2017.03.10. 13:59
Orbán Viktor mindenkit lenyom a tévében
Budapest - Jöhet árvíz, választás vagy eláraszthatják az országot a menekültek, a kormánypárti politikusok mindig ott vannak a híradókban, Orbán Viktort két és félszer többet látni a hírműsorokban, mint bármelyik másik politikust. A Tv2 látványosan megszerette a kormányt, miután Andy Vajna megvásárolta, a HírTV viszont látványosan kerülni kezdte, miután Simicska összebalhézott Orbánnal. A Jobbikot pedig nem az RTL Klubon kell keresni. Albert Ákos cikke az Abcúgon.
Budapest - Jöhet árvíz, választás vagy eláraszthatják az országot a menekültek, a kormánypárti politikusok mindig ott vannak a híradókban, Orbán Viktort két és félszer többet látni a hírműsorokban, mint bármelyik másik politikust. A Tv2 látványosan megszerette a kormányt, miután Andy Vajna megvásárolta, a HírTV viszont látványosan kerülni kezdte, miután Simicska összebalhézott Orbánnal. A Jobbikot pedig nem az RTL Klubon kell keresni. Albert Ákos cikke az Abcúgon.
A Nemzeti Média- és Hírközlő Hatóság 2012 óta monitorozza a televíziók politikai hírműsorait. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy valaki folyamatosan nézi, hogy a híradókban és a hírháttérműsorokban milyen pártkötődésű politikusok mennyi időt beszélnek, majd ebből statisztikákat készítenek.
Van, hogy kimarad egy hónap, a legfrissebb pedig tavaly decemberi, ráadásul a legfontosabb időszakot, a 2014-es országgyűlési választást megelőző kampányidőszakot úgy ahogy van kihagyták, ezek a statiszták mégis képet adnak arról, hogy az elmúlt öt évben mely pártok és politikusok uralták a tévéket és milyen arányban. Ezeket szedtük össze egy-egy grafikonon (az elmúlt öt év egy-egy kiválasztott hónapját, összesen 11 hónapot vizsgáltunk).
A kormánypártok mindenkit lesöpörnek
Az nem meglepő, hogy a kormánypártok (elsősorban a Fidesz) politikusai minden más politikusnál gyakrabban és hosszabban beszélnek a tévékben. A hatalmon lévő politikusok véleménye az esetek többségében hírértékűnek számít, ezért bizonyos mértékű felülreprezentáltság indokolt lehet. Ha a politikusok élőszóbeli szerepléseit nézzük az elmúlt pár évből, akkor az így néz ki grafikonon:
Kormány alatt a párttagsággal nem rendelkező kabinettagokat érti az NMHH, középen a nagy narancssárga folt a Fidesz, fölötte a KDNP, majd jönnek sorban az ellenzéki pártok. Ez az adat az élőszóbeli szereplésekre vonatkozik, nem mond semmit azoknak a hosszáról, csak az alkalmáról, és arról sem, ha egy riporter idézi az adott párthoz tartozó politikus véleményét.
Sokkal nagyobb kormánypárti fölényt mutat, ha a politikusok beszédidő megoszlását mutató grafikont nézzük. Ez azt mutatja, hogy a műsorokban mennyi időt szánnak az egyes politikusok álláspontjának, nyilatkozatának bemutatására. A kisebb pártok politikusainak szereplései (például a DK meg az Együtt) teljesen eltűnnek, ha az összes tévé hírműsorainak arányát nézzük, mert jórészt kimutathatatlanok, vagy meg sem haladják az öt százalékot.
Volt olyan hónap az elmúlt öt évben, amikor 76 százalék fölött volt a kormánypárti szereplések aránya. Ráadásul a politikailag legfontosabb időszakban (a választási kampányban) az NMHH nem is mérte a politikusi szerepléseket. Az azonban elég jól látszik, hogy a politikailag fontos időszakokban megugrik a kormányzati szereplések száma. Azaz a tájékoztatás éppen akkor lesz egysíkúbb, amikor épphogy fontosabb lenne, hogy az állampolgárok több véleménnyel is találkozzanak.
A grafikonon három nagyobb kiugrás látható. 2013 áprilisában egyértelműen az árvíz és a hóhelyzet uralta a hírműsorokat (alig két héttel azelőtt történt az elmúlt évek legváratlanabb természeti katasztrófája Magyarországon, az a márciusi havazás, amikor emberek százai ragadtak a hideg autójukban az autópályákon). 2015 szeptembere a menekültválság legintenzívebb hónapja volt, akkor lett kész a kerítés és zárta le a kormány a határokat. 2016 szeptemberében pedig a kvótanépszavazás kampányának a hajrája volt. Mindezeken kívül egy jelentősebb belpolitikai esemény történt, amelynél ugyanakkor nem ugrott meg a kormányzati szereplések száma, ez a 2014-es önkormányzati választások előtti hónap volt (ez annyiban érthető, hogy az önkormányzati választásokon jellemzően nagyobb hangsúlyt kapnak a kisebb pártok indulói is, akik érdekesebbé válnak, ezért sokkal jobban elaprózzák a műsoridőt, az Együtt-PM idézettsége például az önkormányzati választás előtt közel a duplájára ugrott, ez pedig más pártoktól veszi el a beszédidőt).
