Jegyzet: Jelképes

Húsz év után kaszálta el az Alkotmánybíróság az önkényuralmi jelképek használatának tilalmáról rendelkező büntető törvénykönyvi cikkelyt, szembefordulva saját 2000-es állásfoglalásával is. Fábián György jegyzete.Éliás, Tóbiás, sarló-kalapács, húsz évünk volt rá megtanulni, hogy „aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet…”, húsz évig jó volt, most viszont kiderül: mégsem jó. Ezt imádom a jogértelmezésben: ha akarom, vemhes, ha akarom, nem.

Az Alkotmánybíróság a mostani határozat indoklásában egyebek mellett a jogbiztonság követelményére hivatkozik. És akkor a naiv polgár máris visszakérdez, ha máshol nem, magában: az mifajta jogbiztonság, hogy egy demokráciában egy norma húsz évig irul-virul, aztán kiderül: mégsem kellett volna neki annyira? Felfogás kérdése, persze: azt is mondhatjuk, épphogy a jogbiztonságot szolgálja, ha húsz év után a szemfüles szakemberek, ha nem is teljesen maguktól, észreveszik, hogy nem stimmel, és intézkednek.

Egy mostanában hallottam vicc szerint a munka jelképe újabban nem véletlenül nem a sarló-kalapács, hanem a fagyi és a galamb: ha nem nyalsz, repülsz. No, ezt biztosan nem fogják betiltani.

- Fábián György -