromfiak ezrei

Mint Kecső Imre polgármestertől megtudtuk, az összesen 1052 darab fehér, sárga, kendermagos, fogolyszínű magyar tyúk mellett a fehér, fekete és kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk farmszerű, állatbarát tartásához az ólakat és a kifutókat, tojófészkeket a települési önkormányzat közfoglalkoztatottjai építették mindössze három hónap alatt, a gyorsaság mellett ráadásul olyan minőségben, hogy a helyiek sokáig el se akarták hinni, ezek az épületek valóban tyúkok számára készülnek, inkább sorházakra vagy valamilyen táborfélére gyanakodtak.

A kétkedők is megnyugodhattak, amikor az állatok végre megérkeztek a gödöllői haszonállat-génmegőrzési központból, ahol évtizedek óta tenyésztik ezeket a fajtákat, de máshol, s főképp Magyartyúk-tár néven csak Kesznyétenben lelhető fel az a teljes magyar fajtaválaszték, ami néhány évtizede még a parasztporták hagyományos ékessége volt.

A vegyes hasznosítású fajták tojásai a helyi községi konyhára kerülnek, rászorultak és önkormányzati dolgozók kedvezményesen vásárolhatják meg, illetve az állomány szaporítását szolgálják. A hamarosan kikelő kiscsibék a kesznyéteni szociális támogatási rendszer keretében a tartásra vállalkozó kedvezményezettekhez kerülve a családok megélhetését segítik, felnövekedve a társadalmi szolidaritásért áldozzák életüket valamelyik fazékban – de hát az ő sorsuk ez, a végelgyengülésben elpusztuló tyúkok száma köz­ismerten elég kevés …

A program a járási Start-­munka mintaprogram keretében valósul meg. Harmincöt közfoglalkoztatott építette a telepet, a tyúkokat a hét minden napján gondozza és őrzi, az önkormányzati földeken megtermeli a szükséges takarmány egy részét, illetve a fóliasátorban és a kertekben tevékenykedve a községi konyha számára neveli a zöldségféléket.

Mindezzel olcsóbb és jobb lesz a közétkeztetés. Kiegészítésképpen még egy fűzültetvénye is van az önkormányzatnak, ahol a téli kosárfonáshoz termelik meg a nyersanyagot.

Pályázati pénzből

A 2016 márciusában kezdődött és 2017. február végéig tartó projekt teljes költsége 56 132 286 forint, amiből 55 481 040 forint a támogatás. Beruházási és dologi költségekre 11 millió 396 ezer forint jutott, tehát a költségek jelentősebb részét a közfoglalkoztatási bérek és járulékaik adják.

A legnagyobb munkáltató

A Magyartyúk-tár létesítése mellett az önkormányzat több közfoglalkoztatási programot működtet. Így épültek a település vízelvezető árkai, most újul meg teljesen az egykor szebb időket látott volt művelődési ház, tavaly a községi konyhát újították fel, utcabútorok készülnek, virágok és gyümölcsfák kerülnek a közterületekre stb. Mind­ezeknek köszönhetően a helyi közösség számára fontos értéket állítanak elő, ugyanakkor az önkormányzat a közel 180 közfoglalkoztatott, közalkalmazott és köztisztviselő révén az 1870 lakosú község legnagyobb munkáltatója lett.

Szaniszló Bálint








hirdetés