Mindez ugyanakkor nem vonatkozott a pártelnöki megszólalások idejére. Orbán Viktor (Fidesz), Tóbiás József (MSZP) vagy Vona Gábor (Jobbik) épphogy 2014 és 2015 szeptemberében szerepeltek a legtöbbet a tévékben. Orbán pedig mindenkit messze lekőrözött. Az alábbi grafikon a pártelnökök beszédidejét mutatja, másodpercben számolva:
Orbánt az önkormányzati választási kampányban két és félszer többször idézték, mint az összes többi pártelnököt együttvéve. Az elemzett műsorokban összesen három teljes órát tett ki csak a miniszterelnök álláspontjának ismertetése (ehhez pedig hozzájöttek még Orbán élőbeszédes szereplései, plusz más kormánypárti politikusok idézése).
A Tv2 nagyon megszerette a kormányt
A legnagyobb elérésű híradókat érdemes megvizsgálni külön-külön is. Íme, az M1 esti híradójának műsoridő megoszlása:
Ezen a grafikonon látszik, hogy a köztévén nagyon meghatározóak a kormányzati vélemények, a csatorna non-stop hírcsatornává alakítása (2015 áprilistól) pedig azt eredményezte, hogy a rákövetkező hónapokban még nagyobb lett a kormánypárti politikusok idézésének aránya.
Az RTL Klub híradójánál épphogy ennek a fordítottja látszik, bár itt nehezebb következtetni. A csatorna 2014 nyarán kezdett sokkal politikaiabb hangvételű híradót csinálni (közvetlenül azután hogy a kormány megsarcolta egy emelt összegű reklámadóval), ezt az időszakot viszont nem mérte az NMHH. A csatorna már előtte is kevésbé idézte a kormánypárti politikusokat (nem úgy, mint például a köztévé), utána azonban még ez az arány is tovább csökkent.
Látható ugyanakkor az is, mennyire ignorálja a csatorna a Jobbik politikusainak idézését. A párt 2014 szeptemberétől már bőven az egyik legtámogatottabb ellenzéki pártnak számított, az RTL Klubon mégis alig idézték őket, miközben az MSZP-s politikusok álláspontjainak stabilan helyt adtak. Fetűnő az is, hogy a köztévével szemben az RTL-en a kisebb pártok álláspontjait is rendszeresen idézik (mostanság ez a HírTv-re is jellemző).
A Tv2 Tények című esti híradója korábban sok szempontból hasonlított az RTL híradójához: bőven alulidézte a Jobbikot az MSZP-hez képest, ugyanakkor szintén stabilan idézte a kisebb pártok véleményeit is. Ez azonban idővel megváltozott, épp úgy, ahogy a tévé egyre közelebb került a kormányhoz.
Az látszik, hogy a Tények már a 2014-es választások előtt is sokkal nagyobb arányban idézte a kormánypárti véleményeket, mint például a piacilag hasonló helyzetben lévő RTL Klub. Ez azonban 2015 őszétől lényegében kilőtt. Ez volt az az időszak, amikor Andy Vajna kormánybiztos felvásárolta a csatornát, majd 2016 elején teljesen átszervezték a tévé hírműsorait. A hírigazgató például Orbán Viktor sajtósának barátnője lett.
2015 szeptemberében közel 80 százalékos volt a kormánypártok idézettsége a műsorban. A hírműsorok átszervezése után megnégyszereződött a KDNP politikusainak idézettsége, miközben volt olyan hónap, amelyben LMP-s politikustól semmit sem idéztek.
A HírTV esti híradójában is láthatóak ilyen kilengések, ami nem csoda, hiszen mindkét csatornának alapvetően változott a kormányhoz való viszonya az elmúlt években: a Tv2 lassan közeledett, a HírTv azonban Simicska Lajos tulajdonos és Orbán Viktor 2015 év eleji összeveszése óta sokkal kormánykritikusabb hangnemet ütött meg.
A csatornán nem látszott meg azonnal az Orbán-Simicska ellentét, 2016-tól kezdve azonban láthatóan kevésbé idézik a kormánypárti politikusokat, miközben stabilan nőtt a Jobbik politikusainak idézettsége (2015 februárja előtt 2-7 százalék között mozgott a vizsgált hónapokban, utána viszont 10-14 százalék körül mozgott, leszámítva 2015 szeptemberét). Az LMP-s politikusokat is elkezdték gyakrabban idézni.
Az Echo Tv-t mindenki másnál jobban szereti a kormányt
Általánosságban elmondható, hogy a tévécsatornák és a rádiók műsoraiban hatalmas kormányzati túlsúly van, szinte csak az ATV és az RTL Klub hírműsoraiban szokott előfordulni az, hogy a kormánypárti politikusok idézettsége ötven százalékra vagy az alá esik. A közelmúltban Mészáros Lőrinc tulajdonába került Echo Tv-n például a népszavazási kampányban szinte csak kormánypárti politikusokat idéztek (közel 90 százalékban), a Kossuth Rádió hírműsorai vagy a Duna Tv pedig a politikailag kiemeltebb időszakokban rendre nagyon magas (akár 80 százalékos) arányban idéz kormánypárti politikusokat.
- Albert Ákos | abcug.hu -
A kormányváltás óta eltelt hét évben teljesen átalakult a magyar médiapiac, újságok alakultak és szűntek meg, a politika pedig eddig sosem látott mértében vásárolta be magát a sajtóba. Az Abcúg összeszedte, hogyan változott a magyar médiapiac az elmúlt években.
Kisalföld, Észak-Magyarország, Vas Népe – Budapesten nem is hallani róluk, vidéken azonban ezek a lapok súlyos köröket vernek az olyan országos napilapokra, mint a Népszabadság vagy a Magyar Nemzet. A restiben már reggel elkapkodják, van, aki az álláshirdetések, más a halálozási hírek miatt olvassa őket, miközben a Népszabadságot csak egy nyugdíjas néni veszi.
